Mégis maradhat az önerő nélküli autóhitel

Január elseje óta hatályosak a hitelezésre vonatkozó új, szigorúbb szabályok, de az egyik legnagyobb, használt autókat hirdető oldalon még mindig nagyon sok olyan hirdetést találtunk, amelyek 0–10 százalékos önerővel, akár 96 hónapos futamidővel ajánlottak hiteleket. Az ajánlatok egy része nyilván csak nem frissült pár nap alatt, de Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára szerint a 0–10 százalékos önerővel árult használt autók nem fognak eltűnni. Hiába a korlát, a kereskedők ismerik a kiskapukat.

A jogszabály azt mondja, hogy az autó piaci értékének valamekkora százalékánál nem lehet nagyobb a hitel, forintlízingnél például minimum húsz százelék önerőt kell felmutatni. A piaci értéknél azonban elég nagy lehet a szórás. Ezt az Eurotax katalógus alapján határozzák meg, itt azonban különböző korrekciós tényezőket figyelembe véve akár negyvenszázalékos eltérés is lehet azonos évjáratú modelleknél. Így a papíron húszszázalékos önrész a gyakorlatban simán lehet tíz- vagy akár nullaszázalékos. Tavaly december közepén megjelent egy PSZÁF-ajánlás arról, hogyan kell viszonyítani az Eurotaxhoz, ezt azonban a rendelet nem tartalmazza, így Lévai Gábor szerint még mindig van lehetőség a játékra.

Vegyünk egy példát! Az autó egymillió forintba kerül, a hitelhez minimum kétszázezer forint önrész kellene. Az adásvételi szerződésre 1,2 millió forintot írnak, ennek a húsz százaléka 240 ezer forint, vagyis a bank átutal 960 ezer forintot, a vevő kifizet negyvenezret készpénzben a kereskedőnek, és minimális önrésszel jutott az autóhoz. Ezt azért tudják megtenni a kereskedők, mert – ellentétben a lakáshitelekkel, amikor a bank az értékbecslővel megnézeti az adott ingatlant – a finanszírozók nem látják az autót. Lévai Gábor szerint a jelentős eltérések kiszűrhetők az Eurotax használatával, a kisebbek nem.

Az ilyen ügyeskedés persze felvetheti az okirathamisítás kérdését, vagy legalább azt, hogy a kereskedő hogyan rendezi könyvelésében a fenti példa szerint kétszázezer forint nem realizált, csak papíron ott lévő bevételt, de egy kreatívabb kereskedőnek ez aligha jelent gondot.

Az biztos, hogy a hét évnél hosszabb futamidejű hitelek és lízingek el fognak tűnni, azoknál ugyanis nem lehet trükközni.

Készpénzzel drágább

A használt autós hirdetéseket böngészve találtunk egy másik érdekes jelenséget is. Akadnak olyan hirdetések, amelyeknél a feltüntetett ár csak hitellel vásárlásnál érvényes, készpénzes vásárlásnál felárat számolnak fel. A jelenségnek az az oka, hogy a hitelt közvetítő autókereskedő jutalékot kap, és ezt az összeget tekinti a saját árrésének.

A finanszírozók közötti verseny eddig folyamatosan emelte a jutalékokat, a január 1-jétől életbe lépett PSZÁF-ajánlás azonban ezt is kockázatosnak ítéli, így a nagy jutalékkal kihelyezett hitelek után a finanszírozóknak többlettőkét kell képezniük. (A szabályozó logikája az, hogy a magas jutalék megalapozatlan hitelvizsgálatokat, így nagyobb kockázatot eredményez a hitelt folyósítónál.)

A pénzügyi salátatörvényben is van egy félmondat, amely szerint a lakossági hitelek után kifizetett jutaléknak arányosnak kell lennie a hitel futamidejével és minőségével. Lévai Gábor szerint ennek hatnia kell, valószínűleg megszűnnek a különbségek a készpénzes és a hitere vásárlások között.

Ezenkívül március 1-jén lép életbe a fogyasztói hitelekről szóló törvény, ez a lezárási díjat fogja megszüntetni. Ezt akkor kellett fizetni, amikor a vásárló korábban akarta kifizetni a tartozását. Az ügyfél kvázi büntetést fizetett, mert nem fizette ki a kamatokkal a kereskedő jutalékát.

80, 65, 50

Mint írtunk róla, a tavaly év végén kiadott kormányrendelet értelmében változtak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb nyolcvannégy hónapnál, vagyis hét évnél. Forinthitelnél a hitel nem lehet több a jármű piaci értékének hetvenöt százalékánál, euróhitelnél a hatvan, egyéb devizánál a negyvenöt százalékánál. Lízingelésnél nyolcvan, hatvanöt és ötven százalék az irányadó szám.

A Lízingszövetség főtitkára szerint pozitív fejlemény, hogy megváltozott az eredeti, jegybanki koncepció, amely sokkal szigorúbb korlátokat vezetett volna be. A korábbi javaslat a futamidőt legfeljebb öt évre korlátozta volna, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel-fedezet arány forintban nyolcvan, euróban hatvankét, egyéb devizában negyven százalék lett volna.

A mostani rendelet forintlízingnél bevezetett nyolcvanszázalékos korlátjával a Lízingszövetség maximálisan egyet is ért. Nem tartják időszerűnek azonban, hogy a devizahitelezést ilyen mértékben szorítják vissza.

Esni fog a piac

A futamidőnél is a múlt év elején kiadott PSZÁF-ajánlást tartották volna jónak. Ez az ajánlás az autóhiteleknél minimum húsz százalékban határozza meg az önrészt, és nyolc évben maximalizálja a futamidőt.

Lévai Gábor főtitkár szerint már az év végén lehetett látni, hogy az ajánlás megtisztította a lízingcégek portfolióját. Hiába telt el alig egy év a bevezetés óta, a problémás autóhitelek nagy része az első évben dől be, mert az ügyfelek úgy gondolkodnak, hogy akkor még kevés veszteséggel tudnak kiszállni a hitelből, legfeljebb elveszik az autót, és vesztenek néhány százezer forintot.

A most életbe lépett rendelet szerint viszont legfeljebb hét év lehet a futamidő. Lévai Gábor szerint azonban akár ez az egy év futamidő-csökkentés is húsz százalékkal csökkentheti a finanszírozott autók számát.

Az önrész korlátozásának hatásairól sok számítás készült az elmúlt hónapokban, de a lízingcégek még sötétben tapogatóznak, mert egyéb tényezők miatt is csökken az értékesítés. A Lízingszövetség számításai szerint nagyjából harminc–negyven százalékkal csökkenhet a piac. Ezt azzal lehetne ellensúlyozni, ha csökken a jegybanki alapkamat, vagyis a forinthitelek valóban helyettesíteni tudják a devizahiteleket.

Azt azonban pozitívumnak mondta, hogy végre a törvényben is megjelent, hogy a lízing biztonságosabb, mint a hitel – lízinghez alacsonyabb önerőt is enged a jogszabály.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!