További Magyar cikkek
A vártnál többen, csaknem kétszázezren vettek részt a Magyar Nemzeti Bank szavazásán, ahol a leendő 200 forintos érme képét lehetett kiválasztani – közölte az MNB hétfőn, a szavazás lezárást követően. A hat jelöltből döntő fölénnyel, a szavazatok több mint felével nyert a Lánchíd, így a legrégebbi és legnépszerűbb Duna-hidunk szerepel majd a legújabb érmén, olvasható a jegybank közleményében.
Tarolt Széchenyi hídja
A nemzeti bank tájékoztatása szerint a két héten át tartó szavazáson a Lánchíd 52 százalékot szerzett, de jól szerepelt, a harmadik lett a legújabb, a Megyeri híd is, amely 13 százalékot kapott. A dobogó második helyén 18 százalékkal a fehér gólya szerezte meg, a negyedik a fakopáncs lett 8 százalékkal. A két virág kapta a legkevesebb támogatást, a cifra kankalinra 6, a kövér daravirágra 3 százaléknyi szavazat érkezett.
A jegybanki szavazás eredménye lényegét tekintve megegyik az Indexével: a nálunk augusztusban rendezett voksolást szintén a Lánchíd nyerte meg. Az új fémpénz fizikai paramétereiről szeptember elején határoztak az MNB vezetői, akik lényegében akkor is az Index-szavazók szája íze szerint döntöttek: az érme kívül sárga, belül ezüst színű lesz, tehát a 100-as érmének éppen az inverze (hasonlóan ahhoz, mint amit az 1 és 2 eurós esetében alkalmaznak, és a 200-asunk az értékéebn hozzá közel álló 1 eurósra hasonlít majd).
Az is korábban eldőlt már, hogy a 200-as lesz a legnagyobb magyar pénz, átmérője néhány milliméterrel meghaladja majd a most forgalomban lévő legnagyobb fémpénzét, az ötvenesét. Az új érme széle recézett lesz, így a vakok és gyengénlátók könnyebben meg tudják különböztetni más érméktől. Az már a mostani döntés előtt is biztos volt, hogy az érme rézötvözet lesz, allergiát okozó nikkelt és a korábbi 200-asban használt ezüstöt nem fog tartalmazni.
Korona, pengő, forint
Az érme 28,3 milliméter átmérőjű lesz, súlyát 9 grammban, peremvastagságát 2 milliméterben állapították meg. Összehasonlításként: mostani legnagyobb fémpénzünk, az 50 forintos, 27,4 milliméteres, míg a mostani legnehezebb pénzünk, a százas, 8 grammot nyom.
A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd. A Lánchíd viszont visszatérő szereplő a magyar pénzeken. Már az 1921-ben kibocsátott, és 1927-ig, a pengőre való átállásig forgalmazott 10 koronást díszítette. Majd az első, 1926-ban, majd a második, 1927-től nyomott pengősorozat legkisebb bankjegy-címletén, az 5 pengősön is szerepelt 1930-ig. Érmén először éppen a 200-ason, az 1998-ban bevont ezüsttartalmú pénzen szerepelt.
A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás és az a hosszú távú jegybanki cél áll, hogy az MNB megkönnyítse a lakosság majdani átállását az euróra. Az érme leghamarabb 2009 első félévében kerülhet forgalomba. A kétszáz forintos bankjegy – várhatóan 2009 végéig – szintén törvényes fizetőeszköz marad.