Ez derült égből gumibot

„Adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot” – ismertette Orbán Viktor június 8-án a gazdasági akcióterve huszonkilenc pontjából a kilencediket. A képviselők július 13-án el is fogadták azt a gazdasági és pénzügyi salátatörvényt, aminek a 97. paragrafusa a jövedéki adószabályok módosításával lehetővé tette, hogy bárki évi 50 liternyi párlatot főzzön – vagy főzessen le bérfőzdében – adómentesen. Ennek feltétele, hogy az ital kereskedelmi forgalomba ne kerülhesse, csak a párlatfőző személyes fogyasztására vagy kínálásra szolgáljon.

Párlat, nem pálinka

A jogszabályt augusztus 13-án hirdették ki. A szeszfőzéssel kapcsolatos rendelkezései az ezt követő 45. napon, azaz jövő hétfőn lépnek hatályba, tehát ekkortól szabad a házi pálinkafőzés. Pontosabban, bár így emlegeti mindenki, a törvénymódosítás nem pálinka-, hanem párlatfőzésről szól, ami nagy különbség – mondja Piros László, a Pálinka Lovagrend nagymestere.

A 2008-ban elfogadott pálinkatörvény ugyanis pontosan kimondja, hogy a gyümölcspárlatokon belül milyen italok minősülhetnek pálinkának (a megkülönböztetés azért fontos, mert a pálinka névre hazánknak négy osztrák tartománnyal együtt európai uniós védettsége van). Csak az párlat nevezhető pálinkának, ha megfelel hat feltételnek, ezek között van például az, hogy Magyarországon termelt gyümölcsből főzzék, vagy az, hogy csakis gyümölcsből készüljön, adalékanyaggal – például cukorral, mézzel – ne javítsák fel.

Túl nagy a szabadság

A pálinkapiaci szereplők egy része szerint már az elnevezés pontatlansága jelzi, hogy a törvényváltozás komoly nehézségeket okoz majd a hazai pálinkásoknak. "Olyan volt ez, mint derült égből a gumibot" – fogalmazott az egyik pálinkás szakember, míg a pálinkás szakma egyik nagy öregje, Szicsek János azt mondta: a törvény "nemhogy bármely szakmai szervezet véleményét tükrözné, de éppen ellentétes azzal". A pálinkások állítják: velük egyetlen politikus sem egyeztetett a törvénymódosításról, holott szívesen elmondták volna javaslataikat arról, hogyan lehet a házi főzést ellenőrzött keretek között adómentessé tenni.

A legnagyobb problémát most ugyanis az jelenti, hogy a jogszabály túl nagy szabadságot adott a házifőzést választóknak. Márpedig "a szabadosság ennek a szakmának nagyon nem használ", mondja Szicsek János. "Ha egy közúti ellenőrzésen megállítja a vámos, és van önnél 50 liter, ki mondja meg, hogy az honnan származik?" – teszi fel a kérdést, megjegyezve: az új törvény miatt nem lehet megfelelően ellenőrizni, hogy ki miből hogyan és mit főzött.

Hatalmas teret engednek a seftelésnek, a pancsolásnak. A vendéglátósok megtehetik, hogy akár a mi palackjainkat is időről időre visszatöltik házilag készített italokkal – aggodalmaskodik Marjai Miklós, a Panyolai Szilvórium Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ő biztos abban, hogy a házi főzetek bekerülnek a kereskedelmi forgalomba, és az ellenőrizetlen otthoni gyártással, illetve az ügyeskedéssel nagyon könnyen le lehet rombolni egyes márkák, de a pálinka imidzsét általában is. Piros László szerint viszont ezt már most is csinálják az ügyeskedő kocsmárosok, szerinte nagyobb baj lesz az, hogy kínálás ürügyén is árusítani fogják a házi főzeteket.

Senki nem tudja, mi lesz

Nem csoda, hogy a pálinkások egy része szerint az új szabályozás a pálinkák értékesítését is visszavetheti, holott az már most is csökken a válság hatására. Pontos számot azonban senki nem tud mondani. "Harminc éve pálinkát főzök, de nem tudom megmondani, és higgye el, senki más sem tudja, milyen hatása lesz a törvénynek a fogyasztásra" – mondja Szicsek János. Hasonló véleményen vannak a Zsindelyes Pálnikafőzdénél, ahonnan kérdéseinkre azt az írásos választ kaptuk, hogy "pillanatnyi találgatásokba, feltételezésekbe nagyon nagy felelőtlenség lenne belemenni".

Eltérő vélemények vannak a szakmán belül arról, milyen hatása lesz az új szabályozásnak – mondja Panyik Gáborné, a Magyar Pálinkacéh elnöke, a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének adjunktusa is. Az egyik végletet azok képviselik, akik szerint akár több tíz százalékkal is csökkenhet az értékesített pálinka mennyisége, a másik végletet azok, akik azt mondják: nem lesz érdemi változás. Ők azzal érvelnek, hogy eddig is rengeteg zugfőzde volt, amivel vagy nem akartak, vagy nem tudtak foglalkozni a hatóságok, és más nem történt, csak ezek működése vált legálissá.

A biztos jót nem adják fel

A pálinkacéh elnöke szerint az a legreálisabb forgatókönyv, hogy azok, akiknek stabil fogyasztóik vannak, nem buknak akkor sem, ha tömegek kezdenek otthon cefrét csinálni, párlatot főzni. "Az igényesebb fogyasztók a biztos jót nem adják fel, nem kezdenek főzni, ha megkapják készen az elvárt minőséget" – érvelt Panyik Gáborné. Aki, a pálinkások többségéhez hasonlóan, azt is elismeri, hogy eddig is főztek házilag jó pálinkákat illetve párlatokat, "bár nem ez volt a jellemző".

Nem osztja az aggódók véleményét Lovász Sándor, aki több mint tíz éve szervezi a mára legnagyobbá vált kisüsti pálinkafesztiválok, illetve a Magyar Országos Pálinka, Nemzetközi Gyümölcs és Párlat versenyt . "Persze, hogy van félelem a változás miatt, de én hiszek abban, hogy az emberek nem hülyék, nem akarnak rosszat maguknak" – mondja. Szerinte a házi párlatfőzés nem veszélyezteti a minőségi pálinkát gyártó cégek forgalmát, de még a pálinkaképet sem. "Egy főzési liberalizáció nem feltétlenük azt jelenti, hogy a minőség romlani fog, legalábbis akkor, ha az emberek felfogják, hogy mekkora érték van a kezükben" – teszi hozzá, bár elismeri, hogy mivel a pálinkafőzés nagyon magas szintű tudomány, komoly szakmai felkészülést és befektetést igényel az, hogy valaki minőséget állítson elő.

Megéltek egy csodát

Az aggódó pálinkások szerint viszont a házi főzögetéseknek igenis komoly minőségrontó hatása is lesz. "Néhány tíz liter párlat főzéséhez az emberek nem vesznek drága technológiát" – vélekedik Marjai Miklós. Azt mondja, az elmúlt nyolc-tíz évben "megéltünk egy csodát", kialakult egy, a minőségi italokat középpontba helyező pálinkakultúra. A pálinkások többsége egyetért azzal, hogy a házi főzés szabadon engedése lerombolhatja ezt a pálinkaképet – a cefréből készült főzetet ugyanis az emberek többsége pálinkának hívja, akkor is, ha jogilag nem nevezhető annak.

Szicsek János szerint az uniós védettségű italunk nagyon jó exportlehetőséget kínálna, hiszen a pálinka már csak az alapanyaga okán is értékesebb, mint a világ bármely részén készített gabonapárlat. "Azt vártuk, hogy az új kormányzat elindít egy olyan exportoffenzívát, amivel kihasználják, hogy a pálinkában, annak minőségében egyedülállóak vagyunk, ám ennek az ellenkezőjét látjuk. Most arra az útra léptünk, amin nagyon könnyen elherdálhatjuk az elmúlt öt-tíz évben megszerzett előnyt".

Ki rakjon rendet a fejünkben?

A pálinkások között van, aki abban bízik, hogy a jövedéki adó szabályainak fellazítása miatt az Európai Unió "az orrunkra koppint", és elmeszeli a törvénymódosítást. Alapesetben ugyanis az unióban a pálinka, mint minden égetett szeszes ital, adóköteles jövedéki terméknek minősül. A szabályozás alóli felmentést 2015-ig az uniós csatlakozásunk után úgy kaptuk meg, hogy a derogáció ideje alatt elég az egyébként érvényes jövedéki adó felét kivetni a házilag főzött termékekre, de, mint azt az EU képviselői is jelezték már nyáron, még a hiteltárgyalásokon a kormánynak, a mostani passzusok a kialkudott kedvezményen is túlmennek, de egyébként is sértik az uniós előírásokat.

"Szerintem maga az Európai Unió fog eljárást indítani, és miután a jogszabály szeptember 27-én hatályba lép, októberben már indulhat is a vizsgálat" – mondja például Panyik Gáborné. Marjai Miklós is számít egy brüsszeli vizsgálatra, de úgy érzi, nem kötelezik a most életbe lépő szabály megváltoztatására a jogalkotókat, legfeljebb bírságot szabnak ki az országra a kiesett jövedékiadó-bevételek arányában.

"Nem tudom, Brüsszel mennyire tud kategorikusan beavatkozni. Inkább abban bízom, hogy a saját bölcsességünk győz, és nem az Európai Uniónak kell a mi fejünkben rendet rakni" – mondja viszont Szicsek János. Ő abban bízik, hogy hatályba lépése után nem sokkal "módosítanak a szabályokon, és a módosítás alapvető lesz". Várja viszont az EU hivatalból induló eljárását Piros László, aki arra is emlékeztet, hogy a hazai jövedéki szabályozások már a mostani lazítás előtt túlságosan liberálisak voltak az uniós előírásokhoz képest.