Felforgatják az életünket január 1-jétől

2010.12.31. 09:21
Az új évben nagyon más lesz az adórendszer, egy szja-kulccsal, gyerekesnek és jól keresőknek kedvező szabályokkal. Nő a nyugdíjjárulék és infláció felett a nyugdíj, lesz négy extraadónk, megszűnik az APEH név, visszatér a hároméves gyes, de ennek szabályozásában szigorítás is lesz. A minimálbér a reálértéke változása nélkül emelkedik, drágul a sztrádahasználat és néhány postai szolgáltatás, a nagyfogyasztóknak a gáz – ezernyi újdonság vár ránk január 1-jén.

Hagyományosan számos új szabály lép életbe január elsején, drágul egy sor szolgáltatás, eljárások módosulnak, 2011. január elseje azonban különösen sok, a mindennapokat is meghatározó változást hoz. Ezek közül a legfontosabbakat szedtük csokorba.

Adózás

A legszélesebb kört érintő változást, hogy január elsejétől egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadónk lesz. A félszuperbruttó adóalap viszont megmarad, vagyis az adóalap a bruttó bér 1,27-szerese lesz, a tényleges adóteher tehát nem 16, hanem 20,32 százalék lesz.

Ezt a 16 százalékosnak mondott adót nemcsak a bérjövedelemre kell alkalmazni, hanem az úgynevezett külön adózó, vagyis tőkejövedelmekre is. Ilyen az osztalék, a kamat, az árfolyamnyereség, ingatlaneladásánál elért nyereség, tehát ezek után is 16 százalékos adómérték lesz érvényes.

Az adójóváírásból visszavesznek: havi 15 100 forintról 12 100 forintra csökken a maximális mértéke, ezt teljes egészében durván a havi bruttó 180 ezer forintig lehet kihasználni, afölött elkezd fogyni, és havi 330 ezer forint bruttó fölött már nem jár egy fillér adójóváírás sem.

Gáláns családi adókedvezmény lép életbe: az egy- és kétgyerekesek gyerekenként és havonta tíz-tízezer forinttal csökkenthetik a befizetendő szja-jukat, a három- és többgyerekesek gyerekenként és havonta 33-33 ezer forinttal. Az szja-változások összességében azt jelentik, hogy az átlagos vagy alacsonyabb keresetűek, hacsak nem nevelnek gyerekeket, buknak az új adószabályokkal, míg a magas keresetűek nettója a bruttó emelése nélkül is nőni fog.

Az adózásban számos egyéb változás is lesz, ezek felsorolásszerűen az alábbiak (részletesen itt és itt és itt és még itt is olvashat az adóváltozásokról): az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba és a nyesz-számlára utalt összeg 20 százalékáról lehet rendelkezni az eddigi 30 százalék helyett; megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, ezentúl a nyugdíj, gyes, ösztöndíj adómentes bevételnek minősül; eltörlik a tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozások járulékfizetése szempontjából, ezentúl a járulékot elég akár csak a minimálbér után megfizetni; 9,5-ről 10 százalékra nő az egyéni nyugdíjjárulék; jön az adónyilatkozat, amit főszabályként az a munkavállaló kérhet, aki egy munkáltatótól szerez jövedelmet és a cége pontosan vonja le tőle az adóelőleget; a kapcsolt vállalkozások közötti árak megállapításánál ezentúl az üzleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszer is használható; eltörlik a külföldi társaságnak belföldi társaság által adott jogdíj, kamat, szolgáltatási díj utáni 30 százalékos forrásadó-kötelezettséget; az áfa tekintetében a kulturális, oktatási, sport, szórakoztatás és tudományos szolgáltatásoknál a teljesítési helynek a megrendelő adóalany gazdasági „letelepedettsége” dönti el;  az építményadót növelik, a mostani 900 forint/négyzetméterről 1100 forintra, illetve a korrigált forgalmi érték 3 százaléka helyett 3,6 százalékra növelik az adó maximumát.

Búcsú az APEH-tól

Eldőlt, hogy jövőre is fizetni kell a négy extraadót (bankadó, telekomadó, hipermarketadó, energetikai különadó), és fennmarad a Robin Hood-adó is. A banki különadón belül létrehozták a nyereségalapú adót is, amit hitelintézetek különadójának neveztek el, ezt nem szabad összekeverni a pénzügyi szervezetek különadójával és a hitelintézeti különadóval. Kicsit változnak az adómértékek egyes extraadóknál.

Nemcsak az adószabályok változnak, hanem az adóigazgatás is: január elsején létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

A számviteli törvényben is lesznek kisebb változások, az egyszerűsített beszámolót szélesebb vállalkozói kör választhatja. A lakásszerzési illetéket 35 évnél fiatalabbak egy év alatt, havi részletekre elosztva fizethetik be, a vagyonszerzési illeték hatósági eljárási ideje 30 napról a duplájára nő.

Béremelés, ami nem is az

Januártól nagyobb lesz a minimálbér: a 2010-es havi bruttó 73 500 forintról 78 000 forintra emelkedik a legkisebb kötelező kereset – ez nettóban és reálértéken lényegében a szinten maradást jelenti a gyermekteleneknek –, míg a végzettség szerinti garantált bérminimum 94 000 forintra változik. A versenyszférában az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása szerint 4-6 százalékos béremelés lehet.

A közszférában az alapilletmény nem változik, ez az alacsony keresetű gyerekesek esetén nettóbér-csökkenést eredményezne az szja-változtatás miatt, ezért nekik összesen 22 milliárd forint pluszpénzt adnak, hogy ne csökkenjen a nettójuk

Hosszabb gyes szigorúbb szabályokkal

A törvényalkotók január elsejei hatállyal visszaállították kettőről három évre a gyes időtartamát. Szigorodott viszont a gyes melletti munkavégzés feltétele. Most a gyesre amúgy jogosult anya, ha visszamegy dolgozni, a teljes munkaidős munkavállalás esetén is megkapja a gyest. Ezt a lehetőséget eltörlik, csak részmunkaidő esetén utalják ki neki a gyest

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése kimerül abban, hogy a részmunkaidős női dolgozó után a cégnek 27 helyett 20 százalékos tb-járulékot kell fizetnie.

Januárban emelkedik a nyugdíj, méghozzá 3,8 százalékkal, amely meghaladja a költségvetésben tervezett inflációt. A nők negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és mivel a gyerekneveléssel töltött időből is beszámítható maximum nyolc év, a 3-4 gyermekes anyák már 32 munkában töltött év után nyugdíjasok lehetnek.

Kisebb-nagyobb drágulások

Durván nő a személyautósok által leggyakrabban vásárolt, négynapos autópálya-matrica ára (ami már évek óta nem is matrica, csak egy igazolás a díjfizetésről, amit el kell tennünk): az idei 1170 forintos – nyári szezonban, május elejétől szeptember végéig 1530 forintos – díj 1650 forintra változik, ami az alacsonyabb, hét hónapig fizetett sztrádadíjnál 41 százalékkal (a nyári értéknél 7,8 százalékkal) magasabb. Az éves sztrádadíj személyautóknak 40 000, teherautóknak 115-215 ezer forintba kerül; további részletek itt >>

A gáz ára a kisebb fogyasztók számára nem változik, a nagyobb fogyasztók pedig többet fizet majd érte. Az évi 1200 köbméter alatti gázt fogyasztók számára nem drágul a gáz, az 1200-1500 köbméterű fogyasztók esetében 0,7 százalékkal nőnek az árak, az afeletti fogyasztóknál 4,5-9,3 százalékos drágulás lesz. A gázártámogatás április végéig megmarad.

A Posta is drágít, az árak átlagosan 4,8 százalékkal nőnek. A szabványlevél díja 80-ról 90 forintra nő, az elsőbbségi küldeményekért 105 helyett 115 forintot kell fizetni. A levelezőlapok nem drágulnak.

Drágul a cigaretta és a dohányáru, mert nő a jövedéki adójuk, átlagosan egy doboz cigaretta 16 forinttal fog többe kerülni, mint ez év végén

Több önkormányzati közszolgáltatás ára nő. Budapesten a csatornadíj közel 20, a vízdíj 3 százalékkal, a szemétszállítás 5, a kegyeleti szolgáltatások 10 százalékkal nőnek, a BKV jegyárai most nem változnak.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla