Az Emfesz ügyfeleinek fele járt jól

2011.01.12. 08:49 Módosítva: 2011.01.12. 08:50
Piaci átrendeződéshez vezetett az Emfesz mintegy háromszázezer ügyfelének szétosztása a nagy gázszolgáltatók között. Az Energiahivatal meghatározta, hogy az adósságai miatt ellehetetlenült gázcég ügyfelei melyik egyetemes szolgáltatóhoz kerüljenek, mielőtt újabb szerződést kötnének a kilencven napos időszak utánra. A Tigáz és Főgáz árversenybe kezdett, az ő területeiken jártak a legjobban a fogyasztók.

Nem várt izgalmakat és versenyt hozott a földgázpiacra az Emfesz felfüggesztése. Bár az Energiahivatal mind a 37 gázszolgáltatót megkereste és ajánlatot kért, várható volt, hogy a győztesek a négy nagy közül kerülnek ki, az E.on, a GDF Suez, a Főgáz és a Tigáz is új ügyfelekhez jutott.

Ezek közül sem a Suez, sem az E.on hódítása nem volt meglepő, a cégek lényegében korábban elvesztett ügyfeleiket kapták vissza. A Dunántúlt uraló E.on így mintegy 60 000 fogyasztóhoz jutott, elsősorban a Balatontól délre eső területen, valamint Veszprém és Fejér megyében, míg a GDF Suez Györ-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Békés, Csongrád és Bács-kiskun megyében szerzett vissza korábban elcsábított ügyfeleket.

Meglepő harc

A Tigáz és a Főgáz közötti harc azonban meglepetést okozott, a két társaság egymás területére merészkedett, és jelentős ügyfélkört halásztak el egymás elől. A Tiszántúlról hódító Tigáznak eddig is voltak ügyfelei Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Bács-Kiskun megyében, sőt jelen volt Fejér és Pest megyében is. Utóbbi azonban - ahonnan most mintegy 75 000 fogyasztót szerzett - inkább a Főgáz felségterülete volt, amely most viszont éppen a Tiszántúl felé vette az irányt.

Távoli hódítások

A távoli hódítások már csak azért is érdekesek, mert a Főgáznak az ügyfélszolgálati irodái is a fővárosban találhatók, csak Pilisvörösváron és Nagykátán van fiókirodája, a mostani manőver így nehézkessé teheti az új ügyfelek kiszolgálását. A Tigáz ilyen szempontból szerencsésebb helyzetben van, a cég munkatársai az Indexnek megerősítették, már eddig is volt Budapesti irodájuk, így a fővárosi ügyfelek kiszolgálása nem okozhat gondot.

Az egyetemes szolgáltatói ár

A lakossági fogyasztók az egyetemes szolgáltatásban 12 000 forintos éves alapdíj mellett 97 forintért kapnak egy köbméter gázt, míg a gázmérővel nem rendelkező lakossági fogyasztóinak alapdíj nélkül 106 forint. Erre jön még rá a 25 százalékos áfa és a 3,12 százalékos úgynevezett import korrekciós tényező, valamint az 1,87 forintos biztonsági készletezési díj.

A Tigáz amúgy nem csak a többi pályázónál volt olcsóbb, de még a nyolc százalékos diszkontot kínáló Emfesznek is aláígért. Az előzetes várakozásokkal szemben így az ő új ügyfeleinek mégsem drágul a gáz az egyetemes szolgáltatói szintre. A Főgáz szintén az egyetemes ár alatti ajánlatot tett, annál hat százalékkal adja olcsóbban a gázt.

Bár biztosat nem tudni a két gázcég vetélkedésének okairól, piaci pletykák szerint a tulajdonosok rivalizálásáról is szó lehet. A Tigáz 50 százalékát ugyanis az olasz ENI birtokolja, de a Főgáz közel felét tulajdonló német RWE-nek is komoly érdekeltsége a cégben. A legtöbb új ügyfelet a Tigáz szerezte, a Suez ennél valamivel kevesebbet, a Főgáz és az E.on pedig nagyjából ugyanannyit, közel 60 000 fogyasztót. Az óránként 20 köbméternél többet lekötő, volt Emfesz ügyfeleket ezentúl a Mol Energiakereskedő láthatja el.

Bizonytalan jövő

Az Energiahivatal döntésével ideiglenes állapot jön létre, hiszen az Emfesz még visszakaphatja gázkereskedelmi engedélyét, és harcot indíthat az elvesztett ügyfelekért, azok azonban akkor már rajta kívül más kereskedõt is választhatnak. A Főgáz és a Tigáz területén élő volt lakossági Emfesz-fogyasztók pedig csak 90 napig élvezhetik a kedvezményt, utána visszakerülnek a korábbi, nyolc százalékkal drágább gázszolgáltatáshoz. A mostani árverseny mindenesetre meglepte a piacot, korábban ugyanis tényként kezelték, hogy már a hatósági gázár mellett sem könnyű nyereségesen működni.

Lex Emfesz

Az Emfesz engedélyét azután szüntette be az Energiahivatal, miután kiderült 5,5 milliárd forinttal tartozik az FGSZ-nek, és további 3 milliárddal a Keler elszámolóháznak, így nem tudtak gázt vásárolni erre az időszakra. Érdekes módon a szolgáltatók ellehetetlenülésére megfogalmazott rendeletetet, amellyel most az Emfesz ügyfeleit mentették, éppen a cég korábbi pénzügyi zavarai idején hívták életre, szakmai körökben eddig is csak lex Emfeszként emlegették.