Megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val

Hazautazik az IMF és az Európai Bizottság tárgyalódelegációja – adott ki ilyen tartalmú közleményt a két szervezet. (Az IMF közleménye angolul itt található, a Bizottság közleménye magyarul itt olvasható.) Ez annyit tesz: megszakadtak a kormánnyal folytatott tárgyalások.

Eredetileg hétfőn tartott volna sajtótájékoztatót közösen a kabinet, a Nemzetközi Valutaalap és az EU, addig megállapodásra kellett volna jutniuk a vitás kérdésekben. Ma azonban a két szervezet hiábavalónak érezte az itt tartózkodást, egyelőre áthidalhatatlannak a nézetkülönbségeket, ezért jobbnak látták, ha hazamennek. A megbeszéléseket később, közelebbről meg nem nevezett időpontban folytatják.

A tárgyalások a 2008 őszén összeállított hitelcsomaggal összefüggésben zajlottak, de a mostani kudarc nagy valószínűséggel kihatással lesz a kormány azon tervének sikerére is, hogy egy újabb, 2011-ben induló, készenléti hitelcsomagot kapjon az IMF-től.

Elutazik az IMF és az EU delegációja is

Az IMF lapunkhoz eljuttatott közleménye így zárul: „Az utóbbi két hét során, az IMF küldöttsége alapos megbeszéléseket folytatott a hatóságokkal ezekben a témákban. Jóllehet, sok tekintetben egyetértés van, továbbra is vannak nyitott kérdések. Ezért a küldöttség visszatér Washingtonba. Az IMF folyamatos kapcsolatban marad a hatóságokkal, hogy áthidalják a meglévő különbségeket.”

Az Európai Bizottság közleménye pedig így szól: „Ugyanakkor a küldöttség megállapította, hogy számos kérdésben a kormánynak több időre van szüksége, hogy további pontosítással szolgáljon. Emiatt elhalasztották a felülvizsgálat lezárását és egyúttal arról is határoztak hogy helyes lenne folytatni a tárgyalásokat egy későbbi időpontban.”

A kormány reakciója

Kormányoldalról Matolcsy György adott ki közleményt. Szó szerint idézzük: "A magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat. Az IMF és az EU küldöttségei mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit, amelyek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat.

Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentik a költségvetés hiányát. A nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken - így az adórendszer, az egészségügy, és a közösségi  közlekedés területén is. A kormány elkötelezett aziránt, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. A kormány természetesen tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel, köztük az IMF-fel és az Európai Unióval is."

Sok mindennel elégedetlenek

Több ponton is összemarhatott a kabinet és a két szervezet, erre utalnak a kiadott dokumentumok. Az IMF közleményében jelzi, hogy bár sokat tett eddig a kormányzat és a hatóságok a fiskális és monetáris politika terén, de további intézkedések szükségesek az idei és a jövő évi államháztartásihiány-cél eléréséhez. Az idei 3,8, és a jövő évi 3 százalék alatti deficittervhez ragaszkodni kell. A konszolidáció "tartós, nem-torzító intézkedéseket igényel, amelyek kidolgozásához a hatóságoknak több időre van szüksége."

Az EU ennél is tovább megy, valamivel több konkrétumot árul el a vitás pontokról. Brüsszel is üdvözölte a kormány elkötelezettségét az idei hiánycél elérése iránt, és nyugtázta, hogy számos intézkedés történt a veszélyek kivédése érdekében, de ezek a kiigazító lépések "valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek".

A Bizottságnak nem tetszhetett a bankadó kormány által felvázolt koncepciója (idén és jövőre is 200-200 milliárd forintos bevételt vár ettől a kabinet, és még 2012-ben is megmaradna ez az extraadó), mert azt írják, hogy bár rövid távú költségvetési szempontokat szolgálni képes a teher, de a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. Ezért a küldöttség sürgeti a kormányt, hogy "gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét."

A kormány a szerkezeti reformok terén is elnagyolt tervekkel rendelkezik csak, utalt erre Brüsszel. "További, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek" - írják. Vélhetőn Brüsszel a lex-Járaiként elhíresült, a 2007. júliusa után indult, főként kormányközelinek titulált biztosítókat a bankadó alól mentesítő rendelkezésre gondolt.

Brüsszelnek nem tetszik Simor András jegybankelnök és más jegybanki vezetők fizetésének azonnali jelentős megkurtítása. Ezt jelzi a bizottsági közleménynek azon része, amely úgy fogalmaz: a küldöttség sürgette a kormányt, tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét.

A szűken vett költségvetési rendszerben is tapasztalt aggasztó folyamatokat a Bizottság. Így későinek tartják a kincstárnoki rendszert felváltó felügyeleti rendszer felállítását. A tömegközlekedési reformból pedig csak a jegyáremelés valósult meg, a többi elemet elhalasztotta Magyarország.

A bankadó és a 2011-es büdzsé kardinális pont

Lapunk úgy tudja, alapvetően két pont miatt rúgták össze a port a tárgyalópartnerek. Az IMF és az EU jövőre már érdemben kisebb összegű bankadót tartanak jónak, a kormányoldal azonban ragaszkodott ahhoz, hogy 2011-ben is az idei szinten maradjon az extraadó.

A másik kenyértörési ügy a jövő évi büdzsé volt értesüléseink szerint. A két szervezet szeretett volna közelebbi tervek, intézkedésekkel alátámasztott elképzeléseket megismerni a 2011-es költségvetési politikáról, azonban a kabinet ezt nem tudta teljesíteni, mondván, lesz még erről alkalmuk ősszel is beszélgetni.

Nem hívhatjuk le a negyedéves keretet

Azzal, hogy idő előtt hazautazott a két küldöttség és nem jutott egyezségre a kormánnyal, azt is jelenti egyben, hogy nem is hívhatjuk le a 20 milliárd eurós hitelkeret mostani negyedéves időszakra eső részét.

Ez a negyedéves rész nem nagy összeg, és amúgy sem volt szándékában a kabinetnek hozzányúlni, vagyis a tárgyalások megszakadása az államkasszát közvetlenül nem érinti. Annál inkább fogja megérezni az állam azt, hogy a tárgyalások félbeszakadása miatt hétfőn vélhetően gyengülni fog a forint és megugranak az állampapírhozamok, drágulni fog az állam finanszírozása.

Magyarország hosszabb ideje már kizárólag a piacról finanszírozza államadósságát, nincs szükség arra, hogy az IMF hitelét ténylegesen igénybe vegye. Az, hogy a nemzetközi szervezet azonban fenntartja, biztosítja a keret rendelkezésre állását, megnyugtatóan hat a piacok számára, azt jelzi, hogy nyugodtan lehet vásárolni a magyar állampapírokat. A keret, mint mögöttes biztosíték kiesésének viszont az az üzenete a piacok számára - hiába nem változnak egy csapásra sem a gazdasági mutatók, sem a kilátások -, hogy a nemzetközi szervezetek már nem biztosak abban, hogy Magyarország biztosan tartani fogja a korábban ígért hiánypályát. Ez egyszerűbben szólva azt jelenti, hogy piac kockázatosabbnak érezheti majd a magyar állampapírokat, így kevesebben, illetve nagyobb hozamelvárással vásárolhatják meg azokat, drágulhat az államadósság finanszírozása.

Ezzel összefüggésben gyengülhet a forint - e tekintetben a hétfői munkanap lesz majd mérvadó -, illetve gyorsan emelkedhet az úgynevezett országkockázati felár. Az úgynevezett CDS-sek valójában egy állampapír biztosítási értékét jelzik: az, hogy adott összegű állampapírt annak hány százalékán biztosítanak államcsőd esetére, egyértelmű jelzőszáma egy ország megítélésének. Magyarország esetében ez a mutató már régen visszatért a válság előtti, 2 százalékpont alatti-körüli szintre, míg 2008-2009 fordulója környékén bőven 6 százalékpont felett döntött rekordot. Ha a CDS-felár emelkedik, az azonnal meglátszik az államadósság-finanszírozás mellett a devizahitelesek terheiben is: ez a mutató ugyanis nagyban meghatározza, hogy a magyar bankok mennyivel az adott deviza piaci kamata felett kapnak hitelt, refinanszírozást, ennek plusz terheit pedig eddig is az ügyfeleknek kellett végső soron megfizetni.

Voltak előjelek

Nem derült égből villámcsapás az, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások a két szervezettel. Mint lapunk elsőként beszámolt róla a hét elején, az IMF berágott a kormányra a tárgyalási stratégia és több konkrét szakmai ügy miatt. Tegnap pedig kiderült, hogy az IMF és az EU bekeményített. A kormány cikkünk azon információját cáfolta, miszerint B-tervet és egy újabb idei kiigazító csomagot tervez összeállítani, ami elsősorban a kiadási oldalra koncentrál. Azt azonban elismerték, hogy két ponton éles véleménykülönbség van köztük és a két szervezet között.