Magyar Hírlap: Surányi lehet Simor utódja

Nem pusztán rendeződött Orbán Viktor és Surányi György viszonya, hanem rendszeresen egyeztetnek gazdaságpolitikai témában, például a monetáris kérdéseket illetően, írja a Magyar Hírlap.

Mint azt az Index májusban megírta, Surányi informálisan rendszeresen ad tanácsot a kormánynak. Surányi akkor cikkünkre úgy reagált: téves az értesülés, nem kapott felkérést arra, hogy legyen Matolcsy tanácsadója.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosításának ötlete Surányitól. Mi viszont úgy értesültünk még nyár elején, hogy Surányi csak azt forszírozta, hogy az EU ismerje el a költségvetési és államadósság-statisztikák számításakor a magánnyugdíjpénztári rendszer létrehozásával és működtetésével járó költségeket, így pedig ne kezelje hátrányosan például Magyarországot a nyugdíjreformon át nem esett országokkal szemben.

A napilap szerint bár fideszes gazdaságpolitikusok nem rajonganak Surányiért, a pénzpiacok támogatására a jövőben is szükség lesz, ezért valószínűleg a kormánypárti képviselők nem gátolják majd a CIB Bank elnökét, hogy az MNB első embere legyen. A Magyar Hírlap úgy tudja, Surányi is ambicionálja az elnöki posztot.

Surányi szerint a jegybank alacsony devizatartaléka volt a fő oka annak, hogy Magyarországot jobban megviselte a gazdasági válság, mint a környező országokat. Nem csak Gyurcsányékkal volt baja: a Bajnai-kormányt azért támadta, mert elhibázott lépésnek tartotta a költségvetési hiány mérséklésére irányuló válságkezelési lépéseket. Az egykori jegybankelnök más fórumon is elmondta már, hogy az MNB-t terheli a legnagyobb felelősség azért, hogy Magyarországnak kellett először nemzetközi segítséghez fordulnia.

Orbán kijátszotta a Surányi-kártyát

A Orbán Viktor miniszterelnök elismerően nyilatkozott Surányiról, amikor a közgazdász 2009 márciusában, Gyurcsány Ferenc lemondása után elutasította a kormányfőjelöltséget. Akkor azt mondta: „Surányi mégiscsak egy komoly ember, akire az országnak a jövőben szüksége van, jó döntést hozott, hogy nem vállalta a miniszterelnök-jelöltséget”. A minap Orbán pedig ismét elővette a Surányi-kártyát: azt mondta, ismét elő kell venni a 2010-ben lezajlott Surányi-Simor-vitát a monetáris politika céljairól és eszközeiről, azt újra le kell azt folytatni. Simor erre a kormányfői megjegyzésre úgy reagált: ő nem is szólalt meg abban a vitában, amelyet Surányi György Népszabadságban publikált tavalyi írása váltott ki. Simor kitért viszont arra, hogy az akkori vitát nem szabad a ma már megváltozott gazdasági körülmények között ugyanúgy lefolytatni.

Surányi már kétszer volt a független Magyar Nemzeti Bank elnöke: először 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között.  Simor Andrást négy évvel ezelőtt hat évre nevezték ki a jegybank élére, így hivatali ideje csak 2013-ban jár le. Simor már több alkalommal elmondta: kitölti hivatali idejét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!