Olcsó, mert nem adjuk el, nem adjuk el, mert olcsó

„Ki van zárva, hogy jövő májusban megnyitják a földpiacot a külföldiek előtt” – fogalmazott egy agrártémákban jól értesült, de névtelenséget kérő szakember. Ahhoz, hogy a lejáró vásárlási tilalmat három évvel meghosszabbítsák, első körben legalább két-három erős támogató kell, és ezt a magyar diplomácia az elmúlt hónapokban megszerezte. Úgy tudjuk, négy-öt tagállamnál folyt komolyabb lobbizás.

Az erőfeszítések eredményeként a befolyásos francia agrárminiszter már június elején közölte, hogy támogatja a magyar kezdeményezést. Egy hónappal később a finn agrárminiszter is bejelentette, hogy támogatja a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának meghosszabbítását. Augusztusban Románia is mellénk állt, ami ezért különösen fontos, mert a korábbi román agrárminiszter az EU jelenlegi mezőgazdasági biztosa.

Legkorábban jövő januárra lehet meg a brüsszeli döntés, ami a vidékfejlesztési miniszter szerint is nekünk kedvezhet. Fazekas Sándor sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jó eséllyel vágunk neki a moratórium meghosszabbításának.

Miért ne vegyenek?

A ma a kormány elé kerülő dokumentum arra kérdésre próbál ütős érveket felsorakoztatni, hogy miért ne vegyenek a külföldiek magyar földet, ugyanis ezt kérdezik tőlünk Brüsszelben is. A miniszter azt mondta, az egyik legalapvetőbb oka a tilalom meghosszabbításának, hogy a nyugatinál jóval alacsonyabb magyarországi földárak miatt a piacnyitással a fiatal magyar gazdálkodók kerülnének hátrányba. A nyugati tőkeerős befektetők könnyűszerrel jutnának földekhez olyan áron, amiről otthon nem is álmodhatnak.

Úgy tudjuk, egy ehhez kapcsolódó másik érv, hogy az egyébként is alacsony földárak a válság miatt most még lejjebb csúsztak, ezért most különösen rosszul jönne a piacnyitás. Egy harmadik kormányzai érv arra épül, hogy mivel a magyar gazdák támogatása 2013-ig kevesebb, mint a régebbi uniós országokban, így megtakarításuk is kevesebb van, hiszen az agrárium jövedelmezősége nem éri el a nyugati szintet. Emiatt kisebb eséllyel jutnának földhöz, mint a nyugatiak, ami tovább növelné leszakadásukat.

A földárakban tényleg óriási a különbség. Magyarországon egy hektár föld – ez százszor száz méter, azaz tízezer négyzetméter – általában ötszázezer és egymillió forint között mozog, Ausztriában ennek tízszeresét, öt-tízmilliót is kérnek egyetlen hektárért.

Az uniós csatlakozásunk, 2004 előtt még nagyobbak voltak a különbségek, ez volt az oka, hogy sikerült kiharcolni a 2011 április végéig tartó földvásárlási moratóriumot. A kiküzdött hétéves periódus azonban nem volt elég a felzárkózáshoz, nem alakult ki a magyar mezőgazdaságban tőkeerős kis- és középvállalati szektor. A parlamenti pártok agrárprogramjában ezért kivétel nélkül alapelemmé vált a vásárlási tilalom hároméves meghosszabbítása.

A kormány az esetleges kudarcra is készült. Ha a piacnyitás elhalasztásának kilobbizása mégsem járna sikerrel, az új földtörvény tesz majd keresztbe a spekulatív célú felvásárlásoknak. A törvény kimondja, hogy minden egyes hektár termőföld eladásánál az államot illeti az elővásárlás joga. A várakozások szerint így ki lehet szűrni majd azokat, akik spekulatív céllal vennék a földeket.

Földalap pénz nélkül

A Nemzeti Földalap (NFA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) ma kerül vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá, az MNV-nek a földeket november elsejéig kell átadnia. Az NFA vezetőjét a miniszter kedd délelőtt mutatta be.

Mátol hatályos az új földtörvény is, ez elővásárlási jogot biztosít az államnak. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok elsőként az alapnak kell felajánlják eladandó földjüket, és az a helyben kialakult piaci árat fizeti. Az alap földvásárlásokra fordítható pénze csupán nyolc-tízmilliárd forint. Ez nem túl sok, de a tárca várakozásai szerint csupán néhány ezer hektár föld cseréhet gazdát egy évben, tehát elegendő lesz.

Az állam a felvásárolt földeket megpróbálja hasznosítani, hogy az alapnak ne csak kiadásai, hanem bevételei is legyenek. A még nem végleges tervek szerint ezekből újabb és újabb felvásárlásokat lehet majd finanszírozni.

A bérlők egy része piaci áron kapná meg a területeket, azonban egyes társadalmi csoportok, például a fiatal, többgyermekes párok ingyen juthatnak akár ötven hektáros földekhez, ha gazdálkodni szeretnének. Ezek a tartós bérletek ráadásul adó- és illetékmentesen örökölhetők lennének.

Kaotikus birtokviszonyok

A Nemzeti Földalap körülbelül 1,7–1,8 millió hektár földet kezel, ami Magyarország összes földterületének közel ötöde. Az állam kezében lévő földek becslések szerint hatszázmilliárd forintot érnek, azonban a pontos érték a zavaros nyilvántartások miatt ismeretlen.

A szaktárca még megbecsülni sem tudja, hogy mekkora a hasznosítatlan, parlagon heverő földek aránya, mondta Sebestyén Róbert, az NFA új elnöke. Szerinte akkor lehet majd tisztán látni, ha az új földalap megkapja az MNV-től a vagyonkatasztert, illetve ha a megkapott adatokat összeveti a Földügyi Hatóság adataival.

Az NFA vezetője azt ígéri, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződéseket felülvizsgálják, és a jövőben csak nyilvános pályáztatással lehet terülthez jutni. A használhatatlan nyilvántartások miatt jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki, mennyi ideig és mennyi pénzért bérel területet az államtól.