Újabb adósságválság kapujában az eurózóna?

2010.08.12. 14:45
A globális gazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatban újra fokozódó aggodalmak, illetve a továbbra is magas európai államadósságok együttese újra felszínre hozhatja a tavaszi legfeszültebb időszak fő mozgatórugóját: az eurózóna adósságválságának témáját.

Ennek jelei már látszottak az elmúlt 2-3 kereskedési napon és a perifériához sorolt országok kötvény- és kötvénybiztosítási piacai újra szenvedni kezdtek, miközben éppen néhány napja élesítették az európai döntéshozók a 440 milliárdos eurózóna mentőcsomagot. A görögök mellett az új célpont Írország lehet, de persze a kelet-közép-európai térség legmagasabb államadóssága miatt Magyarország is a veszélyzónában van.

Bár az elmúlt fél évben egyes nyugat-európai országokban a költségvetési megszorítások miatt kimutatható előrelépés történt az államadósság pályák fenntarthatóvá tétele irányába, de több ország esetén még mindig adósságspirál reális lehetőségéről kell beszélni. Ezt értelemszerűen fokozná, ha a GDP-kilátások akár az Egyesült Államokból kiindulva, akár önmagában a megszorítások miatt jelentősen romlanának. Márpedig az elmúlt napok fejleményei alapján nőtt egy újabb gazdasági visszaesés kockázata.

Emelkedő csődkockázatok

Az utóbbi napokban újra intenzíven emelkedett például a belga, az osztrák és a francia állam csődkockázatának piaci megítélése (amelyet a következő 5 évi esetleges nemfizetés elleni biztosítás ára, röviden az 5 éves CDS-felár tükröz jól).

Az adósságkockázatok fokozódására leginkább érzékeny eurózóna tagország Görögország, amelynek CDS-felára újra emelkedőben van (700 bázispont körülről 100 bázisponttal ugrott), de figyelemre méltó az ír országkockázati felár mutató is, amely most főként azért emelkedik, mert a napokban az Európai Bizottság áldását adta egy 10 milliárd eurós állami mentőcsomagra az egyik nagy ír kereskedelmi bank számára, a mentőcsomag pedig továbbra is az egyébként is ijesztő ír államháztartási és államadósság-helyzetet.

A fenti mozgások nyomán a nyugat-európai államok átlagos CDS-felárát jelző index is emelkedett, A nyugat-európai állami CDS-indexhez képest a kelet-közép-európai térség átlagos országkockázati felára az utóbbi hetekben nem változott, jellemzően 80 bázispontot tett ki.

Az eurózóna adósságválságának újra terítékre kerülését jelezheti, hogy megtorpanni látszik az a néhány hetes trend, amely szerint szűkült a perifériához sorolt eurózóna tagállamok 10 éves államkötvény hozamának felára a benchmarknak tekintett német hozam felett (igaz a német hozamok a borongós hangulatban egyébként intenzíven süllyedtek az utóbbi napokban).

Beragadtunk

A szűkebb értelemben vett térségünkben a magyar és a román országkockázati felárak a legmagasabbak (330 bázispont körüli szint), és jól látszik, hogy az utóbbi két hétben a bolgár és a horvát mutató a magyarnál jóval intenzívebben süllyedt. A térség csődkockázat szempontjából legbiztonságosabbnak tartott országa Csehország, amely éppen tegnap kapott pozitív jelzést adósminősítése témájában az S&P-től, amelyre a hosszabb cseh kötvényhozamok rekord alacsony szintre süllyedtek.

A magyar 5 éves CDS-felár 300 bázispont felett stabilizálódott a június eleji (kedvezőtlen kormányzati kommunikáció) és július közepi ugrás (IMF-tárgyalások megszakadása) után és a forint gyenge szinten ragadásában is fontos szerepe lehetett az országkockázati felár magasan maradásának.