Pont kerülhet a Malév-ügy végére

Lezárják a Malévot érintő eddigi együttműködést, és szakértői tárgyalások során rögzítik a pénzügyi elszámolás módját - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön, miután befejeződött Fellegi Tamás fejlesztési miniszter moszkvai látogatása.

Az idén tavasszal ismét állami tulajdonba került Malév magyar légitársaság ügye már 2009-ben is folyamatosan szerepelt a magyar-orosz megbeszéléseken. A Malév 2007 tavaszán került a Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. tulajdonába, s egy Abramovics által a légitársaság nevében a VEB banknak aláírt 32 millió euró értékű viszontgarancia a Malév kötelezettségeként jogvita tárgya.

A legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint ezen felül a Malév 102 millió euróval tartozik az orosz banknak, miközben a Malév finanszírozása továbbra is problematikus. Ahhoz, hogy a Malévba új érdekeltségeket vonjanak be, ki kellene szállnia az orosz félnek a légitársaságból. Fellegi már korábban is jelezte, hogy a 95 százalékos állami tulajdonban lévő légitarsaság orosz tulajdonosával közel állnak a megegyezéshez.

Rendet kell tenni

Az orosz ügyekben rendet tenni nem lesz egyszerű, de nem is azért választottak meg bennünket, hogy egyszerű feladatoknak ugorjunk neki, néhány hónap és szerintem kiegyenesednek az orosz-magyar kapcsolatok is – nyilatkozta korábban az Este műsorában Orbán Viktor.

Akadozó tárgyalások

A kiegyenesedés nem zökkenőmentes, a gazdasági kormányközi bizottság ülését a két héttel ezelőtti időpontról elhalasztották, és Viktor Zubkov októberi budapesti látogatása után sem nyilatkoztak a felek.

A szerdai tárgyalásokról a fejlesztési miniszter annyit árult el, hogy a Malév ügyén kívül a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol részvénycsomagról, a hosszú távú energiaszállításról, a gáztározókról és az olajipari együttműködésről is szó esett.

Ezek közül a Szurgut ügye az egyik legkényesebb, az orosz vállalat tavaly tavasszal szerezte meg a Mol részvényeinek 21,22 százalékát az osztrák OMV-től az akkori tőzsdei érték duplájáért. Fellegi kijelentette: a stratégiainak minősíthető nemzeti vállalatok esetében nem látnak szívesen meghatározó méretű külföldi tulajdonlást. "Üzletileg és politikailag is előnyös az, ha ezt a tulajdoni hányadot a magyar állam birtokolja" - mondta.

Paksban van az alkuerőnk

A visszavásárlás szándékáról szóló hírek már többször felröppentek, de a legutóbbi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a Szurgut aligha fogja piaci áron eladni. Egyes szakértők szerint a kormány a papírokat csak úgy tudja visszavásárolni, ha még valamit felkínál cserébe, ez pedig jó eséllyel a 2,5 milliárd euróba kerülő, közelgő paksi beruházás lehet.

Ha az oroszokra bízzuk az atomerőmű bővítését - emellett szakmai érvek is szólnak - érdemes lehet a Mol-részvényeken kívül a 2015-ös hosszútávú gázszerződésekben is engedményeket kérni, vélik elemzők. Az oroszoktól drágábban vesszük a gázt, mint más országok, Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy lejjebb szorítsa az árakat.

Ez a kérdés akár a Szurgut részvényeinél is fontosabb lehet, az orosz gáznak ugyanis középtávon nincs alternatívája, az évente 13 milliárd köbméterre rúgó földgázigényünk több mint 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve orosz importból származik.

Fellegi Tamás szerint a két ország közötti nyitott kérdések közül többen várhatóan döntés születik majd Orbán Viktor magyar kormányfő jövő heti moszkvai látogatásán, másokban pedig akkor szabják majd meg a felek a további irányt.