A bankok leírták az építőipart

Előbbi a kis- és középvállalatokat (kkv) zárja el a pályázati lehetőségektől, nulla esélyük lévén a több száz milliós projektek költségeinek előzetes letétbe helyezésére. Utóbbi a pályázati döntéseket küldi több hónapos kényszerpihenőre, lenullázva így a maradék esélyeket a megbízások szerzésére - nyilatkozta a Napinak Tóth Istvánné, a DÉSZ-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a cégek finanszírozása folyamatosan szűkül.

A hitelek elérhetősége még a hosszú múltra visszatekintő együttműködésekben is romlott. Csökkentették a folyószámla-hitelkeretüket, miközben újabb és újabb átvilágításokkal kontrollálták a rentabilitást. Lényegesen szigorodtak a fedezeti biztosítások, jóteljesítési garanciák, amelyekhez a hitelbírálatnál előírt feltételeket szabnak.

Mindeközben a számlázási határidő 60 napra tolódott, részszámla benyújtására pedig csak a legritkább esetben van lehetőség, vagyis a cégek előfinanszírozhatják - sokszor egy évig is - a tíz-, százmilliós tételeket. Az ÉVOSZ elnökségi tagja nagyon borúlátó, mint mondja, a megbízások hiánya miatti árverseny 1200-1400 forintra szorította le az óradíjakat, miközben az ÉVOSZ által javasolt 1850 forint rezsióradíj is épp csak a minimálbért termelné ki, a közbeszerzéseknek pedig legalább a 90 százalékát átszövi a korrupció.

Miközben egy megbízáson jó, ha 3-4 százalékos eredmény keletkezik, a bankok tavaly átlagosan 10 százalékos kamattal, a kockázati felárral együtt 12-16 százalékos teherrel adtak hitelt, ha egyáltalán adtak - hangsúlyozza Nagyiványi András, a VIV Zrt. vezérigazgatója, aki úgy véli, a bankok egyszerűen leírták az építőipart. Megemelték a bankgaranciák költségeit is, a VIV Zrt. hitelállománya például 10 százalékkal növekedett tavaly a drágulás következtében.

Török Zoltán, a ZÁÉV Zrt. gazdasági igazgatója 0,65 és 3,7 százalék között többféle kamatfelárról hallott, de szerinte leginkább maguk a feltételek tették elérhetetlenné a finanszírozást. Tapasztalatai szerint ahol lehetett, visszavonták a hiteleket, ahol nem, ott a marzsot emelték arra a szintre, amit a vállalkozások biztosan nem tudnak kigazdálkodni. Török szerint a bankok, miközben a hitelfelvevőket egyre rigorózusabb keretek közé szorították, saját maguk egyre rugalmasabban kezelték a kondíciókat, és módosították kényükre-kedvükre.

Az adminisztráció és bürokrácia is nagyságrenddel nőtt, míg korábban a megállapodás után egy hónappal sikerült aláírni a szerződést, ez mostanra három-négy hónapot is igénybe vesz. Az egész rendszer működése hibás: a két hónapos számlázások miatt a munkát elvégző, alapvetően forráshiányos cégek mind előfinanszíroznak valamekkora részt a projektekben. S noha a közbeszerzések körül tényleg rengeteg a probléma, mégis szerencsés az a kivitelező, aki ebben a körben szerez megbízást, mert itt van a legnagyobb esélye, hogy valamikor mégiscsak kifizetik a munkáját - hangsúlyozza Török.

Lázár József, az Érdi Építő Zrt. ügyvezetője a banki műveleti költségek több száz százalékos drágulását említi elsőként, a korábban nullaforintos tételekből hirtelen százezres nagyságrendű kötelezettségek keletkeztek. A cég hitelkeretéből egyébként növekvő árbevétel mellett egy év alatt 40 százalékot faragott le a bankja, mindehhez negyedéves beszámolási kötelezettséget írtak elő. Tapasztalataival - mint mondja - nem áll egyedül, a reklamálók azonban gyorsan megkapják a magukét; örüljenek, ha egyáltalán finanszírozáshoz jutnak.

Eközben a fizetési morál egyre rosszabb, már a 60-90 napos fizetést is túllépik a megrendelők. Példaként említ egy állami megbízásból származó útépítési munkát, amelyet nyáron végeztek el, számlázni azonban csak december közepén engedte a céget a megbízó.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!