Megmarad a távhősök kát-támogatása
További Magyar cikkek
Megállapodás született a kát-rendszer átalakításában, hozta nyilvánosságra Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár a Facebook oldalán. Ennek értelmében a kát-rendszer nem szűnik meg, de az eddigi áramátvétel helyett a kapcsolt energiatermelés területén a hőátvétel támogatása fog megvalósulni.
A kormány eddigi leglátványosabb csörtéje is közösségi portálról indult, amikor Bencsik akkor politikailag és szakmailag is vállalhatatlannak nevezte Lázár János ötletét, amellyel a fideszes frakcióvezető a megújuló energián és a kapcsoltan termelő erőművek támogatásának drasztikus csökkentését javasolta.
A kát és a kapcsoltak
A kát-rendszer létrehozásának alapvető célja a megújuló energiatermelés támogatásán kívül az volt, hogy magas hatásfokú, hőt és villamosenergiát egyszerre termelő erőművek váltsák ki a korábbi, elavult kazánokat. Ha már úgyis termelnek hőt, akkor azzal egyben egy generátort is meg lehet hajtani és villamos energiát termelni. Így a nagy, központi erőművek kapacitásának egy részét közelebb viszik az önkormányzatok és iparvállalatok hőfelhasználásához, így az a hő hasznosul és nem a kéményen távozik. Csak áramot termelni ezekkel a kisebb erőművekkel nem gazdaságos, mivel mérethatékonyságuk nem éri el a nagy erőművekét. A társadalmi hasznossága az energiaforrások hatékonyabb felhasználása, amivel csökken gáz import függőségünk és kíméljük erdeinket. A termelés még kapcsoltan sem feltétlenül olcsóbb, így bevezették a kát rendszert. Azonban mint a legtöbb támogatási rendszer, ez is önálló életre kelt: először csak a távfűtés árát keresztfinanszírozta, majd egyre több villamosenergia termelést, hasznos hő nélkül. A költségek elszabadultak: a kát-támogatás mértéke 2010-ben 100 milliárd forint volt, ebből csak a kapcsolt termelők 60 milliárdot kaptak.
Lázár módosítóján a szakmai szervezetek is felháborodtak, a szélerőművek, a biomasszások és és kapcsoltan termelő erőművek szerint a támogatás csökkentése harmincszázalékos távhődrágulással járna. Az országgyűlés gazdasági bizottsága Lázár beadványával párhuzamosan beadott egy újabb módosítót, amely hatósági árassá tenné a távhőt.
Ez azonban a szakma szerint nem tudta volna megakadályozni a drágulást, a támogatás mértékének csökkentése mindenképpen meglátszott volna a hőárakon,a módosítóval legfeljebb annyit lehetett volna elérni, hogy a többletet ne közvetlenül a egyből a viseljék, a negatív hatások csak később gyűrüzzenek be a távhőszámlákba.
A kormányban látványos törésvonal alakult ki, a vitát a februári siófoki frakcióülésen sem sikerült elrendezni. Lázár javaslatát a gazdasági bizottság ülésén a kormány nem, a frakció viszont támogatta. Rogán Antal a bizottság fideszes vezetője akkor azt mondta, a kormány még nem képvisel határozott álláspontot, márciusig dönt Lázár János módosítójáról.
A jelenlegi kompromisszumos megoldást múlt héten az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés vetette fel Indexen. Szerintük a támogatott erőműveknél elsődleges célnak a hőtermelésnek kell lennie, a villamosenergia csak melléktermék, amit nem vesznek megfelelő súllyal figyelembe a támogatási rendszer működtetésekor.
„Sajnos ez visszájára fordult, és létrejött egy kapcsolt áram-, hő- és veszteségtermelő iparág. Ez olyan, mintha a bútorgyárak a faforgács után támogatást kapnának, a bútorok ára pedig az egekbe szökik. Ilyenkor félrevezető, ha a vita arról szól, hogy hatósági áras legyen a bútor, illetve támogassuk a faforgács hasznosítást is" – vélték az Ipenerg szakértői. Az egyesülés szerint a probléma megoldását az eredeti társadalmi célkitűzésekhez való visszatérés jelentheti. Vagyis csak azt a hőtermelést szabad támogatni, amelyre a társadalomnak szüksége van.
A távhőárak hatósági árassá tételéről jövő héten szavaz a parlament, a megújuló energia átvételi rendszere 2012. január 1-től változik meg, a megújuló források esetében a kormányzat jelenleg nem kíván változtatni a jelenlegi szabályozáson, később azonban - szakmai szervezetekkel egyeztetve - új támogatási rendszer kidolgozni.