Elhalasztanák a bankkártyás jutalék csökkentését

A Pénzügyminisztérium a héten egy utolsó kísérletet tesz arra a Napi Gazdaság információi szerint, hogy a tavaly decemberi végszavazásban sokak szerint megvalósíthatatlan bankkártyás jutalékszabályozás esetében eltolja a törvény alapján március elsejétől érvényes szabályozás hatályba belépését. Erre csak akkor van esély, ha a parlament február 15-én összeülő ülésén a képviselők módosítják a törvényt.

A törvény tartalmával sem a bankok, sem a nemzetközi kártyatársaságok nem értenek egyet. Mark Antipov, a Visa regionális területi vezetője szerint Európában sehol nincs példa arra, hogy kvázi árszabályozás érvényesüljön a kártyás fizetési forgalomban. Híreink szerint mind a Visa, mind a MasterCard napokon belül az Alkotmánybíróság előtt támadja meg a kihirdetett törvényt.

Ugyanakkor amíg az AB dönt az ügyben, igen sok idő telhet el, az országgyűlésben a választások után pedig még hosszú ideig aligha ez a kérdés szerepel majd a prioritások között. Ha viszont a szabályozás a jelenlegi formájában hatályba lép, az rendkívül gyors és számottevő változásokat generálhat a kártyapiacon. A Napi Gazdaság információi szerint a kibocsátói jutalék (interchange-díj) drasztikus csökkentése miatt több kisebb pénzintézet fontolgatja, hogy felhagy a rendkívül komoly fenntartási költségeket felemésztő önálló kártyaüzletággal és valamelyik nagybankhoz csatlakozik, amelyik úgynevezett szponzorbankként fogja kezelni a kisbank kártyáit - jutalék ellenében. Ezzel gyakorlatilag szűkül majd a piac.

A másik - a korábbinál talán még nagyobb - változást az idézheti elő, hogy a törvénybe az utolsó pillanatba belekerült egy olyan kitétel, amely szerint az automatát kihelyező bank maximum 2 százalékos díjat számíthat fel a kereskedői partnerével szemben. Az így elfogadott törvény szövege nem ad útmutatást, mire is vonatkozik a 2 százalék (a teljes vagy csak a kártyás forgalomra), illetve hogy abba beletartozik-e a már említett, a kibocsátó banknak fizetett interchange-díj (vélhetően igen).

A lap hírei szerint a törvénymódosítást beterjesztő Veres János korábbi pénzügyminiszter értelmezése szerint például az a magyar sajátosság, hogy a kereskedelmi pos-automaták nem a kereskedők, hanem az elfogadó hálózatot üzemeltető bank tulajdonában vannak (s így fenntartásának, szervizelésének költségeit is a pénzintézet állja), a 2 százalékos díjon felül indokolttá teheti további fix költségek felszámítását is. Mivel azonban ez az értelmezés nem következtethető ki közvetlenül a törvényből, a bankkártya-elfogadással foglalkozó hitelintézetek képviselői szkeptikusak, így aligha meglepő, hogy az egyik, viszonylag új szereplő vezetője lapunknak arról beszélt: ha megmarad a szabályozás, komolyan megfontolják, hogy kivonuljanak az üzletágból. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy a díjmaximalizálás miatt a kisebb forgalmú egységekből eltűnnek majd a kártyaelfogadó automaták, vagyis a törvényi szabályok épphogy gátolni fogják a kártyás fizetést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!