Hónapokat csúszhat a szegedi híd

A korábbi ígéretek és dolgok jelenlegi hivatalos állása szerint szeptemberre mentesülne Szeged belvárosa az M5-ös autópálya és a román határ (nagylaki határátkelő) közötti tranzitforgalom alól. Augusztus 31-ig ugyanis el kellene készíteni az M5-öst Makóval összekötő M43-as autópályát (aminek a folytatását várhatóan jövőre kezdik építeni). Ez nemcsak a csongrádi megyeszékhelyet, hanem a várostól keletre, a 43-as út mentén fekvő településeket is felszabadítaná a román és bolgár uniós csatlakozás óta szinte folyamatos kamionforgalom alól.

Lyukas lesz a közepe

Csakhogy az Index információi szerint a több szakaszban épülő M43-ast nem tudják teljes hosszában átadni a nyár végén. Úgy tudjuk, épp a "középső", a 47-es út és a Tisza között épülő szakasz, benne a Tisza-híd nem készül el a tervezett határidőre. A spanyol Sedesa, a Hídépítő Zrt. és a csődvédelembe menekült Szeviép Zrt. alkotta, Tisza M43 kivitelezői konzorcium – amelynek vezetője a Balatonring építése kapcsán ismertté vált Sedesa – ezért értesülésünk szerint már kezdeményezte a határidő kitolását.

Az állami sztrádaberuházó NIF Zrt.-nél érdeklődésünkre közölték: a Tisza M43 valóban benyújtotta a szerződésmódosítás iránti kérelmet. Annak tartalmáról azonban Fazakas Orsolya szóvivő nem tudott részleteket elmondani, mivel a kérelmet először a beruházást ellenőrző mérnök vizsgálja meg. A NIF hivatalosan annyit közölt: a konzorcium a szélsőséges időjárásra hivatkozva kérte a határidő átírását, mondván, a hídépítés munkaterülete most is megközelíthetetlen. Információink szerint az ügyben két héten belül, tehát július elejére várható döntés.

Árvíz, csőd

Lapunk úgy tudja, a konzorcium elsősorban a híd építésével van csúszásban – részben az év eleji, részben a tavaszi szokatlanul magas vízállás miatt –, de a Szeviép fizetésképtelensége nyomán kialakult bizonytalan helyzet miatt várhatóan az út sem készül el nyár végére. Mint ismeretes, a szegedi székhelyű építőipari cég április végén kért csődvédelmet fizetési nehézségei miatt. Ennek nyomán kiderült, hogy a Szeviép nemcsak a konzorcium tagja volt, hanem alvállalkozói szerződést is kötött a konzorciummal. Az államtól kapott pénzt a konzorcium kifizette a Szeviépnek, amely azonban nem fizetett tovább az utat valóban építő cégeknek.

A NIF május elején kezdeményezte, hogy a Sedesa és a Hídépítő az egyetemleges konzorciumi felelősségvállalás előírásainak megfelelően vállalja át az alvállalkozói követeléseket a Szeviéptől. Miután a NIF által adott első határidőre ez a két cég nem vállalta ezt, a Szeviéptől milliárdos nagyságrendű összeget követelő társaságok májusban bontani kezdték a már elkészült utat. A NIF ezt követően szerződésbontással fenyegette a konzorciumot, amely május közepén végül írásba adta, hogy megvásárolja a szeviépes követeléseket. Értesüléseink szerint azonban ez a két-háromhetes huzavona is elég volt ahhoz, hogy az egyébként is feszített tempójú munkát ne lehessen augusztus végéig befejezni.

A Szeviép-csőd az M43-as egy másik szakaszának építésében is problémát okozhat, a társaság ugyanis nemcsak a 47-es út és a Tisza közötti szakaszt építő konzorciumnak tagja, hanem az 5-ös főút és a 47-es út közöttit építő Swietelskyvel is együttműködik (a harmadik szakaszt, a Tisza bal partjától Makóig az Euroaszfalt, a Strabag-érdekeltségű Magyar Aszfalt, a Kelet-Út és a Közgép társulása készíti).

Szabálytalan szerződés

A forgatókönyv hasonló volt, mint a másik szakaszon. Bár a Szeviép itt nem konzorciumi tag (a konzorciumban a Swietelsky mellett a Ke-Víz 21 Zrt. szerepel), hanem csak alvállalkozó volt, az alvállalkozói szerződések rendszere a NIF szerint itt is sértette a vele kötött szerződést. Az alvállalkozói struktúrát úgy alakították ki, hogy a Szeviépnél beragadtak az utat építő cégeknek, vállalkozóknak járó pénzek. Június elején a NIF a Swietelskyt is figyelmeztette (pdf-ben): felbontja a kivitelezői szerződést és a céget három évre kizárhatja a tenderekből, ha a konzorcium nem vállalja át az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeket.

Ennek a szakasznak az építése egyébként eleve késik, hiszen az eredeti szerződés szerint november végéig be kellett volna fejezni. Azonban előre nem látható munkákra hivatkozva határidő-módosítást kaptak (de egy szakaszt március végén át kellett adniuk, és kötbért is fizetnek a késedelem miatt). Újabb csúszás azonban a mostani információk szerint ezen a szakaszon már nem várható.

Nincs értelme átadni

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát "lyukasan" épül meg augusztus végére az M43-as: az M5-östől az 5-ös főúton át eljuthatnak rajta az autósok a 47-es útig, majd a Tisza bal partjától Makóig. Ez utóbbi szakasz viszont lényegében használhatatlan lenne.

Hiába vezetnék be ugyanis a 47-esen Szegedre a forgalmat az M43-as nyugati szakaszáról, a megfelelő Tisza- vagy Maros-híd hiánya miatt az nem tudna visszamenni a sztrádára (bár az algyői Tisza-hídon átvezethetnék  a tranzitforgalmat, ezután egy ilyen forgalom lebonyolítására aligha alkalmas négyszámjegyű mellékúton lehetne azt visszavinni a sztrádára). Ezért kérdés, van-e értelme átadni a Tiszától keletre fekvő szakaszt, vagy nincs, hiszen érdemi forgalom nem lenne rajta – a NIF-nél azonban ezzel, amíg el nem dől, hogy csúszik-e a középső szakasz átadása, nem foglalkoznak.