Agresszív pénzbehajtásba kezdett a kormány

Dicséretet érdemel a magyar kormány törekvése az államháztartási hiánycélok tartására, az ennek érdekében bejelentett adótervek azonban "már kevésbé biztatók" - így vélekedtek hétfői értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők. A citybeli szakértők a fő kockázati tényezők között említették a bejelentett intézkedések ideiglenes jellegét és azt, hogy a terv szerintük a strukturális problémákra továbbra sem kínál gyógyírt.

Átverték

A parlament hétfőn elfogadta az államot évi 160 milliárd forinttal gazdagító különadókról szóló törvényt. Az extraadók december első napjaiban léphetnek életbe, és 2012 végéig együtt is kell élni velük.

Egy hete szombaton sürgősséggel ment a parlament elé a jövő évi bankadót véglegesítő törvényjavaslat is. Az adó alapja a 2009-es mérlegfőösszeg marad, így a pénzintézetek semmilyen módszerrel nem tudják elkerülni a fizetési kötelezettséget. A költségvetés készítői 200 milliárdos bevételre számítanak. A befizetésre kötelezettek köre sem változott, csupán a fizetés ütemezése különbözik az ideitől.

A miniszterelnök az adók kapcsán azt mondta, hogy az ország már segítetett a gazdaságnak a válság túlélésében. Most fordítva kell hogy legyen, ez indokolja, hogy azokban a szektorokban, ahol kiszámítható és nagy profit van, különadót vezetnek be.

Az Európai Bizottságnak azért akadnak kérdései, például, hogy a távközlési adó összhangban van-e a teher az uniós távközlési szabályokkal.

Fájni fog

A különadóval sújtott cégek idén még nem, de jövőre már emelik áraikat, így a 160 milliárdos teherből 60 milliárdot áthárítanak a fogyasztókra. És 40 milliárdnyi beruházást elhalasztanak – vélekedett elemzésében a Költségvetési Tanács. A Molnak 15-20 milliárd forintba kerülhet a kivetett extraadó. A vállalat elnök-vezérigazgatója szerint nem fogják áthárítani az adót a fogyasztókra, de visszafoghatják beruházásaikat, ugyanakkor hozzátette: a Mol szempotnjából, akár a részvényárfolyamok alakulását tekintve, most fontosabb az államháztartás rendbetétele, mint a különadó.

	41. heti záró	40. heti záró
BUX	23 231	23 415
OTP	5 864	5 755
Mol	20 750	20 600
Richter	45 700	47 800
Magyar Telekom	584	600

A Vodafone sem hárít, de beruházásait félti: tárgyalni szeretne a kormánnyal, mert az extra adó miatt veszélybe került a harmadik és a negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését.

A Magyar Telekom csoport 2010-ben várhatóan 27,5 milliárd forint különadót fizet, a távközlési különadó a Telenor számára évi 10-11 milliárd forint többletterhet jelent, ami veszélyezteti a saját növekedését, a befektetői bizalmat és a jövőbeni infrastrukturális beruházásait - közölte a mobilos cég. Az Európai Bizottság a távközlési válságadóval kapcsolatban is megkereste a kormányt, egy EU-irányelv ugyanis tiltja a különadóztatást a távközlésben, ha annak célja nem kötődik közvetlenül az ágazathoz.

Fenntartható?

Az idén és jövőre az adóváltozások összességében nem okoznak hiánynövekedést a költségvetésben, ám középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek. A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest – fogalmazta meg fenntartásait a Költségvetési Tanács elnöke parlamenti bizottsági beszámolójában.

A kormány mindenesetere optimista: Kármán András NGM államtitkár szerint idén várhatóan 0,8 százalék, jövőre 3,0 százalék, 2012-re akár 3,5 százalék lehet a hazai gazdasági bővülés. A nemzetgazdasági miniszter ennél nagyobbat álmodott, Matolcsy György szerint 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé.

Őszülünk

A héten a legtöbb szó a magánnyugdíjpénzek elszipkázásáról esett. A miniszterelnök szerint senkit nem lehet akarata ellenére arra kényszeríteni, hogy megtakarítását a tőzsdére vigye, a magánnyugdíjpénztárak működése pedig lényegében erről szól. A kormány ezért mindenkinek megnyitja a lehetőséget, hogy visszalépjen a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. (Mint ismert, novembertől az állam már nem utalja tovább a 8 százalékos magánnyugdíjpénztári járulékokat a kasszáknak.)

Az EB ebből az ügyből sem maradt ki, a tizenkét legnagyobb európai biztosítótársaság levelet küldött egy csomó uniós biztosnak, illetve Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács állandó elnökének, hogy mihamarabb térítsék jobb belátásra a magyar kormányt

A hét közepén kiderült, hogy megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe. Mint megírtuk, a kormányzati kommunikációs állításokkal ellentétben egy percre sem tűntek el a befizetések a magánnyugdíjpénztáraknál, a valóban óriási 2008-as veszteségeiket egy év alatt ledolgozták a kasszák, többségük lényegében alapítása óta reálhozamot tud felmutatni. A kormányzati nyilatkozatokkal szemben a befizetéseket törvényi garanciák védik, így a járulékok az állami rendszerben semmivel sincsenek nagyobb biztonságban, mint a kasszáknál. Sőt ma nehéz lenne biztos bástyának tartani a folyamatosan változó állami nyugdíjrendszert.

De ez nem számít, pénteken kiderült, hogy akár már a jövő héten is megnyílhat a visszalépés lehetősége a magánnyugdíjpénztárakból a tisztán állami rendszerbe. A kormányzati apparátusok több forgatókönyvet is készítettek a kasszák mellett kitartók kárpótlásáról, de döntés még nincs, miközben Selmeczi nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be. A nyugdíjpénzek miatti kavarodás miatt csütörtökön és pénteken több kisebb részvény árfolyama esett.

Szolgálunk és védünk

A miniszterlenök a héten jelentette be, hogy közös holding cégbe vonják össze a MÁV-ot és a Volánt.

Ennél hangosabbat szolt a Mol orosz kézben lévő részvénypakettjének esetleges állami felvásárlása. Egy csütörtök délutáni Bloomberg-hír szerint Fellegi Tamás miniszter bejelentette, hogy megvenné, és még az idén az állam az orosz Szurgutnyeftyegaz több mint húsz százalékos Mol-részesedését. A hírről később kiderült, hogy nem egészen pontos, az amerikai hírügynökség a fejlesztési minisztérium kérésére helyreigazította az eredeti anyagot. Ami biztos, a kormány örülne, ha állami kézben lenne a most orosz tulajdonú Mol-pakett, és ugyanezt gondolja az olajtársaság vezetőj is.