Jól kereső gyerekesekre írták az szja-t

A teljes adóátalakítás hasonló logikát követ, mint az elmúlt év intézkedései, hiszen a kormányzat az ágazati különadóként kivetett forgalmi és vagyoni típusú adókból elért bevételekkel egyező arányban hajt végre adócsökkentést a jövedelemadókban – vélekedett Oszkó Péter, aki egyebek mellett a TMC First tanácsadó cég társtulajdonosa.

Újra a minimálbér utáni járulékfizetésre motivál

A bankadóval együttesen a különadókból befolyó bevételek nagyjából egy 5 százalékos áfa-emelésnek felelnek meg, s 2011-ben hasonló mértékű adókönnyítés érzékelhető elsősorban a magánszemélyek jövedelemadójában.

Ez egyébként nagyságrendileg is megegyezik a 2010 elején hatályba lépett és szintén adóátcsoportosításból finanszírozott személyijövedelemadó-csökkentéssel, jóllehet, az a csomag nem a magasabb keresetekre, hanem az átlagjövedelem sávjára célzott, és egy hasonló nagyságrendű járulékcsökkentés is kísérte, az év eleji csökkentés emiatt a jövő évinek nagyjából a duplája volt.

Az egykulcsos adó bevezetése ezzel együtt kétségtelenül örvendetes tény, az vitathatatlanul segíti majd a feketegazdaság visszaszorítását és a munkaerő hatékonyságának a javítását. Ebben a javasolt struktúrában, további járulékcsökkentés nélkül a közeljövőben ez a hatás elsősorban a magasan kvalifikált és magasabb jövedelmű munkaerőnél lesz megfigyelhető. A foglalkoztatás költségei is elsősorban a magasabb jövedelemsávban, legnagyobb arányban a mikro- és kisvállalkozások körében csökkennek érzékelhetően, ahol a munkáltatói és munkavállalói közterhek eleve egybemosódnak, illetve kisebb mértékben, de a nagyobb munkáltatóknál is, annak köszönhetően, hogy a járulékfizetési felső határ jövőre már a munkáltatói járulékokra is kiterjedhet.

A javasolt változások közvetlen hatása rövidtávon még nem a foglalkoztatási viszonyok azonnali javulása, hanem a nagyobb nettó jövedelemkiáramlás lehet, mely legfeljebb annyiban segítheti a gazdasági növekedést, amilyen arányban az többletfogyasztást generál. Másrészről viszont a különadók hatására a fogyasztói árak növekedése is várható, s sajnálatos módon nem zárható ki a hitelezési, illetve beruházási aktivitás fékeződése, illetve az adóteherrel érintett vállalkozói körben a foglalkoztatási viszonyok romlása sem – von mérleget a szakember.

Az adócsomag sajnálatos összhatása lehet viszont, hogy az a korábbiakhoz képest is fokozottan motivál a minimálbér utáni járulékfizetésre, miközben a több éve folyamatosan szaporodó szakmai javaslatok egyik sarokpontja, hogy nem tartható fenn olyan adórendszer, ahol a minimálbérre bejelentettek száma meghaladja az egymilliót és egy szűk munkavállalói kör fizeti helyettük is a járulékterhek nagyját. A minimálbérre bejelentettek több mint kétharmada eközben jelenleg nem munkavállaló, hanem önfoglalkoztató, s esetükben a jövő évi adószabályok szinte tálcán kínálják a magasabb járulékfizetés elkerülését, hiszen minden olyan előírást megszüntetnek, melyek a jövedelemviszonyokkal arányos járulékfizetést biztosítanák, miközben csökkentett, 16 százalékos adókulccsal jutalmazzák, tehát szuperbruttósítás nélkül még a személyi jövedelemadóban is kisebb terhet vetnek ki a járulékalapot eleve nem képező osztalékkivonásra.

Világossá vált, hogy az átfogó adóreform nem ez

Az elmúlt hónapok során egyértelművé vált, hogy sem az Európai Unió, sem a pénzpiacok nem támogatják a költségvetési hiány – akár csak ideiglenes – növekelését. Szintén nem kapott zöld jelzést a magánnyugdíj-pénztári bevételek figyelembevétele az államháztartási deficitnél. Mindezek után igazából az volt a kérdés, hogy a megkötözve táncolás műfajában milyen koreográfiát sikerül kitalálni, illetve megvalósítani. A beterjesztett javaslat részben az eddig már alkalmazott módszerekhez nyúl vissza (megadott ágazatok különadója), részben a személyi jövedelemadó rendszerén belül fogalmaz meg egyértelmű prioritásokat. Világossá vált, hogy egy átfogó adóreformra még várni kell – kommentálja az akciótervet Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A jelenlegi elképzeléseknek két kedvezményezett csoportja van: a különadóval nem érintett vállalkozások és a gyermekes családok.

A vállalkozások, különösen a kis és közép-vállalkozások egyszerre örülhetnek a 10 százalékos társasági adókulcsnak 500 millió forint adóalapig, a magánszemélyek osztalékadójának 16 százalékosra, továbbá az egyes cafeteriaelemek utáni adó huszonötről tizenkilenc százalékosra történő leszállításának. Ezen keresztül a vállalkozók a nyereségükből a kisebb adóteher miatt nagyobb adózott nyereségre tehetnek szert, nemcsak társaság, hanem a magánszemély szintjén is. A cafeteria utáni adóterhek csökkentése nem teljesen kompenzálja a tavalyi adóemelést, de azok a társaságok, melyek azt nem szűntették meg, most egyértelműen költségcsökkenéssel számolhatnak. Nem várható, hogy a juttatások mértéke e változások hatására növekedne. A nagyvállalkozásoknak még két évet kell várniuk, ugyanis 2013. január 1-jétől az ő társasági adójuk is korlátlanul a tíz százalékos adókulcs alá fog esni. Ez utóbbi esetben fontos hangsúlyozni, hogy akár a beruházások és a működő tőke beáramlás 2011-es jelentős megemelkedését is eredményezheti, hiszen a jelentősebb beruházások átfutási ideje a döntést meghozatalától a termelés beindulásáig minimálisan két év.

A személyi jövedelemadó esetében a bejelentett 16 százalékos adókulcs több év távlatában kerül bevezetésre. Igaz a különadózó jövedelmek (a tőkejövedelmek) már 2011-től egységesen tizenhat százalékkal fognak adózni. A törvénycsomag kétség nélkül leghangsúlyosabb eleme az általános – már első gyermektől érvényesíthető – gyermekek utáni adóalap kedvezmény beemelése. Ennek hatására, akár az egy gyermekkel rendelkező minimálbéres szülők adópozíciója is javul 2010-ben, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy a gyermekekkel nem rendelkező minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kiszélesedik. Már a nyár folyamán is ismert volt, hogy az adójóváírás kivezetése, ha több évre is elnyújtva, de a gyermektelen keresők számára általában pozícióromlást fog eredményezni. Ugyanakkor a kétkeresős átlagjövedelemmel, rendelkező három gyermekes család esetében teljesen eltűnik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.

A fenti – bevétel csökkenést eredményező - kedvező változások forrása az egyes ágazatokra kivetett különadók bevezetése, illetve fenntartása. Összességében elmondható, hogy 2011-ben nagy adóátrendeződésekre nem fog sor kerülni.A magyar adórendszer leggyengébb pontjaként ismert iparűzési adó továbbra is érintetlen maradt.

Fontos marketingértéke van a 10%-os társasági adónak

Az extraadók nélküli adócsomag gerincét a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása képezi, amely – a minimálbér esetleges emelése, illetve más bérkategóriákban a kereset növelése nélkül – a gyerekes alkalmazottak zöménél adócsökkenést hoz. A lépés feltétlenül üdvözlendő – véli Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. Ezt megfejeli az, hogy bár a kormány most nem kodifikálja az szja-törvényt, de a rendszer így is némiképp egyszerűbbé válik. Bizakodásra ad okot, hogy a parlament elé került törvényjavaslat arról tanúskodik, a majdani költségvetési törvényben meg fognak határozni egy járulékplafont, ami azt sugallja – mivel most csak a munkavállaló nyugdíjjárulékánál van ilyen felső határ –, hogy a munkáltatói oldalon is valahol meghúznak majd egy felső határt.

Fontos marketingértéke van annak, hogy törvénybe foglalnák, 2013-ban egykulcsossá alakul a társasági adó is, 10 százalék lesz az adómérték. Most már amúgy is a vállalkozások nagy része – a nyári adóváltozásoknak köszönhetően – is 10 százalékos adókulcs alá esik, több cég pedig a válság miatt veszteséges, vagyis nem kell társasági adót fizetnie, de a 2013-ban bekövetkező lépés mégis előrelépés lesz.

A parlament hétfői ülésén elfogadott válságadók a kormány jelzése szerint ahhoz kellenek, hogy legyen tér az adócsökkentésre és a hiánycélt tartani lehessen. Ugyanakkor a telekomadó lehet, hogy az uniós szabályokkal ütközik. A bolti kereskedelmi szektort terhelő extraadónál érdekesség, hogy a franchise-formában felépülő láncoknál nem kell a boltegységek adóalapját összeszámítani – hívja fel a figyelmet a Deloitte Zrt. szakértője.

A külföldi cégek idecsábítását szolgálja a tb-plafon

Közvetve a külföldi cégek Magyarországra való csábítását nemcsak a 2013-ban 10 százalékra apadó társaságiadó-kulcs szolgálja, hanem az is, hogy a jelek szerint lesz egy munkáltatói tb-plafon is. Utóbbi nagy vonzerőt jelentene ahhoz is, hogy a külföldi tulajdonban levő, Magyarországra a jövőben települő vagy már ittlevő vállalatok magasan képzett külföldi vezetőik közül minél többet idehaza foglalkoztassanak – szögezi le László Csaba, a KPMG adópartnere. Az a részelem szintén az üzleti klímát fogja javítani, mely szerint a transzferárazásnál újabb két módszert vesz át a társaságiadó-törvény, összhangban az OECD-irányelvvel.

A KPMG szakértője is osztja azt a vélekedést, hogy a jövő évi bérfejlesztést újraírhatja az érdemi, de nem egyenletes szja-csökkentés. Utóbbi azt is maga után vonhatja, hogy a magasabb keresetű alkalmazottak bónuszait nem idén év végén fizetik ki a cégek, hanem áttolják 2011-re. Az nem meglepő, hogy a költségvetési hiánycsökkentés igénye és a drasztikus kiengedés az adóbevételi oldalon együtt azt eredményezik, hogy – a tb-járulékplafonon túl – a járulékteher mérséklésére nem futja az államnak.

Az adócsomag visszafogottabb béremelést tesz lehetővé

A korábbi években az szja-változások inkább az alacsonyabb jövedelemi kategóriákat hozták előnyösebb helyzetbe, a mostani adócsomag azonban elsősorban a magasabb keresetűeknek kedvezne, innen nézve, több évet figyelembe véve tehát a kiegyensúlyozottság irányába tesz lépést – mondja Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Bérváltozás nélkül csak az alacsony keresetű gyerektelenek vihetnek haza kevesebb nettót jövőre az adócsomag miatt, a munkát vállalók minden más csoportja jól jön ki az szja-változásból, a háromgyerekes jól keresőknél akár másfélszeresére is nőhet a nettó bér.

Ennek van egy érdekes vetülete: a kelet-közép-európai régióban működő cégeknél, illetve velük szemben élő általános elvárás, hogy évente nagy átlagban 6-8 százalékos árbevételnövekedést produkáljanak, ami természetesen ugyanilyen, vagy nagyobb mértékű profitnövekedési elvárásokat is jelent. Az szja változás nem csökkenti a munkáltató bérköltségét közvetlenül, azonban közvetve kihat a nyereségességre, és nem csak a várhatóan növekvő fogyasztáson keresztül. Hiszen az adócsomag lehetőséget teremt a visszafogottabb béremelésre a versenyszférában, a magas bérek miati költségnyomást oldhatja esetenként, és az sem kizárt, hogy a jövőre elhelyezkedő munkavállalók kevesebb bruttó bért fognak kapni, azonos vagy több nettó mellett, mint az idén elhelyezkedők.

Az Ernst & Young szakembere is kiemeli a bő két év múlva 10 százalékra mérséklődő általános társaságiadó-kulcsot, mondván, Magyarország mindig is a társasági adóban igyekezett magát vonzóvá tenni a külföldi és belföldi befektetők előtt, az adóversenyben ez szólt mellettünk, és ez fog folytatódni a jelek szerint.

A béren kívüli juttatások szinte kibogozhatatlan rendszerét évről évre változtatták, a cégeknek így minden évben újra kellett tervezniük a juttatási rendszerüket, új szoftvereket, nyilvántartásokat kellett hozzá gyártani. A cafeteria-rendszer elsorvadásához vezethet a most előirányzott újítás, szinte biztos, hogy a vállalatok széles köre fog elgondolkodni azon, hogy fenntartja-e továbbra is a nem elhanyagolható adminisztrációs teherrel járó béren kívüli juttatási rendszerét, vagy inkább normál keresetként adja oda a munkavállalóinak.

Abban reménykedünk, hogy nem ismétlődik meg a múltbeli rossz tapasztalat, a négy szektorra kirótt különadó esetében tartani fogja magát a kormányzat a 2012 végével való kivezetésükhöz.

Az összkép pozitív

Összességében érdemes értékelni az adóváltozásokat, a válságadókkal egyetemben kell nézni a külön törvényjavaslatként benyújtott, szja-rendszerre koncentráló, de más jogszabályokat is megújító pakkot, és ha így teszünk, a szánk íze nem lehet keserű, a teljes kép pozitív – húzta alá Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Az egykulcsos szja-t már rég meg kellett volna lépni, a nagyvonalú gyerekkedvezmény kedvező demográfiai hatásai szemmel láthatóak lesznek, a csomag fehéríteni is képes a jövedelmeket, hiszen arra ösztönzi a jövedelemeltitkoló gyerekeseket, hogy a valódi bérüket vallják be vagy ahhoz nagymértékben közelítsenek.

A PwC szakértője ugyanakkor hiányolja azt, hogy nincsenek átütő adminisztrációs könnyítések a salátatörvényben.

Azt tanácsolja, hogy óvakodni kell a különadók széles körű alkalmazásától, de ha már bevezette a kormány, akkor szavát tartva 2013-ban már nem lesznek az adórendszerben a most behozott extraadók, sőt, a kabinet lehetőség szerint akár már előbb is kivezeti azokat.

Kimondatlanul fogyasztásiadó-emelés valósul meg

A nemrégen megismert adócsomag egy új, korábbi években nem jellemző stratégiát, illetve határozott megvalósítási kísérletet hordoz – értékeli a lépéseket Szolnoki Béla, BDO Magyarország adótanácsadó partnere. A szolgáltató vállalatok és az újszerű tevékenységek költségszerkezetében meghatározó szerepe van a munkaerőköltségnek. A versenyképesség javítása az adóterhelés csökkentését indokolná, ami az államháztartási feladatok, kiadások mérséklését igényelné. A növekedés gátját képező élőmunkát terhelő magas adók csökkenésével versenyképessé válna a gazdaság. Ugyanakkor a költségvetés elvárt egyensúlya sem sérülhet, úgy hogy a szociális feszültséget sem lehet a kiadások hirtelen megnyirbálásával növelni. A helyzet egyik megoldása lehet – annak nehézsége ellenére –,hogy olyan ágazatokra vetnek ki speciális adókat, amelyek meghatározó szereplői erőteljes pozícióban vannak, ebből fakadóan hosszabb távon feltehetően a fogyasztók felé tovább igyekeznek hárítani a többlet adóterhet. Így kimondatlanul egy fogyasztásiadó-emelés valósul meg.

Közben növekedhet az elkövetkező években az adózási változások nyomán a fogyasztóképes vásárlóerő (lásd szja-változások), illetve megtakarítások, ami a belső gazdasági növekedés alapjait segítheti elé. Más oldalról a versenyképesség szempontjából az is jelentőséggel bír, hogy a vállalkozókra terhelt adminisztrációs költségek aránytalanul magasak (a GDP 6-11 százalékáról szólnak a becslések), és ennek csökkentése – kiemelten az adózás egyszerűsítésével - is meghirdetett cél.

A válságadók bevezetésével ugyanakkor az érintettek feltehetően vitatják a célt, különösen az egyes tőzsdei cégek, hiszen a részvényeseik osztalékalapja, és ennek tükrében az adott részvények értéke is csökkenhet – teszi hozzá a BDO szakértője.