Alkotmányellenes lehet a Költségvetési Tanácsot felszámoló törvény

A Költségvetési Tanács tagjai levelet írtak a köztársasági elnöknek a parlament kormánypárti többsége által tegnap elfogadott törvény miatt, levelükben pedig amellett érvelnek és arra mutatnak rá, mennyire kártékony a törvény.

A mai KT a még hatályos, de a parlament döntésével kilúgozni tervezett szabály értelmében a lakosság tájékozódását segíti, hozzájárul a költségvetés, az állami gazdálkodás átláthatóságának kikényszerítéséhez. (Több országban, például Svédországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban működnek ilyen, a költségvetést felügyelő, az átláthatóság és fenntarthatóság felett őrködő független intézmények.) A kormánypárti többség által elfogadott módosítás kihirdetése után azonban ahhoz vezetne, hogy a szakértői stáb szélnek eresztése miatt nem lesz, aki elvégezze a törvények beárazását, nem lesz, ki hatástanulmányokat készítsen, ráadásul az eddigi gyakorlattal szemben lényegében évente egyszer-kétszer szólalna meg az új, fogatlan KT. Ezzel pedig csorbulni fog az átláthatóság és a gazdaságpolitikai hitelesség – mutatnak rá a mai KT-tagok.

A negyven főt számláló elemző központ munkatársainak elbocsátása egy, a közjót szolgáló – az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő – szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené – írják. Ma sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol a mostani feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak. A KT eddigi munkája nem helyettesíti, hanem kiegészíti az Állami Számvevőszék és az MNB vizsgálatait, elemzéseit.

A KT vezetői azt is kiemelik, hogy a szakértői gárda tagjainak kormány által sürgetett elbocsátása és annak módja alkotmányba ütközhet, mert az ott dolgozóktól egy utolsó pillanatban a törvénybe csempészett módosítással – ahogyan arról az Index elsőként beszámolt – megvonják a csoportos létszámleépítés munkajogi garanciális elemeit, a munkavállalók érdekét valamelyest védő korlátokat. Ez pedig az alkotmányban is biztosított egyenlő elbánás elvét sérti.

Mindezek miatt a KT vezetői arra kérik a fideszes képviselőből államfővé avanzsált, eddig minden törvényt viharos gyorsasággal aláíró Schmitt Pált, hogy vagy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a KT-t gittegyletté siányító törvényt, vagy utalja azt az Alkotmánybíróság elé, kérve az előzetes normakontrollt.

A levél

A KT vezetőinek levelét alább szó szerint idézzük:

"Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Alulírottak, a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának – ellenszavazat nélkül – megválasztott tagjai ezúton kérjük, hogy e levelünkben kifejtett szempontokat mérlegelve fontolja meg az Országgyűlés által 2010. december 13-án T/1665 sorszámon a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról elfogadott törvény aláírását.

A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény értelmében a Költségvetési Tanács a parlament munkáját és az állampolgárok tájékozódását segíti. Küldetése, hogy célzat és részrehajlás nélkül bemutassa a gazdasági folyamatok és a parlamenti döntések várható költségvetési hatásait. Hasonló feladattal a fejlett világ több más országában is működnek pártoktól és kormányoktól független, a költségvetést felügyelő és az államháztartási folyamatok átláthatósága és fenntarthatósága felett őrködő intézmények.

A jelenlegi Költségvetési Tanács által betöltött előzetes ellenőrzői szerep nem helyettesítője, hanem kiegészítője egyrészt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrző funkciójának, másrészt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai szempontú elemzéseinek. Az Önnek aláírásra megküldött törvény értelmében egy olyan testület alakulna meg, amelynek tagja lenne az említett két intézmény elnöke. Az előzetes és az utólagos ellenőrzés, valamint a költségvetési politika és a monetáris politika – a fejlett világban ma már példa nélküli – intézményi keveredése ellentétes a szakmai érvek alapján kialakult legjobb nemzetközi gyakorlattal.

A megküldött törvény úgy módosítaná a költségvetési felelősségi törvényt, hogy a jövőben a Költségvetési Tanács nem követné folyamatosan nyomon, így nem is mutathatná be a szaktörvények költségvetési hatásait. A KT tagjainak szilárd meggyőződése, hogy ez jelentősen csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.

A Tanács eddigi működésének két éve alatt bebizonyította, hogy még erősen felgyorsított törvényhozási menetrend esetén is képes alapos költségvetési hatásvizsgálatot készíteni, nem csak a költségvetési törvényjavaslatról, hanem más szaktörvényjavaslatokról is. Példaként említhető a személyi jövedelemadó-rendszer teljes átalakítása, vagy a nyugellátásokra vonatkozó jogosultságok kiterjesztése. Az ilyen szaktörvényi változások gyakran sokkal nagyobb hatással vannak a költségvetési politika közép- és hosszú távú fenntarthatóságára, mint az éves költségvetési törvények. Mivel a jelenlegi KT egyik legfontosabb hivatása éppen a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának vizsgálata, a minőségi kormányzás intézményi garanciái tekintetében nagy visszalépést jelentene, ha az elfogadott törvény alapján a jövőben létrejövő testület feladata leszűkülne az éves költségvetési törvények véleményezésére.

Egy háromtagú testület természetesen önmagában nem tudja elvégezni – az erre egyébként törvényileg kötelezett előterjesztők helyett – a költségvetési fenntarthatóság szempontjából lényeges valamennyi parlamenti döntés előzetes hatásbecslését. E feladatának csak akkor tud megfelelni, ha támaszkodhat egy ezekre a feladatokra specializálódott elemzési központra. A Költségvetési Tanács Titkárságán kívül sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol az ilyen feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak. A felépült szakértői és intézményi háttér felszámolása egy, a közjót szolgáló – az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő – szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené.

A Költségvetési Tanács intézményének tervezett átalakítása gyakorlatilag mind az ellátott feladatok, mind az ezekhez kapcsolódó jogosítványok tekintetében visszatérést jelent ugyanahhoz a jogi helyzethez, amely a költségvetési felelősségi törvény elfogadása előtt lehetővé tette az ország külső és belső hitelességét leromboló, átláthatatlan és fenntarthatatlan költségvetési politika folytatását. Az új törvény alapján a jövőben létrejövő testület egyetlen jogosítványa az lenne, hogy még a parlamenti benyújtást megelőzően egy alkalommal visszaküldheti a Kormánynak a költségvetési tervezetre vonatkozó véleményét, és újabb tervezet elkészítésére kötelezheti, amennyiben azzal nem ért egyet. A második tervezetnél azonban, már ez a jog sem illeti meg, csupán azt biztosítja a törvény, hogy véleményét közzétegyék az Országgyűlés honlapján.

Végül emlékeztetjük Önt arra, hogy a korábbi Köztársasági Elnök rendkívüli erőfeszítéseket tett a ma létező Költségvetési Tanács intézményének megteremtésére. Számos gesztusával egyértelműen támogatta a jelenlegi intézményt, valamint annak szakmai hátterét. 2009-ben pedig határozottan kiállt a KT mellett, amikor az akkori kormánynak a költségvetés átláthatóságát korlátozó lépéseit kifogásoltuk.

Az ország érdekében szólítjuk meg Önt. Magyarországnak egyértelműen rosszat tesz a független költségvetési intézmény szakmai hátterének felszámolása. Kérjük Elnök urat, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a T/1665 számon elfogadott törvényt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról. Bízunk szakmai megfontolásokon alapuló, pártpolitikák felett álló és bölcs belátásában.

Amennyiben a törvényjavaslatot fenti érveink ellenére sem kívánja visszaküldeni megfontolásra az Országgyűlésnek, akkor kérjük, hogy a jogszabályt annak aláírása előtt – az Alkotmány 26.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazásával élve – véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Az összes többi magyar munkavállalóhoz képest hátrányosan érinti ugyanis a Költségvetési Tanács Titkárságán dolgozó közalkalmazottakat az a körülmény, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a csoportos létszámleépítésre vonatkozó munkajogi garanciális elemeket teljesen kiiktatja. Ez a megkülönböztetés – amelynek kellő törvényi indoka nincsen, az elfogadott jogszabály a megokolásra kísérletet sem tesz – megvalósítja az Alkotmány 70/A§-ban rögzített, minden magyar állampolgár számára garantált egyenlő bánásmód sérelmét.

Tisztelettel

Kopits György, Oblath Gábor, Török Ádám"

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!