Elszállt a nagy adócsökkentés

Nagyon nem lenne szerencsés lépés – ezt válaszolták több forrásból megerősített információink szerint az IMF és az EU tisztségviselői a magánnyugdíjpénztári szektor államháztartási körbe való sorolásával kapcsolatos magyar kormányzati puhatolózásra. A válasszal végleg egyértelmű lett mindenkinek a kormányoldalon, hogy a hazánkat finanszírozó két szervezet nem fogadja el a csodafegyvernek szánt lépés bevetését, ezért – úgy tudjuk – nem is meri a kabinet bevetni.

Mint beszámoltunk róla, gyakorlatilag az volt az egyetlen reménye az Orbán-kormánynak a beígért nagy adócsökkentési program elkezdésére – miután a brüsszeli tárgyalások nyomán bejelentették: tartják magukat a 3,8 százalékos idei hiánycélhoz –, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont statisztikailag a költségvetés részeként tüntetik fel egy állami alap felállítása révén. Ezzel egy csapásra egy egyszeri, akár ezermilliárd forintnál is nagyobb extra bevételhez jutott volna a büdzsé, ráadásul évente 350–400 milliárd forinttal még javult is volna a szaldó, vagyis bőven lett volna tér az álmok megvalósítására.

A nyugdíjpénztári ötlet, úgy tűnik, végleg megbukott, ez egyben az idei nagy adócsökkentési elképzeléseket végét is jelenti, tudtuk meg forrásainktól. Mint megírtuk, benne volt a pakliban, hogy – legnagyobb lépésként – még idén áttérünk az egykulcsos személyi jövedelemadóra, esetleg bevezetjük a valódi családi adózást. Ez azonban a jövőbe tolódott, még az is lehet, hogy nem 2011-ben, hanem csak rá következő évben lesz meg erre a fedezet, jövőre ugyanis már nem is 3,8, hanem maximum háromszázalékos hiány engedhető meg. A menetrendet és a pontos lépéseket mindenesetre a kormányfő kedden ismerteti a parlamentben.

Fontolva indul az adóprogram

Adóügyekben azért elindítja a folyamatot a kormány, de ezeknek az intézkedéseknek inkább szimbolikus jelentőségük van, nem vennének le nagy terhet az adózók válláról. Információink szerint hozzálátnak a kisadók megrostálásához, tucatnyi, egyenként szűk adózói kört sújtó elvonást szüntethetnek meg. Az egyszerűsítésnek áldozatul esik – mint a legnagyobb költségvetési kihatású tétel – az egyenes ágú örökléseknél az illeték eltörlése, legyen szó ingatlan, üzletrész vagy más vagyontárgy örökléséről, de például a vízkészletgazdálkodási járulék és az erdővédelmi járulék sorsa is megpecsételődött.

Szerepel a tervek között, hogy ha egy család felfogad valakit a ház körüli munkákat elvégezni vagy a gyerekre vigyázni, akkor egyáltalán nem kellene utána adót, járulékot fizetni. Van rá esély, hogy az üdülési csekk és a melegétkezési utalvány adómentességi határát felemelik még az idén. Lehetséges még, hogy a társasági adónál a csökkentett, tízszázalékos adómérték igénybevételi határát a mostani ötvenmillió forintos adóalapról száz-kétszázmillióra tolják fel.

Ellentételezni kell és fognak is

Mivel van egy költségvetési lyuk, Varga Mihály államtitkár elmondása szerint 230 milliárd forint körüli, és a fent említett – közvetlenül az állampolgárokat, illetve a vállalkozások szélesebb körét érintő – apróbb adólépések még kiengednek a büdzséből húsz-harmincmilliárd forintot, az idei költségvetésihiány-cél tartásához valahogyan össze kell hozni a GDP egy százaléknak, azaz 260-270 milliárd forintnak megfelelő egyenlegjavítást.

Értesülésünk szerint ez alapvetően két nagyobb tételből állhat: a kabinet legalább százmilliárd forintot, de lehet, hogy pár tízmilliárddal többet vár a bankokra és más pénzügyi vállalkozásokra kivetendő pótadóból. Emellett abban bíznak, hogy az államigazgatási szervezet gyökeres átalakításával, elbocsátásokkal meg lehet még idén spórolni több tízmilliárd forintot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!