Ötvennél több hiba volt a beomlott M6-oson
További Magyar cikkek
„A vízelvezető árkokat ki kell tisztítani (...) a laza padkákat tömöríteni kell (...) a szükséges tömörítési munkákat el kell végezni” – egyebek mellett ezeket a sorolta fel az a jegyzőkönyv, amit a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szakemberei készítettek az M6-os autópályán idén március 29-én. Két nappal később adták át a sztráda Dunaújváros és Szekszárd – valamint, bár ennek most nincs jelentősége, a Szekszárd és Bóly közötti – szakaszát.
Alámosta, megrongálta
Ezen a két hónapja elkészült szakaszon, a 127-es kilométernél, Tengelic térségében, Pakstól nagyjából tíz kilométerre délre vasárnap este egy vadátjárónál leszakadt a leállósáv egy tíz négyzetméteres része. Ezt az okozta, hogy a környező földeken hirtelen összegyűlt nagy mennyiségű esővizet a vízelvezető rendszer nem tudta elvinni, így az alámosta a sztráda jobboldali – Pécs felé vezető – pályáját. A víz nemcsak az útburkolatot rongálta meg, hanem a vadátjáró alatti vízelvezető rendszert és az ottani burkolatot is.
Arról, hogy ez hogyan történhetett meg, és ki a felelős a kialakult helyzetért, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amit tudni lehet: a szakemberek hétfőn délelőtt órákig vizsgálták az útpálya állapotát. Az utat üzemeltető koncessziós társaság honlapján két óra után megjelent közlemény szerint két óra előtt öt perccel "az autópálya biztonságossá tétele után (...) a teljes útzárt feloldották az M6 autópálya a tengelici és tolnai csomópontjai között, jelenleg mindkét irányba egy sávon haladhat a forgalom". Az autósok jelenleg a belső, úgynevezett előzőpályát használhatják, de az útnak ezen a szakaszán sebességkorlátozás van.
Épít, üzemeltet, hárít
Az M6-osnak ezt a szakaszát az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. építette és üzemelteti 2028-ig egy ppp-konstrukciós beruházásban. A német Bilfinger Berger, az osztrák Porr és a francia Egis Projects SA alkotta koncessziós társaság külön céget hozott létre az út építésére, illetve működtetésére. A két cég most egymásra mutogat: amikor a beruházást végző társaságot kerestük, ott az üzemeltetést végző cég egy vezetőjét nevezték meg nyilatkozatra jogosultnak, az üzemeltetőnél viszont azt mondták, ez a személy nem nyilatkozhat, csak a koncessziós cég illetékesei.
Nem kaptunk választ a kialakult helyzetről, annak körülményeiről és lehetséges következményeiről az éppen átalakuló közlekedési minisztériumtól sem. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy a koncessziós társaságnak a történtek miatt bármilyen, az állammal szembeni anyagi következménnyel számolnia kell-e.
A közlekedési hatóságtól cikkünk megjelenése után néhány perccel kaptunk választ kérdéseinkre. Az NKH szerint "hatósági intézkedés nem szükséges" az eset miatt, és megjegyzik: "az extrém esős időjárás következtében több közút szenvedett a hatalmas vízmennyiség miatt károsodást". Megtudtuk azt is, hogy "a vízelvezető rendszert is magába foglaló teljes keresztmetszet még nem került forgalomba helyezésre", miután "a koronaélen kívüli részek vonatkozásában még építés alatt lévőnek számít az M6 autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakasza" (a koronaél az útpadka külső szélének vonala).
Nehezen indult
Tehát a kialakult helyzetet az magyarázza, hogy az út még nincs teljesen készen – derül ki az NKH válaszából. Az ügy, a sztrádaszakasz átadásának körülményeit ismerve, nem meglepő. Az autópályának ez az északi része az utolsó, mint arról akkor több cikkben is beszámoltunk, csak a március 31-i átadás napjának délutánján kapta meg a használatba vételi engedélyt. A cikk elején említett jegyzőkönyvben a közlekedési hatóság több mint ötven pontban sorolta fel a kifogásokat, hibákat és hiányosságokat, de az Országos Rendőr-főkapitányság szakértői sem találták alkalmasnak a pályát a forgalomnak való átadásra.
A legtöbb kifogás akkor azzal kapcsolatban volt, hogy az átadás előtt öt nappal megjelent egy hír, miszerint megsüllyedt az egyik völgyzáró gát hídja. Ráadásul az úton használt szalagkorlátok több helyen nem feleltek meg a koncessziós szerz30ődésben szereplő szabványnak, és az attól való eltérést a közlekedési tárca előbb november, majd december végén visszautasította.
A korlátok beépítése ellen már tavaly nyáron kifogást emelt az építkezést ellenőrző független mérnök, majd sorra az állami hatóságok, végül maga Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár írta alá a felmentés március 5-én, bő három héttel az átadás előtt, amikor a korlátrendszer lényegében már készen volt (bár azt több helyen javítani kellett, mivel a korlátokat nem a gyártmánytervekben szereplő műszaki paramétereknek megfelelően építették be).
Ideiglenesen, 120 milliárdért
A március 29-i bejárás jegyzőkönyvéből – amit áprilisban kapott meg lapunk az NKH-tól – kiderül azonban, hogy a szakértők számos egyéb kifogást is felsoroltak. A problémák többségének a megoldása az előfeltétele volt a forgalomba helyezési engedély kiadásának, bár egyes javítási munkák határidejét ez év végéig engedték meg a beruházónak.
Az autópályát végül az eredetileg tervezett napon, március 31-én átadhatta Bajnai Gordon, bár az autósok a későn kiadott forgalomba helyezési engedély miatt a tervezettnél néhány órával később kezdhették használni. Az ideiglenes engedély ez év végéig szól. Az út a 2008-as jelenértéken számolva nettó 119,6 milliárd forintba került, ebbe nemcsak az építés, hanem a majdani üzemeltetés költsége is benne van; a pénzt harminc év alatt fizeti meg a magyar állam. Feltéve, hogy a mostani eset ezt az összeget nem csökkenti.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!