Lobbiízű módosítások az adócsomagban

A zárószavazás napján, kedden, az utolsó pillanatban is rendesen belenyúlt a parlament a végül elfogadott adócsomagba. A zárószavazás előtti percekben a pakkba beépített korrekcióknak erősen lobbiízük van.

A bankadó nyereségalapú változatának megalkotásával, úgy tudjuk, egyetlen bank, illetve a tulajdonosa: a Budapest Bank, illetve a többségi tulajdonhányadot birtokló amerikai GE Capital jár jól. A változtatás lényege, hogy bár ugyanannyi bankadót kell fizetniük a hitelintézeteknek, mint amennyi az eddigi szabályok, a korrigált mérlegfőösszeg alapján kijött, de a nyereségalap behozatalával jövedelemadóvá minősül át a bankadó. (Az új szabály szerint a nyereség 30 százalékát kell befizetni, az így kapott összeggel viszont csökkenthető a mérlegfőösszeg alapján fizetett adó). Ennek a jelentőségét az adja, hogy az amerikai számviteli szabványok szerint az Egyesült Államokban adózó anyavállalat a leányvállalata által máshol befizetett jövedelemadót levonhatja az adóalapjából, és a mérlegben más soron mutathatja ki, mint a mérlegfőösszegre vetített adót. Végeredményben így szebbé varázsolhatják a részvényesek elé tett jelentést.

Jövőre már csökkenteni lehet a bankadó alapját az EU-s leánybankoknak adott kölcsönökkel, az azokban való részesedésszerzéssel – ezt a módosítást is beszavazták a kormánypárti képviselők. Ez két másik banknak kedves korrekció: a Magyarországon működő bankok közül az OTP Banknak és az MKB Banknak vannak uniós országokban leánybankjai. Egyik forrásunk szerint csupán a véletlen eredménye, hogy ezt a két bankot kedvezőbb helyzetbe hozza az adómódosítás, valójában az uniós normák, a tőke szabad áramlásának elve, a kettős adóztatás és a diszkrimináció elkerülése miatt kellett az adócsomagot kiegészíteni az adómódosítással, és ezt tudja kihasználni helyzetéből adódóan az OTP és az MKB. (A Magyarországon levő leányvállalatnak adott kölcsönökkel már ma is lehet korrigálni az adóalapot, ezt terjesztik ki a magyar-EU-viszonylatra is, a diszkrimináció vádját megelőzve.) Másik forrásunk szerint viszont nem biztos, hogy teljesen passzívak voltak ezek a szereplők ebben az ügyben.

Száz Károly menlevele

A harmadik, igaz, nem az adócsomag részeként megszavazott rendelkezés a 98 százalékos végkielégítés-adó szabályait téríti el némiképp az eddig megismertektől. Az adót a közszférából elbocsátottaknak főszabályként a 2005. január 1-je után felvett végkielégítésük, szabadságmegváltásuk, jubileumi jutalmuk után kell megfizetniük. A ma beszavazott passzus lényege, hogy ha valaki ugyan 2005. január 1-jét követően jutott hozzá ilyen jogcímen pénzhez, de úgy, hogy korábban jogellenesen mentették fel posztjáról, ezt pedig bíróság mondta ki, akkor neki mégsem kell az apanázsának 98 százalékáról lemondania, lehetett az bármekkorra összeg. Szász Károly, a PSZÁF egykori és jelenlegi elnöke, és Sáray Éva, a PSZÁF alelnöke vélhetően örül ennek a passzusnak, mert őket 2004-ben mentették fel, és 2007-ben megnyerték az emiatt indított pert.

A fő pillérek

A fentiek az adócsomagnak csak apró szeletét jelentik, a fő pilléreket az alábbi pontok jelentik:

1. 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó a bér- és tőkejövedelmekre egységesen.

2. A bérjövedelmeknél marad a „félszuperbruttó” adóalap jövőre, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ebből vonják le a 16%-os adót.

3. 2012-ben a szorzót 1,135-re csökkentik, 2013-tól pedig megszüntetik, így akkor eltűnik a félszuperbruttósítás.

4. Az egy- és kétgyerekeseknél havonta gyerekenként maximum tízezer forint lesz a családi adókedvezmény, három- és többgyerekeseknél gyerekenként havi harmincháromezer forint.

5. Jövőre az adójóváírás a mai 15100 forintról havonta maximum 12100 forintra csökken, és az érvényesíthetőségi határából is visszavesznek (ma teljes egészében a maximum bruttó 210 ezer forintos keresetig lehet kihasználni, jövőre már csak a havi 180 ezer bruttóig).

6. Új alapokra helyezik a béren kívüli juttatások rendszerét.

7. A vállalkozók a minimálbér után kell megfizessék a járulékokat.

8. Törvénybe foglalják, hogy 2013-tól egykulcsos, 10 százalékos lesz a társasági adó.

9. Jön a lex Audi: a kísérleti motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját vissza lehet igényelni.

10. Az egyéni nyugdíjjárulékot 9,5-ről 10 százalékra emelik.

11. A cigaretta jövedéki adója 4-5 százalékkal, a fogyasztási dohányé 12 százalékkal nő.

500 helyett csak 150 milliárdos adócsökkentés

A szűken vett, extraadók nélküli adócsomag durván 400-500 milliárd forintos adócsökkentést takar. Kedvezményezettjei elsősorban az átlag felett kereső többgyerekesek. Béremelés híján azonban lesznek vesztesei is: az adójóváírás szűkítése és a nyugdíjjárulék emelése miatt a gyerektelen, átlag alatt keresők nettója jövőre csökkenhet.

Szerencsésebb a most elfogadott adócsomagot együtt nézni a pár hete törvénybe iktatott extraadókkal. A hipermarketadó, telekomadó, energetikai különadó – megspékelve a bankadóval – az szja-rendszerre koncentráló adócsökkentés kétharmadát visszaveszi, mert 340-350 milliárd forintos adóemeléssel jár. Ugyan az extraadókat formálisan az érintett szektorokban működő cégek fizetik, de sok kétség nem lehet afelől, hogy a többletteher egy részét, sok tízmilliárd forintot jövőre áthárítják az ügyfeleikre, a lakosságra.

Az adócsomagról bővebben itt, itt és itt olvashatnak.