Harmincmilliárd jár az államnak a Moltól

A Európai Bizottság 2009 januárban kezdta olyan állami intézkedések vizsgálatát, amelyek a Molt előnyös helyzetbe hozták.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar kormány és a Mol 2005-ben kötött megállapodása, valamint a magyar bányászati törvény 2008-as módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a MOL számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet – közölték szerdán Brüsszelben az MTI híre szerint.

"A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a Mol a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg" – mondta Joaquín Almunia, a bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.

Az állam és a Mol között 2005-ben létrejött megállapodás miatt – ami 2020-ig fixálta a fizetendő bányajáradék szintjét – a 2008-as bányajáradék- emelést követően a Mol befizetései alacsonyabb szinteken maradhattak, írja a Portfolio.hu.

Almunia szerint az EU versenyjogi szabályai alapján a Molt pénzügyileg előnyös helyzetbe hozó lépések nem elfogadhatóak. A Bizottság azt szeretné elérni, hogy a Mol által ilyen módon szerzett 112 millió eurónyi (30,3 milliárd forintos, ami már a kamatokat is tartalmazza) hasznot visszafizesse a magyar államnak.

A 30,3 milliárd forintos összeg a Mol teljes részvényszámára vetítve papíronként 290 forintnak felel meg. A döntés nyomán az olajrészvények esni kezdtek a tőzsdén, árfolyamuk háromnegyed egykor 16 950 forinton, 3,7 százalékos mínuszban volt (délelőtt még 18 000 forint fölött is járt az árfolyam).

A Mol az MTI kérdésére közölte: még nem kapták meg a határozatot. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták az abban leírtakat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!