180 milliárdos adóbevétel máris hiányzik

Minden fő adónemből érdemben kevesebbet vár most a PM, mint amennyi a büdzsében szerepel. Áfából 25 milliárddal, szja-ból 45 milliárddal, társasági adóból 45 milliárddal, jövedéki adóból 30 milliárddal, vagyonadóból az eltörlés miatt 49 milliárddal, más tételekkel kiegészülve pedig (benne például azzal, hogy evából 20 milliárddal több jöhet be a költségvetési törvényben szereplő összeghez képest) összességében 180 milliárddal maradhatnak el az adóbevételek a törvényhez képest. (Ez egyébként nem ok arra, hogy módosítsák a költségvetési törvényt, ennél nagyobb eltérés esetén jöhetne szóba a törvény korrekciója.)

Ez két szempont miatt is érdekes. Egyrészt a költségvetési törvény bő egy hónapja lépett hatályba. Másrészt, a kormány pár napja frissítette a makroprognózisát, abban pedig minimálisan bár, de javította az idei GDP-pálya prognózisát, 0,6 százalékos visszaesés helyett 0,3 százalékos recessziót vár a kabinet. Ez a két dolog önmagában éppen hogy legalábbis nem alulteljesülő adóbevételeket indokolna.

Az ellentmondást azzal oldotta fel a sajtótájékoztatón Katona Tamás államtitkár, hogy a GDP összetevőiben is súlyeltolódás következett be, az adóbevételekkel kevésbé összefüggő export jobban alulhat a gondoltnál, ám például a lakossági fogyasztásra ez már nem igaz. (Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a folyamatosan beeső tényadatokat keresztülvezetik a modelljükön, ezért is jött ki az, amit a prognózisban látunk, és hogy a 2010-es költségvetést már 2009 áprilisában kezdték el tervezni, és tavaly a szokásosnál is nagyobb volt a bizonytalanság.)

A pontosság kedvéért: a költségvetési törvényben (pdf-formátum) 3 százalékos exportbővüléssel számoltak, a frissített konvergenciaprogramban (pdf-formátum) 5,5 százalékkal; a lakossági fogyasztás a büdzsé szerint 2,4, a konvergenciaprogram szerint pedig 2,5 százalékkal esik vissza idén. Ezek alapján lapunk megítélése szerint ilyen makropálya-változások nem indokolnak ekkora adóbevételcsökkenést. (A költségvetési törvény érdemi tervezése valójában júliusban-augusztusban történt, és november 30-án volt a végszavazás, de november elejéig lett volna módja a kormánynak a makropályában látható változásokat keresztülvezetni a bevételi sorokon – a szerk.)

A kiadási oldalon egy soron volt korrekció a prognózisban a törvényhez képest, de az jókora. A minisztériumok és alájuk tartozó intézmények kiadásai csaknem 10 százalékkal, 280 milliárd forinttal lehetnek magasabbak a törvényben foglalthoz képest, legalábbis ha beigazolódik a tárca előrejelzése. Ez azonban nem rontja az államháztartási egyenleget, mert ez azért van, mert az egyik minisztériumi szerv megbíz egy másik, akár más minisztériumhoz tartozó szervet a feladatellátásra, így a pénzmozgás mind a kiadásokat, mint a bevételeket ugyanannyival dobja meg – érzékeltette Katona Tamás. (Bruttó módon számolják a feladatátadást.) Az ennek megfelelő bevételi soron azonban 363 milliárdos növekmény szerepel a PM táblájában. Vagyis a minisztériumi bevételek jobban emelkednek, mint a kiadások. Az ennek okát firtató kérdésünkre az államtitkár azzal egészítette ki korábbi magyarázatát, hogy nemcsak a feladat átadás-átvétel miatt tér el a prognózis az előirányzattól, hanem azért is, mert például nem írnak ki bizonyos tendereket államigazgatási szervek. Azt is mondta az államtitkár, hogy a kormány most nem tart szükségesnek zárolásokat.

A vagyonadó érdemi részének (a lakóingatlan-adónak) az eltörlése miatt kieső 49 milliárd forintot úgy ellensúlyozza a kormány, hogy ennyit biztosan nem enged elkölteni a stabilitási tartalékból.

Egy szó mint száz: az éves hiányterv változatlanul a GDP 3,8 százaléka, ami egy másik elszámolás szerint 878 milliárd forintos deficitnek felel meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!