További Magyar cikkek
Középtávú vagyonhasznosítási stratégia nélkül gazdálkodott a rá bízott vagyonnal az MNV 2009-ben. Az egy-egy vagyonelemre vonatkozó különböző szintű döntések nehezen átláthatóak, egy-egy döntés valós indoka ezért nem állapítható meg. Az állami vagyonról vezetett nyilvántartás nem volt teljes körű, az egységes vagyonnyilvántartást támogató informatikai rendszer fejlesztését szabálytalanságok és szakmai hibák jellemezték, ami összesen 72 millió forintos hátrányt okozott, a rendszer az óta sem működik.
Egyebek mellett ezeket a kifogásokat sorolta fel az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2009-es működéséről. A legtöbbet emlegetett ügyekről – ilyen például Bábolna vagy Sukoró – azt írta az ÁSZ: a Malév Zrt., a sukorói ingatlancsere, a moszkvai ingatlan értékesítése és a Bábolna Ménesbirtok Zrt. ügyében csatlakozott a már folyamatban levő ügyészségi vizsgálathoz, további ügyekben külön tájékoztatta a legfőbb ügyészt.
A számvevők kiemelték: a vagyontörvénnyel kialakított intézményi rendszer jogi szabályozása 2009-ben sem volt elégséges a törvényhozói szándékok érvényesítéséhez. Az alapvető hiányosságok a jogi szabályozásban, a döntési folyamatokban, a vagyonnyilvántartásban megmaradtak. A jelentést ismertető Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök – volt MSZP-s parlamenti képviselő – elmondta: a szabálytalanságokkal és a hiányosságokkal kapcsolatban felelősségre vonás – az azóta őrizetbe vett Tátrai Miklós vezérigazgató munkaviszonyának rendkívüli felmondása kivételével – nem történt.
A számvevőszéki jelentésben kifogásolják azt is, hogy a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekeit figyelembe véve születtek. Korábbi döntéseket módosítottak, visszavontak, hatályon kívül helyeztek, a döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatatlanság jellemezte – olvasható a jelentés összefoglalójában.
A számvevők kitértek arra is, hogy az MNV a rábízott vagyon számviteli, beszámolási rendszerében 2009-ben az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti összhang nem volt biztosított, az egyeztetési folyamatnak a szabályozása és a gyakorlata sem volt elégséges az egyes gazdasági események/vagyonváltozások nyomon követésére. A jelentés szerint a Vagyonkezelő 12 861 milliárd forintnyi állami vagyonért felelt.
A kifogásolt konkrét tételek között több nagy jelentőségű projekt szerepelt. Ilyen volt az FTC Üllői úti ingatlanának értékesítése, valamint a négy kiemelt székházprojekt. Ez utóbbiakról az ÁSZ úgy fogalmazott: az előzetes számítások alapján várt hatékonyságjavulás nem igazolódott be, sőt ezek a többletköltséget okoztak. A jelentés példát is említett: az MNV a korábban az MTV-től 6 milliárd forintért megvett székházat 4,5 milliárd forintért értékesítette, miközben az MTV 2010 májusáig 16,22 milliárd forintot bérleti díjat fizetett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
