Újra árfolyamot mozgatott kormányunk

Minden jó szó ajándék – úgy tűnik már ebben a szellemben fogadja a piac a kormányzati bejelentéseket. Az elemzések többségéből eddig is az a várakozás volt kiérezhető, hogy az október 3-i önkormányzati választások után nyilván jönnek majd a nagy bejelentések, függetlenül a jelenleg még meghatározónak tekinthető, a pénzügyi szabadságharc gondolatmenete köré szerveződő kormányzati kommunikációtól, akad olyan várakozás is, hogy lesz még megállapodás a "hazazavart" IMF-fel is.

Mert bár semmit nem tudni továbbra sem a 2011-es költségvetés fő számairól, az adóelképzelésekről, a prioritásokról, részletekről, az a héten kiderült: a kormány be fogja tartani az EU által megkövetelt 3 százalékos hiányküszöböt. Bár az elmúlt hónapokban a kabinet többször is jelezte, hogy engedményt szeretne elérni az ügyben (mi leszünk az unió egyetlen tagja a határértéken belül 2011-ben, igaz, mi vagyunk az egyetlen olyan tagállam is, amely ellen 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás), Matolcsy György szerdán kimondta: gazdaságtörténeti döntésre szánta el magát a kormány az aznapi ülésen, vállalta, hogy jövőre 3 százalék alá szorítja a költségvetés hiányát a GDP arányába.

A forint a bejelentés hatására nyomban erősödni kezdett. A frank éppen szerda délelőtt döntött új rekordot, 226 forint fölé szaladt az árfolyama, és bár az okok alapvetően nem Magyarország-specifikusak, a grafikonokból jól látszott: az euróval szemben is egyre erősödő svájci frank mindig nagyobbat lép a forinttal szemben, mint akár a közös európai, akár a többi régiós nemzeti devizával szemben. (A frank végül 220 forint alatt zárta a hetet, pénteken pedig 217 forint közelébe is lecsúszott az ára.) Volt azért magyar szál is: ahogy szerdán Matolcsy szavai megnyugtatták a piacot, kedden Orbán Viktor beszéde alatt még éppen látványosan gyengülni kezdett a forint (aznap is rekordot döntött egyébként, akkor még 223,50 körül a frankárfolyam).

A miniszterelnök szavaiból ugyanis a piac által várt fordulat még bőven nem volt kiérezhető. Sőt, több ponton újból megerősítette, vállaljuk a konfliktust a nemzetközi szervezetekkel. (A megszorítások, a hiány túlzott előtérbe tolása ellen érvelt egyébként a héten Budapesten a CEU konferenciájára érkezett Joseph Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász is.) Külön és újra üzent Simor András jegybankelnöknek, illetve az ügyében már perrel fenyegető Brüsszelnek is, a kormány nem változtat a szeptember 1-ével életbe lépett kétmilliós bérplafonon, illetve azon, hogy az a korábban nyolcmillió feletti bruttót kereső Simorra is vonatkozik (ahogy egyelőre úgy tűnik azon sem, hogy a bérplafont eltörölték az állami cégek vezetőire, akik szeptember elseje óta szabadon, kétmillió forint feletti béreket is kaphatnak). Október 1-ig ezt még hivatalosan is meg kell majd erősíteni a kormánynak, illetve a nemzetgazdasági tárcának, mely hétfőn este egy közleményben még igyekezet bagatellizálni, információkérésnek feltűntetni az EU Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatóságától érkezett levelet: az uniós csúcsszerv ebben pedig egyértelműen jelzi, a törvény módosítását várja el, miután az sérti a jegybank függetlenségét. Ha a kormány nem lép, felkéri az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás elindítására.

Fontos a magyar költségvetési fordulat, ha igaz – kommentálták Londonban Matolcsy szerdai bejelentéseit, utalva arra, hogy a kormány gazdaságpolitikája eddig nem volt cikk-cakkoktól mentes. És persze utalva arra is, hogy a részletek még mindig hiányoznak, amit jól mutatattak az Indexnek nyilatkozó államtitkárok szavai is: szeptember közepe felé közeledve egyelőre kérdéses még, mekkora energiaáremeléssel kell majd számolni jövőre, és Völner Pál szerint éveket lehet még várni a MÁV és a Volán menetrendjeinek összehangolására is. De nem tudunk biztosat a jövő évi adóelképzelésekről sem, derült ki Kármán András szavaiból.

Utóbbi arra is rávilágított, hogy nincs szükségünk az IMF jelentette szorosabb gazdaságpolitikai felügyeletre, a piacnak azonban vannak ötletei: amellett, hogy az EU ismét jelezte a héten, mindenki érdekét azt szolgálná, ha újrakezdenénk a tárgyalásokat az IMF-fel, a Morgan Stanley elemzésében egy új típusú hitelkonstrukció bevetését vetette fel, melynek révén a hitelkeret jelentette védőhálóhoz kevesebb beleszólás tartozik. Új megállapodást sürgetett az IMF-fel Urbán László, az EBRD alelnöke, a Fideszhez korábban szorosan kötödő közgazdász is.

Újabb front a bankokkal

Csütörtökön újabb nagy bejelentést tett a kormány, nyolcpontos csomagot hirdetett a devizahitelesek védelmében. A tervezett intézkedések ellen azonban kikelt a szakma, tiltakozott a Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás hiányolta az egyeztetéseket is, mint kiderült, semmiféle szakmai konzultáció nem előzte meg a tervek bejelentését.

A pontok között szerepel egyebek között, hogy a banki követelés – függetlenül a felvett hitel nagyságától – nem haladhatná meg az ingatlan aktuállis piaci értékét. Ez talán a legtöbb sebtől vérző pont, de a bankoknak nem tetszik az sem, hogy míg számukra megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást, az ügyfelek éppen erre kapnának lehetőséget azáltal, hogy kérhetik futamidő ötéves meghosszabbítását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!