95 ezren választották a magánnyugdíjrendszert

Az este hat órai zárás előtt fél órával 95 016 pénztártag nyújtott be nyilatkozatot arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben akar maradni. A végső szám ennél egy-két ezerrel nagyobb lehet, mert az utolsó fél óra nyilatkozatai és a külföldön leadott, illetve a halasztást kért ügyfelek papírjai ebben a számban még nincsenek benne.

Ahol zárásig nem tudták befogadni a nyilatkozatokat a hat óráig kiadott sorszámok alapján, tovább nyitva tartottak az ügyfélszolgálatok, de tudósítónk váci úti tapasztalatai szerint erre valószínűleg sehol nem volt szükség - az országban a legtöbben a fiumei úti ügyfélszolgálaton adták le nyilatkozataikat, de torlódásról innen sem kaptunk hírt. Az ügyintézésre 15 percnél általában sehol nem kellett több idő.

A végső szám jócskán, mintegy harmadával felülmúlta az előzetes becsléseket, ezek 70-75 ezer pénztárválasztóról szóltak. A maradók az utolsó napokban kerültek elő szó szerint megrohamozva a budapesti ügyfélszolgálatokat. A végleges szám alapján előfordulhat, hogy egy-két olyan nyugdíjpénztár is megmaradhat, melyekről korábban azt gondoltuk, hogy nagy valószínűséggel megszűnik (egy pénztár működéséhez legalább kétezer tag kell, ennyi valószínűleg a 4-6 legnagyobb kasszának maradt).

A nyilatkozók több mint fele fővárosi

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint Salgótarjánban volt a legalacsonyabb az érdeklődés, Budapesten a legmagasabb.

A fővárost leszámítva a megyei jogú városok közül a győriek voltak a legaktívabb pénztárválasztók, ott 3300-nál is több nyilatkozat érkezett. Az alábbi, megyei jogú városok és fővárosi helyszínek szerinti bontás 66 ezres feldolgozottság mellett készült, ezért csak megközelítően tükrözi a jelenlegi, véglegeshez közeli állapotot.

A maradóknak abban kell bízniuk, hogy a jelenlegi szabályozás – akár jogi eljárások nyomán, akár politikai okokból – megváltozik, írtuk pénteki összefoglaló cikkünkben. Tekintve egyébként, hogy a maradók jelentős része még több tíz évnyire van a nyugdíjtól, erre van is esély. Legkorábban akkor, ha az Alkotmánybíróság dönt a törvény egyes részleteinek megváltoztatásáról, amiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Számtalan kérdésre azonban most, az egész pénztárválasztási történet legvégén sem tudjuk a választ. Nem tudunk biztosat mondani arról, hogy mi lesz azokkal, akik most pénztárat választanak, de egy-két-három év múlva kimúlik alóluk a pénztáruk (a borítékolhatóan veszteséges működés miatt ez bizony reális veszély). Amit addig felhalmoztak, visszakapják, de ezekre az évekre nem kapnak állami nyugdíjat? Visszaléphetnek majd később is az állami rendszerbe, vagy végleg kizárják magukat? Esetleg újból megnyitják a visszalépések lehetőségégét, ahogy eddig többször is?

Mi lesz azokkal, akik eddig tizenöt–húsz munkaévet gyűjtöttek össze? Vehetnek majd éveket – a hatályos szabályok alapján egyébként igen –, esetleg csak a húsz évhez közel állóknak lesz erre esélyük, a tizenöt év alapján járó résznyugdíjat esetleg eltörlik? Arról is lehet hallani, hogy ez utóbbi helyett bevezetik az időskorúak járadékát, viszont ellentmondásos az értelmezése, hogy kinek jár majd.

Az sem világos, hogy a külföldi pénztártagokkal hogyan számol el az állam, befogadja-e a jogcím nélkül leadott nyilatkozataikat, vagy simán kidobja őket (kérdeztük az ONYF-et, de nem mondtak semmit), illetve akiknek a szabályok szinte lehetetlenné tették a pénztárváltást, számíthatnak-e valamilyen kompenzációra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!