Nyugdíjpénzből mentik meg a MÁV-ot

Az Orbán-csomag kedd délelőtti nyilvános, ám konkrétumokat alig-alig tartalmazó ismertetése után egyre több részlet kerül napvilágra arról, milyen eszközökkel tervezi a kormány a 2012-ben 550 milliárdos, 2013-ra 902 milliárd forintra duzzadó kiigazítás megvalósítását. Megerősítettek több olyan lépést is, amelyről korábban, nem hivatalosan már szó volt.

Tovább a bajnai úton

A Portfolio.hu beszámolója szerint a kormány azt tervezi, hogy tovább mérsékli a táppénz összegét, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejét is csökkenti. Ebből az előbbi az új információ, arról már hétfőn tudni lehetett, hogy a regisztrált munkanélküliség időtartama 270 napról akár 90 napra is csökkenhet, vagyis elképzelhető, hogy csak 3 hónapig jár majd álláskeresési járadék.

A táppénz szabályozását legutóbb a Bajnai-kormány szigorította, 2009 augusztusától a táppénz összege az átlagbér 70 százalékáról 60 százalékra (kórházi kezelés vagy két évnél kevesebb tb-jogviszony esetén 50 százalékra) csökkent. A táppénz maximális napi összege ekkor lett 9533 forint, a passzív – a munkaviszony megszűnését követő időszakban járó – táppénzé 3575 forint, utóbbi maximális időtartama 45 napról 30 napra csökkent (a 2000-es évek első felében még 90 nap volt). Az évente 15 napra járó betegszabadság idejére kifizetett távolléti díj összegét szintén ekkor vágták le 80-ról 70 százalékra.

A szociális-foglalkoztatási tervek között szerepel – a rokkantnyugdíjasok munkába állítása mellett – a különféle jogcímen igénybe vehető szociális támogatások összegének maximalizálása, valamint a családtámogatási ellátások szintjének befagyasztása. Ez utóbbi csoportba tartozik egyebek mellett a családi pótlék, a gyed, a gyes, gyet és az anyasági támogatás.

Kisebbítés

A nyugdíjrendszerben nemcsak a rokkantsági nyugdíjban részesülők egészségi állapotának felülvizsgálata jelent radikális változtatást – ez nagyjából 350 ezer, még nem nyugdíjkorú embert érint –, hanem a nyugdíjemelés szabályainak változtatása is. A tervek szerint ezentúl csak az inflációt veszik figyelembe, a gazdasági növekedést nem – ez már idén is kisebb nyugdíjemelést jelentett volna annál, mint amilyen valójában volt.

Igaz, a gazdasági növekedés sem annyi lesz, mint amennyit Matolcsy György említett. A miniszter a 4-6 százalékos GDP-bővülést emlegette, az általa vezetett tárca szakértői viszont 3-3,5 százalékos növekedéssel terveznek.

Hív a vasút, nyel a MÁV

A reformtervezet szerint a kormány a MÁV mintegy 300 milliárd forintos adósságállományának rendezését is elvégzi év végéig. A részletekből kiderül: ezt a pénzt a vasút az államosított magánnyugdíjvagyonból kapja meg. A cég adósságát akkor vállalja át a kormány, ha a MÁV rendelkezik kidolgozott üzletstratégiával. A Portfolio.hu megjegyzi: ennek kapcsán fontos látni, hogy az idei évre vonatkozó 2,94 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt úgy kell értelmezni: a kormány 530 milliárd forintot költ a nyugdíjvagyonból és az összes ideiglenes, egyszeri bevételi és kiadási lépéssel korrigálják a deficitet. Vagyis ilyen értelemben a MÁV 300 milliárd forintos adósságának átvállalása nem része a 2,94 százalékos (tervezett) hiánynak, írja laptársunk.

Ha már közlekedés: új elem az is, hogy az e-útdíjat, amit 2013-tól vezetnének be – a rendszer valószínűleg már az elindításának első teljes évében kitermelné a beruházás több tízmilliárdos költségét, bár a kormány szerint ez uniós forrásból történne meg – nemcsak az autópályákon, hanem az azokkal párhuzamos egyszámjegyű főutakon is szednék. Mindez arra utal, hogy a kormány komolyan gondolja az e-útdíj európai gyakorlatban szinte egyedülálló kiterjesztését a személyautókra is, a teherforgalmat ugyanis egyszerűen, súlykorlátozó táblákkal rákényszeríthetnék a gyorsforgalmi úthálózatra.

Települési hitelstop

A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy betiltja az önkormányzatok számára a működési hitel felvételét és fejlesztési hitelt is csak kormányhivatal ellenőrzése mellett kaphatnának. A tervekből az nem derül ki, mi történne a forráshiányos önkormányzatokkal, csak annyi: szóba jöhet egyes önkormányzati feladatok állami, központi szintre történő helyezése, a kötelező állami feladatok méretgazdaságos átszervezése. Ennek kapcsán bizonyos (kisebb) intézmények összevonása is felmerülhet.