Szerencs kilépne a világörökségből
Érvényes volt Szerencsen a helyi véleménynyilvánító népszavazás, amit a költségek csökkentése miatt az önkormányzati választással együtt tartottak meg. A választási névjegyzékben szereplő 8085 szerencsi közül 5134-en vettek részt a népszavazáson, amely így 63,5 százalékos részvétellel érvényes volt – írja az MTI.
A feltett kérdésre - "Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?" – 3781-en válaszoltak igennel, vagyis a szerencsiek 82,02 százaléka fontosabbnak tartotta az iparfejlesztést és az azzal együttjáró munkahely-teremtési lehetőségeket, mint azt, hogy a város a tokaj-hegyaljai világörökség része legyen.
A népszavazást egy olyan helyi civil szervezet kezdeményezte, amely az egyik támogatója volt az eddigi polgármesternek, az MSZP-s Rónavölgyi Endrénének. A politikus viszont a hálás témában megrendezett helyi referendum ellenére elbukott vasárnap, a szavazatok 41 százalékát kapta az 51 százalékot szerző fideszes Koncz Ferenccel szemben.
A kezdeményezéshez egy négy évvel ezelőtti beruházás ötlete vezetett. A város határában – és további kilenc településen – szalmatüzelésű erőművet épített volna a Hujber Ottó MSZP-s nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó BHD Erőmű Kft. A beruházás ellen 2007 óta folyamatosan tiltakoznak tokaji és hegyaljai civil – elsősorban borászathoz kötődő és környezetvédelmi – szervezetek, de Sólyom László korábbi államfő és Fülöp Sándor zöldombudsman is ellenezte a beruházást. Amit most már a BHD sem akar végigvinni, ezért, és a város vezetésében bekövetkezett változás miatt a mostani népszavazás eredménye ellenére egyelőre nem várható a szerencsiek kilépése a világörökségből.
A kezdeményezés előzménye: Szerencsen egy befektetői csoport munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésű erőművet kíván építeni, ezt többek között a tokaj-hegyaljai szőlészek, borászok, civil szervezetek ellenzik. Érveik szerint a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni. A szerencsi önkormányzat azonban azzal is érvelt, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár működött, amelyet több mint száz évvel ezelőtt építettek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
