További Magyar cikkek
Történelmi mélypontra, 5,75 százalékra küldte az alapkamatot az MNB monetáris tanácsa mai ülésén. A rendszerváltás óta eddig csak 6 százalékig tudott süllyedni az irányadó ráta, egyszer 2005 szeptembere és 2006 júniusa között volt ennyi a jegybanki alapkamat, és a legutóbbi, januári ülésén vágta 6 százalékra a rátát az MNB. Erre jött a mai negyed százalékpontos vágás.
A jegybank a 2008 őszén hazánkat is elérő válság forgatagában októberben 11,5 százalékig emelte a rátát, ám már a rá következő hónapban hozzálátott a lejjebb vitelhez. 2009 januárjában elakadt a kamatvágási sorozat, mert a piac túl gyorsnak, megalapozatlannak találta az enyhítést. 2009 júliusában aztán újraindult a kamatcsökkentési lépéssorozat, azóta minden hónapban – általában fél százalékpontot, de volt példa egy teljes százalékpontra és negyed százalékpontra is – faragott az MNB.
A folytatás kérdéses
Elemzői komment
A várakozásoknak megfelelően folytatta az MNB az óvatos kamatcsökkentést, és negyed százalékpontot vágva 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot, amely így a rendszerváltást követő legalacsonyabb szintre süllyedt. A januári kamatvágás után az MNB közölte, hogy a hazai reálgazdasági és inflációs folyamatok további kamatcsökkentést tesznek lehetővé, amennyiben a külső környezet azt megengedi – emlékeztet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.
A különös fontossággal bíró kockázati felárak nem változtak jelentősen a januári döntéshez képest. A görög helyzet továbbra is jelentős veszélyforrás, amely mindenképp óvatosságra int, azonban a problémák nem eszkalálódtak tovább. A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ami kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak. Az időközben itthon megjelent reálgazdasági adatok továbbra is rendkívül gyenge aktivitást tükröztek, ami egyáltalán nem utal inflációs nyomásra. A vártnál jobb negyedik negyedéves adat inkább csak a revíziók miatt mutatott kisebb visszaesést. A januári inflációs szám ugyan nem várt megugrást mutatott, de az MNB frissített, most publikálandó Inflációs Jelentése feltehetően még elegendő muníciót biztosított a további kamatcsökkentéshez - véli Bebesy Dániel.
A lépés nem okozott meglepetést, a piac is árazta az újabb monetáris enyhítést, és az elemzők nagy többsége is erre számított. A kamatvágásra lehetőséget teremthetett, hogy továbbra is stabilnak mutatkozik a forintárfolyam, az infláció pedig az elemzői várakozások szerint éves szinten a jegybanki célnak megfelelő 3 százalék közelében alakulhat. Az enyhítés szükségességét pedig a továbbra is recesszióban levő gazdaság szolgáltathatta. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a görög adósságprobléma, tetézve azzal, hogy Spanyolországot és Portugáliát is fenyegeti a magas államadósság, a piacon az utóbbi pár hétben felfordulást okozott, ez pedig óvatosabbá tehette a monetáris tanácsot a kamatdöntő ülésén. (A kamatvágás mögötti hivatalos indokokat a délután háromkor megjelenő jegybanki közleményből és az azzal egyidőben kezdődő sajtótájékoztatón ismerhetjük meg.)
A hogyantovábbot illetően már megoszlanak a piaci vélemények. Vannak olyan londoni elemzők, akik szerint itt van a kamatenyhítési ciklus alja. De vannak olyanok is, akik szerint még idén 5 százalékig süllyed a ráta. A többségi vélemény szerint pedig még egy, a maihoz hasonló, negyed százalékpontos vágás belefér, a legutolsó elemzői konszenzus szerint 5,5 százalékos kamatszinttel érhet véget az idei év.
Hogyan lehet, hogy épp most értük el a történelmi mélypontot?
Első blikkre furcsának tűnhet, hogy még csak most kapaszkodunk ki a válságból (idén csak jó esetben lesz stagnálás a magyar gazdasági teljesítményben), a kamatszintünk mégis soha nem látott mélységben van. Nem azért van történelmi mélyponton a magyar kamat, mert ilyen jó állapotban még nem volt a gazdaság, vagy megszűnt volna (ha enyhült is) sebezhetősége.
A magyarázat abban rejlik, hogy a világban is történelmi mélypontjukon tartják a jegybankok az irányadó rátát, az Egyesült Államokban nulla százalékos, az eurózónában 1 százalékos a kamat. (Az Egyesült Államokban a múlt héten jött az első kézzel fogható jel arról, hogy a Fed hozzáfogott a kamatemelési akciósorozathoz, igaz, az első lépés még nem az irányadó ráta emelése volt, hanem a diszkontráta feljebb vitele.) A mi 5,75 százalékos kamatunk ilyen környezetben még mindig vonzó lehet a befektetők számára, ők még ilyen hozamon hajlandók finanszírozni a magyar államot. Jól látszik, hogy a kamakülönbség így valójában még mindig óriási, sőt, például az USA-val összevetve valójában magasabb, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar gazdaság még, ha nem is jó ütemben, de növekedett.
Az alacsony kamatszint a gazdasági növekedés beindítása miatt pedig indokolt is, hiszen a vállalkozások így kisebb teher mellett juthatnak a fejlesztéseikhez, növekedésükhöz szükséges hitelhez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
