Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

95 ezren választották a magánnyugdíjrendszert

2011.01.31. 16:47 Módosítva: 2011.02.01. 07:42
Bezártak az ügyfélszolgálatok, rendben zajlott a pénztárválasztás utolsó napja. Tudósítónk szerint 19 órakor a váci úti irodában már csak takarítók vannak, az ügyfelek hazamentek. A délutáni fél hatos adatok szerint 95 ezeren választottak a magánnyugdíjrendszert az állami helyett. A következő időszaknak három fontos kérdése van: hány kassza maradhat, az államot választók mikor kapják meg a reálhozamot, és a legfontosabb, hogy az Alkotmánybíróság változtat-e a törvényen.

Az este hat órai zárás előtt fél órával 95 016 pénztártag nyújtott be nyilatkozatot arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben akar maradni. A végső szám ennél egy-két ezerrel nagyobb lehet, mert az utolsó fél óra nyilatkozatai és a külföldön leadott, illetve a halasztást kért ügyfelek papírjai ebben a számban még nincsenek benne.

Ahol zárásig nem tudták befogadni a nyilatkozatokat a hat óráig kiadott sorszámok alapján, tovább nyitva tartottak az ügyfélszolgálatok, de tudósítónk váci úti tapasztalatai szerint erre valószínűleg sehol nem volt szükség - az országban a legtöbben a fiumei úti ügyfélszolgálaton adták le nyilatkozataikat, de torlódásról innen sem kaptunk hírt. Az ügyintézésre 15 percnél általában sehol nem kellett több idő.

Még nincs vége

Azok a helyszíni nyilatkozattételre jogosult, illetve tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok, akik január 31-ig rajtuk kívül álló okból nem tudtak nyilatkozni, legfeljebb február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthatnak be.

A végső szám jócskán, mintegy harmadával felülmúlta az előzetes becsléseket, ezek 70-75 ezer pénztárválasztóról szóltak. A maradók az utolsó napokban kerültek elő szó szerint megrohamozva a budapesti ügyfélszolgálatokat. A végleges szám alapján előfordulhat, hogy egy-két olyan nyugdíjpénztár is megmaradhat, melyekről korábban azt gondoltuk, hogy nagy valószínűséggel megszűnik (egy pénztár működéséhez legalább kétezer tag kell, ennyi valószínűleg a 4-6 legnagyobb kasszának maradt).

A nyilatkozók több mint fele fővárosi

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint Salgótarjánban volt a legalacsonyabb az érdeklődés, Budapesten a legmagasabb.

A fővárost leszámítva a megyei jogú városok közül a győriek voltak a legaktívabb pénztárválasztók, ott 3300-nál is több nyilatkozat érkezett. Az alábbi, megyei jogú városok és fővárosi helyszínek szerinti bontás 66 ezres feldolgozottság mellett készült, ezért csak megközelítően tükrözi a jelenlegi, véglegeshez közeli állapotot.

 Megyeszékhely  Leadott nyilatkozatok
Pécs 1938
Szekszárd 743
Békéscsaba 1088
Debrecen
1900
Nyíregyháza 1160
Győr 3344
Eger 1538
Miskolc 2065
Salgótarján
577
Kaposvár
1000
Kecskemét 1848
Szeged 2554
Székesfehérvár 3013
Szolnok 1089
Szombathely 1473
Tatbánya 2348
Veszprém 1511
Zalaegerszeg 1342
 Bp. - Nyugdíjfolyósító (Váci út)
 8027
 Bp. - ONYF (Visegrádi út)
 5850
 Bp. - Fiumei út
 21369

A maradóknak abban kell bízniuk, hogy a jelenlegi szabályozás – akár jogi eljárások nyomán, akár politikai okokból – megváltozik, írtuk pénteki összefoglaló cikkünkben. Tekintve egyébként, hogy a maradók jelentős része még több tíz évnyire van a nyugdíjtól, erre van is esély. Legkorábban akkor, ha az Alkotmánybíróság dönt a törvény egyes részleteinek megváltoztatásáról, amiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Számtalan kérdésre azonban most, az egész pénztárválasztási történet legvégén sem tudjuk a választ. Nem tudunk biztosat mondani arról, hogy mi lesz azokkal, akik most pénztárat választanak, de egy-két-három év múlva kimúlik alóluk a pénztáruk (a borítékolhatóan veszteséges működés miatt ez bizony reális veszély). Amit addig felhalmoztak, visszakapják, de ezekre az évekre nem kapnak állami nyugdíjat? Visszaléphetnek majd később is az állami rendszerbe, vagy végleg kizárják magukat? Esetleg újból megnyitják a visszalépések lehetőségégét, ahogy eddig többször is?

Mi lesz azokkal, akik eddig tizenöt–húsz munkaévet gyűjtöttek össze? Vehetnek majd éveket – a hatályos szabályok alapján egyébként igen –, esetleg csak a húsz évhez közel állóknak lesz erre esélyük, a tizenöt év alapján járó résznyugdíjat esetleg eltörlik? Arról is lehet hallani, hogy ez utóbbi helyett bevezetik az időskorúak járadékát, viszont ellentmondásos az értelmezése, hogy kinek jár majd.

Az sem világos, hogy a külföldi pénztártagokkal hogyan számol el az állam, befogadja-e a jogcím nélkül leadott nyilatkozataikat, vagy simán kidobja őket (kérdeztük az ONYF-et, de nem mondtak semmit), illetve akiknek a szabályok szinte lehetetlenné tették a pénztárváltást, számíthatnak-e valamilyen kompenzációra.