Hétfőn durva forintgyengülés jöhet
További Magyar cikkek
Szombaton szakadtak meg a tárgyalások, hazament az IMF
Számos ponton nem jutott dűlőre egymással a kormány és az IMF-EU-duó, ezért utóbbiak delegációja idő előtt hazautazik, ezzel pedig megszakadtak a tárgyalások hazánk és a két szervezet között. Washington és Brüsszel további kiigazításra sarkallja hazánkat az idei és jövő évi hiánycél betartása érdekében. Több dolgot kifogásolnak: a bankadó jelenlegi formáját, a jegybankelnök fizetésének csökkentését, a "piactorzító" és EU-jogba ütköző törvényjavaslatokat, a szerkezeti reformok elnagyoltságát, és azt, hogy a 2011-es költségvetésről nem tudott érdemi dolgot mondani számukra a kormány.
Úgy tűnik, a kormány azzal a mentalitással, ha úgy tetszik agresszivítással tárgyal a nemzetközi delegációkkal, amivel itthon: a kétharmados többség, a szavazófülkék forradalma azonban az IMF-nek és az EU-nak nem eladható - fogalmazott az Indexnek egy neve mellőzését kérő elemző, aki szerint a mindenki számára plusz terheket jelentő negatív piaci reakciók bírhatják rá a kormányt arra, hogy mielőbb megegyezést keressen. Azt a lapunk által megkérdezett, névvel vagy név nélkül nyilatkozó szakértők egyaránt kizárják, hogy ne lenne megállapodás: az IMF-pénzre szükség van, részben akár közvetlen finanszírozásra is - ez többek szerint ma csak azért nem akkut probléma, mert a Bajnai-kormány korábban a szükségesnél nagyobb összeget hívott le, ami így már közvetlenül elérhető az MNB-nél vezetett számláról. De fontos jelzés a hitel léte a piac felé is, mert ha az IMF kivonulna és megszakítaná jelenlegi hitelprogramját Magyarországon, annak az lenne az üzenete a befektetők számára, hogy a Valutalap szerint nincs esély a költségvetési és az adósságproblémák rendezésére, nem biztonságos finanszírozni Magyarországot.
E hangulat előszeleként hétfőn csúnya nap köszönhet a forintra és általában a magyar eszközökre, ebban nincs vita az általunk megkérdezett szakértők között. A múlt héten jellemző nemzetközi optimizmus péntekre amúgy is alább hagyott, most pedig egy magyar specifikus történetről van szó, ami elválaszthatja a nemzetközi trendektől a forint mozgását.
Azt kell megnézni, merre járt a forint legutóbb, amikor komolyabb gyengülés volt: a Kósa-Szijjártó nyilatkozatok nyomán 290 forint környékére ugrott fel az euró ára, az országkockázati felár pedig a tavaszi 170 bázispontos mélypontról 400 bázispontra emelkedett - mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makroelemzője, hangsúlyozva, hogy persze konkrét számokat nem lehet előre mondani a gyengüléssel kapcsolatban.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is csak óvatosan fogalmazott, mint mondta, egy egyszázalékos, vagy akár egy 4-5 forintos gyengülés nagyon könnyen benne van a pakliban, ráadásul a piaci turbulencia aligha egy-két napos lesz.
A kimenet persze nagyon sok mindenen múlik: jó lenne tudni - így Samu -, hogy a kormány mennyire tartja filozófiai kérdésnek, hogy gazdaságpolitikájába nem illenek bele az EU és az IMF elvárásai, ez nyilvánvalóan meghatározza, hogy mennyire lesz nehéz a kompromisszum megkötése a későbbiekben is.
Török szerint meghatározó lesz a piac számára ezzel összefüggésben az, hogy milyen nyilatkozatokat tesz a jövő héten a kormány, illetve mit mondanak a nemzetközi szervezetek. Sajnos az nem látszik, hogy a kormány az önkormányzati választásokig hátralevő időt akarja-e csak kibekkelni a népszerűtlen intézkedések bejelentésével. Az viszont biztos, hogy ezekre szükség lesz a jövő évben az előírt 2,8 százalékos hiány tartásához hiányzó, számításai szerint két bankadónyi, 350-400 milliárd forintos lyuk betöméséhez (a lyuk akkor ekkora, ha a kormány tartja magát a jövő évre bevezetni szándékozott 16 százalékos szja-hoz).
Londoni elemzők mindenesetre arra számítanak, hogy az őszi önkormányzati választások után köt majd új hitelmegállapodást a magyar kormány az IMF-fel és az EU-val, mert a kormány taktikázik az elkerülhetetlen megszorítások bejelentésével. A Reuters is készített egy elemzést a helyzetről, arra számítanak, hogy a piacok hétfői nyitásakor a forint várhatóan egy százalék körül gyengülhet és ezzel párhuzamosan az államkötvények hozama is emelkedhet. Bővebben a külföldi reakciókról itt olvashat.
Lesz-e kamatemelés?
Hétfőn kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, ám az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy még múlt héten is álló konszenzus szerinti kamattartás helyet emelik-e az április vége óta 5,25 százalékos rátát. A hétfő délelőtti fejlemények Samu szerint nem befolyásolják majd a tanács döntését, az infláció nem indokol lépést, az pedig nem jellemző, hogy a piaci folyamatokra ilyen hirtelen, azok valódi megismerhetősége nélkül reagálna a jegybank. Van azonban olyan vélemény is, amely szerint egy durva gyengülés és hozamfelár emelkedés esetén a jegybank megelőzésként akár emelheti is kamatot.
Nem tudni, mi a kormány stratégiája - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere is, aki szerint a negatív piaci hatások komolyságát az is mutatja: több befektető kifejezetten úgy nyilatkozott az elmúlt napokban, hogy döntéseivel inkább megvárja az IMF-tárgyalások végét. Szerinte a mostani helyzetről kialakuló kép könnyen nagyon rossz lehet: úgy tűnhet, mintha a kormány a költségvetésről tartott sajtótájékoztatóhoz hasonló stílusban, kicsit flegmán, kidolgozatlan számokkal akarta volna elütni a nemzetközi szervezetek kérdéseit is, ezt pedig aligha veszi kedvezően a piac.
Én már fél éve sem értettem egyet azokkal a véleményekkel, miszerint a költségvetési lazítással lehetne vagy kellene segíteni a gazdasági növekedés beindítását, de kétségtelen, hogy sokan osztották ezt a nézetet - mondta Samu János, aki szerint azonban akkor valóban lehetett azt gondolni, hogy az EU és az IMF rábírható lesz bizonyos engedményekre. Azóta azonban a görög válság nyomán óriásit fordult a helyzet. Török Zoltán szerint a kormánynak látnia kellene: nem Magyarországról, hanem az EU-ról van szó: akkor, amikor az egész világ az unió gazdasági problémáira, a tagországok adósságára figyel, Brüsszel egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne vasalja be Magyarországon a 3 százalék alatti hiányt. Magyarország 2004 óta áll túlzott deficiteljárás alatt, jogilag sincs több dobásunk, de mostanra a válság nyomán ráadásul a tagországok többsége szintén eljárás alá került, ennek komolyságát is méri a piac a Magyarországgal szembeni keménységen.
Pedig igaz az is, hogy a nemzetközi szervezeteknek, elsősorban az IMF-nek is komoly érdeke a mielőbbi megállapodás. Eddig Magyarország egy bezzeg-ország volt, amit példaként lehetetett bemutatni a Valutaalap programjának sikerességére, lám-lám a sok probléma ellenére sikerült stabilizálni az ország helyzetét. Bebesy Dániel szerint azonban ennek az éremnek meg van a másik oldala is: az IMF sem puhíthat igazán álláspontján, mert az a piac számára előre megkérdőjelezné a más országban folyó programok sikerét: nem lehet olyan üzenetet küldeni, hogy amint sikerül egy kis stabilitást elérni, lehet lazítani, ez ugyanis például Görögországra értelmezve azonnali negatív reakciókkal járna.
A devizahitelesek megint pórul járhatnak
A negatív piaci reakciók egyébként három alapvető mutatóban mutatkozhatnak meg Magyarországon. A forintgyengülésen nincs mit ragozni, azt azonnal és közvetlenül érzik a devizahitelesek vagy a külföldre utazók. Az állampapírhozamok emelkedése azt jelenti, hogy a befektetők magasabb profitért hajlandóak az államadósságot finanszírozni, a 10 éves lejáratú papírok hozama - részben a már említett Kósa-Szijjártó nyilatkozathoz is köthetően - 50 bázispontot emelkedett, miközben már 7,20 százalékra jött le a görbe, a legutóbbi aukción 7,68 százalékra ugrott fel. Ez drágítja az államadósság finanszírozását, ezen keresztül rontja a kormány gazdasági mozgásterét, kevesebb pénz juthat például adócsökkentésre. A harmadik mutató az úgynevezett CDS vagy országkockázati felár: ezt az állampapírok biztosítási kötvényének is tekintett eszköz azt mutatja, hogy mekkora eséllyel árazza a piac az államcsődöt, emiatt adott összeg hány százalékáért vállalnak fedezetet a magyar kötvényekre, ha az állam nem tudnak azok lejáratakor fizetni. Tavasszal már válság előtti szintekre, 170 bázispontra, azaz 1,7 százalékra süllyedt ez a mutató, hogy aztán júniusban ez is 400 bázispont fölé ugorjon. Ez részben megintcsak az államadósság finanszírozásának drágulását jelenti, de másfelől közvetlenül is megérzik a devizahitelesek: ez az a mutató, amelyre a bankok úgy szoktak hivatkozni, hogy emelkedésével drágultak a forrásköltségeik, azaz például a lakossági devizahitelek refinanszírozása, és aminek árát aztán - árfolyamtól vagy az adott deviza piaci kamatszintjétől függetlenül - érvényesítik a törlesztőrészletek kalkulásában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
