Konrád
6 °C
23 °C

Nők a pult mögött

2010.02.07. 08:47
Amerikában néhány hónapon belül a foglalkoztatottak több mint ötven százaléka nő lesz. A válság ugyanis ráerősített a hatvanas évek óta kibontakozó olyan folyamatokra, amelyek a nők munkába állását ösztönözték. Nálunk viszont még nem teljesen értek be ezek a folyamatok, és a válság miatt sem dolgozik több nő. Itthon a beszűkültség és az állami szabályozás az otthonmaradásra ösztönzi őket. Pedig azokban az országokban, ahol magasabb a nők foglalkoztatottsága, termékenyebbek is.

„Van egy nagyon rosszul értelmezett családcentrikusság itthon, és egy rosszul értelmezett felfogás a nőiségről. Sokak számára még mindig az az igazi nő, aki otthon ül a gyerekkel. Sok magyar nő pedig szeret is így élni, és elvárja, hogy a partnere teremtse meg neki a biztonságot. Ennek ellenére a válások aránya mégis 50 százalék fölött van, ami szintén jelzi, hogy nem biztos, hogy annyira működőképes ez a felállás” – mondta Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense.

Belehalnak a hímsovinizmusba a férfiak

„További veszély, hogy ha a család eltartásának egész terhét a férfiakra toljuk, akkor megnöveljük a rájuk nehezedő stresszt. Márpedig a magyar középkorú férfiaknál igen magas a stressz okozta halálozási arány.”

De persze másképpen is lehet ezt. Például úgy, mint Amerikában. Az azonban, hogy náluk pár hónapon belül az összes foglalkoztatott több mint fele nő lesz nem pusztán a gazdasági válságnak köszönhető, hanem több folyamat együttes eredménye, mondta Nagy Beáta.

5807990

A hatvanas évekig az volt a bevett felállás, hogy apa dolgozik, anya pedig otthon ül és ellátja a házimunkát és a gyerekeket. A '60-as évektől meginduló folyamatok azonban, mint például a szolgáltató szektor egyre dominánsabbá válása, elkezdték arra ösztönözni a nőket, hogy munkába álljanak. Egyre több olyan állás jött létre, amit nők is betölthettek, sőt elsősorban nők töltötték be. Az OECD-országokban egyre nőtt az iskolázottsági színvonal, jelenleg ezekben az országokban a felsőoktatásban résztvevők többsége nő. A sokarcú feminista mozgalmak is az 1960-as évektől bontakoztak ki egyre intenzívebben, amelyek hatására megváltoztak a nőkkel szembeni kulturális elvárások, lazultak a patriarchális normák. Így ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan egyre több nő dolgozott a munkaerőpiacon, és egyre többen nem anyagi kényszerből, hanem azért, mert fontossá vált az önmegvalósítás és az anyagi függetlenség.

Annyira nem rózsás a helyzet

A válság tehát maximum csak egy újabb lökést adott az 1960-as évek óta érő folyamatoknak. Ilyen lökés volt, hogy az építő- és az autóiparban mentek végbe a legnagyobb elbocsátások, ahol a dolgozók többsége férfi. Sok, csak a férfi jövedelméből élő családnál pedig most az eddig eltartott nőknek is munkába kellett állni, ha a férjek jövedelmét a recesszió visszavágta.

Persze azért annyira nem rózsás a helyzet Nagy Beáta szerint, hiszen a kutatások még mindig azt mutatják, hogy a vezetők között többségben vannak a férfiak Amerikában is, a legtöbb ugyanolyan pozícióban pedig a nők alulfizetettek a férfiakhoz képest. Nemzetközi viszonylatban továbbá az is jellemző, hogy a nők a foglalkoztatottakon belüli arányaikhoz viszonyítva még mindig az alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat töltik inkább be.

Számokba fojtva

Magyarországon azonban nem változott a helyzet. 2009 harmadik negyedévében 45,8 százalék volt a nők aránya az összes foglalkoztatott között, míg a válság elején, 2008 őszén ez az arány még 45,9 százalék volt. Az összes magyarországi munkavállalókorú nő 50,6 százaléka dolgozott 2008-ban. A régióban nálunk a legalacsonyabb ez az arány, egész Európában pedig a mienk a harmadik legrosszabb mutató (Málta 37,4, Olaszország 47,8 százalékos adattal bír).

Az összes munkavállaló korú nő (15-64 év) hány százaléka volt foglalkoztatott
Ország Év
  2006 2007 2008
Uniós átlag (27 ország) 57,3 58,3 59,1
Magyarország 51,1 50,9 50,6
Szlovénia 61,8 62,6 64,2
Szlovákia 51,9 53 54,6
Lengyelország 48,2 50,6 52,4
Csehország 56,8 57,3 57,6
Németország 62,6 64 65,4
Svédország 70,7 71,8 71,8
Dánia 73,4 73,2 74,3
Egyesült Államok 66,1 65,9 65,5
forrás: Eurostat

Az európai átlaghoz képest a magyarországi nők foglalkoztatottsága 9 százalékponttal alacsonyabb, és csökkenő trendet mutat, míg az Európai Unió egészében nemcsak magasabb ez az arány, de folyamatosan növekszik is.

Nagy Beáta szerint azonban az, hogy az összes magyarországi foglalkoztatottnak csak 45 százaléka nő, annak is köszönhető, hogy nálunk a férfiak foglalkoztatottsága is alacsony, vagyis ilyen szempontból nézve annyira azért nem vagyunk elmaradva a nemzetközi átlagtól, csak nálunk a férfiak is drámaian kevesen dolgoznak – legalábbis a munkaügyi nyilvántartások szerint. A férfiak 63 százalékos foglalkoztatási adata kiugróan alacsony, abszolút sereghajtók vagyunk, több nem uniós tag is megelőz bennünket.

Az összes munkavállaló korú férfi (15-64 év) hány százaléka volt foglalkoztatott
Ország Év
  2006 2007 2008
Uniós átlag (27 ország) 71,6 72,5 72,8
Magyarország 63,8 64 63
Szlovénia 71,1 72,7 72,7
Szlovákia 67 68,4 70
Lengyelország 60,9 63,6 66,3
Csehország 73,7 74,8 75,4
Németország 72,8 74,7 75,9
Svédország 75,7 76,5 76,7
Dánia 81,2 81 81,9
Egyesült Államok 78,1 77,8 76,4
forrás: Eurostat

Konzervatívak vagyunk, de jó ez így a magyar nőnek

Az, hogy európai viszonylatban, vagy akár Amerikához viszonyítva alacsonyabb nálunk a nők foglalkoztatottsága, számos tényezőre vezethető vissza. Először is, a jóléti rendszerünk például összehasonlíthatatlan az amerikaival, ahol maximum 12 hétre lehet fizetetlen szülési szabadságra menni, tehát az állam semmilyen gyermekvállalással kapcsolatos költséget nem fizet. Mégis nagyobb az amerikai nők foglalkoztatottsága és a termékenysége, mondta a Corvinus Egyetem docense, mivel nagyon rugalmasan lehet ki-, illetve visszakerülni is a munkaerőpiacra, ahol nagyon könnyű gyerekfelügyeletre is embert találni, és a részmunkaidős foglalkoztatás is elég kiterjedt.

Nyugat-Európában, de főként a skandináv államokban pedig iszonyatos pénzeket költ a jóléti állam gyermekintézményekre, amelyek támogatását nálunk az elmúlt években szinte csak csökkentették. Vagyis például a skandináv nőknek a gyermekvállalás miatt nem kell évekre kiesniük a munkaerőpiacról.

A másik ok, ami miatt itthon kevés nő dolgozik, hogy Magyarország a nemzetközi attitűdvizsgálatok alapján az egyik legkonzervatívabbak közé sorolható a nemi szerepekhez való hozzáállásában. Ez a konzervatív szemlélet a rendszerváltással párhuzamosan megerősödött, de az előzménye már ott volt az 1967-ben bevezetett gyesben. Tehát a szocialista nőpolitikában is tetten érhető volt a konzervativizmus. Ma ezt a magyar nők nem teszik szóvá, úgy tűnik, jó ez nekik így. Az attitűdjeik szerint kiemelten fontos a család, sokan elsősorban a családban, anyaként szeretnék a női szerepeiket megélni. Többen is úgy gondolják, hogy inkább vállalnak és gondoznak gyereket, semmint a munkaerőpiacon dolgozzanak, mondta Nagy Beáta.

1235923

Bezzeg a szlovének

A rosszul értelmezett családcentrikusságból aztán rossz állami szabályozás következik. A jelenlegi gyes akár azt is ösztönözheti, hogy a nők úgy szüljenek gyereket, hogy egy percig nem dolgoztak. Nulla munkatapasztalat nélkül, 3-4 év otthon eltöltött év után, alacsony képzettséggel pedig szinte lehetetlen bekerülni a munkaerőpiacra. A szlovénoknál például csak egy évig fizet az állam gyermekellátást a szülőknek, és bevezették az apaheteket is, vagyis az apáknak is otthon kell maradni a gyerekkel. Az ilyen intézkedésekkel nagymértékben ösztönzik a nő foglalkoztatottságát, és a munkaadó is tudja, hogy rövid időn belül újra számíthat az alkalmazottra.

Nálunk az elhibázott családtámogatási rendszer mellett gyermekintézmények sincsenek. Jelenleg a bölcsődés korú gyerekek 10 százaléka jut állami férőhelyhez, pedig a barcelonai célkitűzés az lenne, hogy a 0 és 3 éves kor közötti gyerekek 33 százaléka tudjon jó minőségű, megfizethető árú bölcsödébe járni.

Budapesthez képest vidéken még kevesebb a bölcsőde és az óvoda, vagyis a családra hárul a gyermekfelügyelet, és ilyenkor „természetesen” a nőnek kell feláldoznia magát, hiszen úgyis kevesebbet keres mint a férfi, és biológiailag is így helyes, vélekedik a legtöbb család.

Legyen főállású anya

Sőt az Antall-kormány gyakorlatilag a főállású anyaságot akarta ösztönözni akkor, amikor bevezette a gyet-et, ami lehetővé teszi, hogy ha valaki legalább három gyereket szül, az otthon maradhasson amíg a legkisebb gyerek nyolcéves nem lesz. Ez egy nagyon rugalmatlan rendszer. Nagyvonalúnak tűnik, drága is, de valójában eltereli a női munkavállalókat a munkaerőpiactól, fejtette ki a Corvinus docense.

next451

A főállású anyaság bevezetésével párhuzamosan a bölcsődék állami támogatását is megszüntették az 1990-es évek elején, és ennek közvetlen következménye volt a bölcsődék tömeges bezárása. Azóta lassan javulnak a tendenciák. A bölcsődék, óvodák működtetése, fenntartása elsősorban önkormányzati feladat, de nem mindegy, hogy az állam mennyire támogatja.

Több munka, több gyerek

És mindeközben azt hitték a törvényhozók, hogy ezekkel az intézkedésekkel ösztönzik a nők gyermekvállalását, azonban a magyar nők termékenysége mind az amerikaitól, mind az európai átlagtól elmarad, mondta Nagy Beáta.

Ugyanis a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy ahol magasabb a nők foglalkoztatottsága, ott nő a termékenységük is. Több gyereket szülnek, mivel nem érzik magukat gazdaságilag kiszolgáltatottnak, tudják, ha esetleg úgy alakul, egyedül is fel tudnak nevelni egy gyereket, és a rugalmasabb szerepfelfogásnak köszönhetően a partnerükre is jobban számíthatnak. Az alábbi ábrán is jól látszik, hogy a magyarországi termékenység az OECD átlag alatt volt 2008-ban, míg az olyan magas női foglalkoztatottsággal rendelkező országokban mint Svédország, Dánia, az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia pedig fölötte.

Eltékozoljuk a női potenciált

Ahhoz, hogy meginduljon a nők foglalkoztatottságnak növekedése itthon is, sokkal rugalmasabb munkavállalási lehetőség kellene. Meg kellene érteni a munkaadóknak, hogy a legtöbb munkát nem csak úgy lehet elvégezni, hogy az ember nyolctól ötig bent ül egy irodában. Nagyobb bizalom is kellene eziránt, mert jelenleg a munkáltatók nehezen hiszik el, hogy ha valaki otthonról, vagy távmunkában dolgozik, az valóban dolgozik, mondta Nagy Beáta.

Továbbá családbarát munkahelyekre lenne szükség, jóval több gyermekintézményre, sőt akár a vállalatok is biztosíthatnának a női és férfi dolgozóiknak gyerekfelügyeletet, illetve léphetnének a megoldás irányába. Az apákat is jobban be kellene vonni a gyerekellátásba, ami mögött ráadásul még gazdasági érv is van, hiszen ha a nők nem dolgoznak – akik között az OECD országokban már több a magasan képzett, mint a férfiak között, és hosszabb ideig is tanulnak – az a tehetségük és egy hatalmas tudás eltékozlása.

Ha önt eddig eltartották, de most a válság (vagy akármi más miatt) dolgozni kezdett, és szívesen megosztaná a történetét velünk, írja meg erre a címre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!