Tárgyalunk is meg nem is az IMF-fel

Ősszel valószínűleg folytatódnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – tette közzé váratlanul a Bloomberg hírügynökség kedd este a Nemzetgazdasági MInisztériumtól (NGM) kapott tájékoztatás alapján. A hírből úgy tűnhetett, hogy ősszel új hitelmegállapodás születhet az IMF-fel.

A hétfő délután óta tartósan gyengülő forint a hír megjelenését követően erősödni kezdett. Az euró, a svájci frank és a dollár ára a napközben elért árfolyamcsúcshoz képest 3-5 forinttal csökkent. Az első elemzői reakciók arról szóltak, hogy a kormány a romló nemzetközi hangulatban vélhetően felülvizsgálja korábbi álláspontját, miszerint nincs szükség az IMF-re, mert fontosabb az ország pénzügyi függetlenségének visszaszerzése, és képesek vagyunk a piacról finanszírozni az adósságunkat.

A minisztérium szerda délelőtt azonban új közleményt adott ki, amely lényegében cáfolta a Bloomberg keddi hírét. Az NGM legújabb tájékoztatása szerint a tárca "tegnapi közlésében szereplő, az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd". A minisztérium közölte: mivel 2009 július óta nem hívtunk le a 2008 végén kapott gigahitelből új részletet, "eddig sem volt, és a jövőben sincs szükség új hitelmegállapodásra,  tehát az őszre tervezett tárgyalásoknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás megkötése".

A nemzetgazdasági tárca mostani tájékoztatása szerint tehát az ország továbbra sem készül arra, hogy akár csak egy készenléti hitelmegállapodást is kössön a valutaalappal. Holott ennek szükségességét hangoztatta egyebek mellett egy, a héten megjelent interjúban Mellár Tamás, a jobboldali elkötelezettségét nyíltan vállaló közgazdász, aki az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, míg most a kormányoldalhoz közelállónak tartott Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója.

A piacok is idegesen reagáltak az újabb kormányzati bejelentésre. A közlemény kiadása óta az euró árfolyama 1,5 forintot drágult és már ismét a 284 forintos szinten van. A svájci frank ismét 218 forintba kerül, vagyis a történelmi mélypontja közelében van, míg az amerikai dollár ára átlépte a 224 forintot.

Rákényszerülhetünk még az IMF-re

Az, hogy mégis lesz-e újabb megállapodás, több tényezőn múlik – kommentálta a legfrissebb fejleményeket Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Továbbra is kérdés, hogy a piacok milyen irányt vesznek. Ha a pesszimista hangulat tartósnak bizonyul, a frank tovább erősödik és a forint sem tud megkapaszkodni, illetve, ha kedvezőtlen visszajelzés érkezik Brüsszelből a hiány- és államadósság-számítási szabályok módosítása kapcsán, akkor a kormány kénytelen lesz újra megállapodni a Nemzetközi Valutalappal.

Az IMF nyitott, ők biztosan jönnek, ha hívják őket, azonban nem mindegy, hogy milyen piaci körülmények között kezdődnek esetleg újra a tárgyalások. Gárgyán Eszter szerint, ha már bajban vagyunk, akkor a kormány alkupozíciója lényegesen rosszabb lenne. Ha a piac kényszeríti ki a megállapodást, akkor annak a feltételei is szigorúbbak lehetnek, mint abban az esetben, ha a kormány elébe megy a tartós hangulatromlásnak.

Mozgalmas hónap

Alig telt el egy hónap azóta, hogy megszakadtak a tárgyalások a kormány és a Nemzetközi Valutaalap valamint az Európai Bizottság között, de csak rá pár napra vált egyértelművé, hogy a kabinet végleg kiadja az IMF útját, a korábbi terveivel szemben mégsem akar új hitelmegállapodást kötni a nemzetközi szervezettel. Érdemes visszanézni, hogyan formálódtak a dolgok az elmúlt egy hónapban.

Július 17-én, szombat késő délután, a befektetők számára derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy megszakadtak a kormány és az IMF, valamint az Európai Bizottság közötti tárgyalások, a Magyarországot 2008 őszén az államcsődtől megmentő szervezetek delegációi idő előtt, az eredménytelen konzultáció miatt hazautaztak. A Nemzetgazdasági Minisztérium még aznap este kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormány tovább folytatja a tárgyalásokat az IMF-fel és az Európai Unióval.

Július 19-én hétfőn a forint és a magyar részvények mélyrepülésbe kezdtek, a forint éves mélypontra gyengült az euróval szemben, és jelentősen megugrott a magyar csődkockázat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások egyik fő felelőse aznap úgy nyilatkozott, hogy „nem megszakadtak a tárgyalások, helyesebb a tárgyalási forduló eredménytelen lezárásáról beszélni.” Másnap még Orbán Viktor miniszterelnök sem úgy beszélt, mint aki ki akarja tessékelni az IMF-et.

A kommunikációs fordulat csak csütörtökön, július 22-én következett be. Aznap kora délután Matolcsy György már megpendítette, hogy Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé, utána pedig Orbán Viktor kiadta az IMF útját. A miniszterelnök kijelentette: nem tartja szükségesnek, hogy a kormány eúj megállapodást kössön a nemzetközi szervezettel, ám az EU-val való tárgyalás nem ért véget.

Kormányzati tisztviselők nyilatkozataiban azóta is időről időre előkerül az, hogy folytatódik a „gazdasági szabadságharc”, nincs szükségünk a Valutaalapra. A kabinet „függetlenségi harca” miatt több támogatót is szerzett, mind idehaza, mind a külföldi sajtóban.

A pártok közül a Jobbik üdvözölte az IMF kiebrudálását, de a civil szférából például a Professzorok Batthyány Köre, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, de a jobboldalhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. is helyeselte a kormány lépését. A Times budapesti tudósítója az 1956-os szabadságharchoz hasonlította a Valutaalappal való szakítást.

Szkeptikus hangok is voltak, elsősorban a pénzügyi szférából. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy a pénzpiaci hangulat tartós romlása esetén gondban lehet Magyarország a lejáró adósság megújításával, ezért nem ártana mégiscsak magunk mögött tudni egy új IMF-hitel jelentette védőhálót. A Magyar Nemzeti Bank is sajnálta, hogy megszakadtak a tárgyalások. Két, a jobboldalhoz közel álló közgazdász, Bod Péter Ákos és Róna Péter fejezte ki értetlenségét a kormány húzásával kapcsolatban. A külföldi sajtóban pedig megjelent több, a Timesban közölttel szöges ellentétben álló vélemény, például a New York Times kifejezetten veszélyesnek ítélte a kormány húzását, és a jegybank függetlensége elleni támadásról is írt.

Lehet más a gazdaságpolitika

Hosszú ideje, lényegében a választások megnyerése óta kettős kommunikációt folytat a Fidesz a legfontosabb gazdaságpolitikai témákról, így az IMF-hez fűződő viszonyról. Ez azért érthetetlen, hiszen a párt támogatottsága megkérdőjelezhetetlen, nincs olyan szorult helyzetben, hogy ezt kellene csinálnia – mondta Juhász Attila politológus, a Political Capital igazgatóhelyettese. Belpolitikai nyilatkozataikban a választók körében népszerű, IMF-ellenes szlogenek szerepelnek, másrészt amikor kritikussá válik a forint árfolyama, igyekeznek megnyugtatni a befektetőket nekik tetsző, gazdaságilag megalapozott szempontok alapján megfogalmazott nyilatkozatokkal.

Ebben a kettőségben van egy komoly, nem tartható feszültség, ám Juhász szerint nem biztos, hogy az önkormányzati választások után megváltozik ez a kommunikáció . A Fidesz nagyon kényesen ügyel arra, hogy attól, amit a választási kampányban üzent, ne mozduljon el. A politológus szerint a Fideszen belül egyelőre komolyan gondolják: lehet másfajta gazdaságpolitikát csinálni, le lehet számolni az IMF-fel szembeni függőséggel.

A valutaalap elleni harcban a Fidesznek a rivális pártoktól sem kell tartania: az LMP és a Jobbik – bár eltérő ideológiai alapon – egyaránt IMF-ellenesek, míg az MSZP egyfelől továbbra is hiteltelen a választók többségének, másfelől a párt nem is igazán tudja eldönteni, hogy mit is akar. Ha baloldali fordulatot, akkor abba szintén nem fér bele a Bajnai-kormány által vitt gazdaságpolitika – mondta Juhász Attila. (Az MSZP egyik baloldali platformja üdvözölte a kormány IMF-ellenes gesztusait.)

A Fidesznek egyelőre nem kell attól tartania, hogy az IMF-fel folytatott kötélhúzás a párt meggyengüléséhez vagy az ellenzék megerősödéséhez vezetne. Ez csak hosszabb távon következhet be, akkor, ha a különutas gazdaságpolitika aláásná a befektetői bizalmat, a forint tovább gyengülne, és a devizahitelesek terhei tovább nőnének. Illetve hasonló hatása lehet annak is, ha a kormány tartósan nem teljesíti az életszínvonal javítására tett ígéreteit, illetve az ezzel kapcsolatos lakossági várakozásokat.