További Magyar cikkek
Október 1-ig kért választ az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője arról, mit tervez a kormány Simor András fizetésénak ügyében. Marco Buti főigazgató szerint amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.
Ez ugyan még nem magát a pert jelenti, de egyenes utat odáig igen. Ha a kormány nem, illetve nem megfelelően reagál a bizottság felszólításaira, nagyjából négy hónap alatt a luxemburgi Európai Bíróság előtt találhatja magát, amely prioritást ad a bizottság által indított pereknek.
A jogsértési eljárás menete
Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállami jogszabály ellentétes az uniós joggal, először felszólítja a helyzet tisztázására, információkat, magyarázatot kér. Ugyanakkor ez a felszólítás már lényegében egyértelmű jelzésnek tekinthető, hogy a tagállamnak módosítania kell a kifogásolt jogszabályt. Az eljárás első hivatalos lépésére rendszerint az ügyben illetékes uniós hatóságok előzetes vizsgálódása alapján kerül sor, azaz ritkán fordul elő, hogy a tagállam ebben a kvázi konzultációs időszakban „meggyőzi” a bizottságot.
A válaszra az eljárási szabályok szerint két hónapja van a tagállamnak, ha az abban foglaltakkal a bizottság nincs megelégedve, jön a második lépés. Ezt indokolt véleménynek nevezik, és már határozott felszólítás van benne a kifogásolt jogszabály módosítására. Erre újabb két hónap van, ha a tagállam nem reagál, a bizottság elindítja a pert az Európai Bíróságon, amely jellemzően pénzbírsággal sújtja az uniós jogot sértő államot, illetve kötelezi a kifogásolt szabály módosítására.
A kétszer két hónapos határidőt azért biztosítja az eljárási szabály, mert az EU igyekszik elkerülni a tagállamok elleni pereket, időt biztosítanak a kérdés újbóli mérlegelésére, a diplomáciai nyomásgyakorlásra és persze arra is, hogy a tagállam lépni tudjon. Ami a bírságot illeti, annak összegéről nehéz előre bármit mondani, az mindenesetre bizonyosnak tekinthető, hogy a kormány által az MNB-n megspórolt évi 190 millió forint eltörpülhet mellette.
A főigazgató levele az utolsó lépés a jogsértési eljárás elindítása előtt, hangsúlyozta az ügyet ismerő uniós forrásunk. Afelől nem lehet sok kétség, hogy a bizottság a főigazgató kérésére elindítja az eljárást. Forrásunk szerint a levélből egyértelműen kiderül, a főigazgatóság már most is nagyon jól tájékozott az ügyben, álláspontja – miszerint a kormány által benyújtott, a parlament által elfogadott törvény sérti az uniós jogot – egyértelmű és határozott.
Emiatt a mostani levél nem tekinthető egy pusztán tájékozódó, információkérő aktusnak: a Marco Buti biztos által aláírt dokumentumban már most egyértelmű felszólítás található arra, hogy Magyarországnak módosítania kell az egyébként szeptember 1-én hatályba lépett, az uniós jog jegybanki függetlenségre vonatkozó előírásait sértő szabályozást. A módosítással kapcsolatos szándékokra kérdez rá a főigazgató, lényegében erről kéri a magyar hatóságok válaszát.
A nemzetgazdasági tárca puhítaná a levelet
Simor kontra kormány
Az állami intézményekben bevezetendő bérplafon bevezetését, külön kiemelve, hogy az jegybankra is vonatkozik, a 29 pontos csomagban jelentette be Orbán Viktor. Eszerint a jegybankelnök fizetését az egyébként még az előző Orbán-kormány alkotta szabályok szerint kalkulált, idén valamivel havi nyolcmillió forinról kétmillióra vágták le, a szabály szeptember 1-én hatályba lépett. Az EU már a júliusban megszakadt hiteltárgyalásokon is jelezte, hogy az MNB-vezetők fizetésének mandátumuk ideje alatti csökkentése sérti a jegybanknak uniós szerződésekben is deklarált függetlenségét. Hasonlóan egyértelmű álláspontjáról tájékoztatta a kormányt az Európai Központi Bank is, amely már több hasonló, más állam részéről indított kezdeményezés ügyében is így foglalt állást. Az EKB kifogásolta az előzetes egyeztetések hiányát is.
Ennek azért is van jelentősége, mert a levélről hétfőn este az MTI-nek beszámoló Nemzetgazdasági Minisztérium, úgy tűnik, félreérthette a levélben foglaltakat. A közlemény szerint „az Európai Bizottság hétfőn levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik”. A közlemény szerint a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban. „A magyar kormány a jegybanki vezetők fizetését befolyásoló intézkedésről előzetesen tájékoztatta az Európai Központi Bankot. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik” – írta a tárca.
Csakhogy a brüsszeli levél valójában egyáltalán nem foglalkozik az általános bérplafonnal, arra, illetve a magyar gazdaság általános helyzetére röviden csak annyiban tér ki, hogy érti a magyar hatóságok nehéz helyzetét és az intézkedés indokait, csak éppen a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése sérti az uniós jogot.
A főigazgató nemcsak az egyébként hasonló ügyekben elsősorban illetékesnek elismert Európai Központi Bank által hangoztatott kifogásokat ismétli (az intézkedés sérti a jegybanki függetlenséget, akadálya lehet annak, hogy a jegybank a piaci bérekhez hasonló díjazással megfelelő szakembergárdával működjön.) Úgy tudjuk a levél külön kitér arra is, hogy az ügyben több másik európai jegybank is jelezte aggályait.
Emellett a levéből kiderül: Brüsszel tisztában van azzal, hogy más állami tulajdonú bankok esetében a kormány nem ragaszkodott bérplafonhoz. Forrásunk szerint név szerint is megemlítik a Magyar Fejlesztési Bankot, illetve az Eximbankot, amelynek vezetői egyéb juttatásokat és prémiumot is kaphatnak, így rájuk kevésbé hat a bérplafon. (Ugyanakkor nem tér ki a levél arra a lapunk által hétfőn bemutatott tényre, hogy valójában az állami cégeknél az Orbán-kormány éppen eltörölte a kétmilliós bérplafont.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
