Még két hétig béna a monetáris tanács

A parlament gazdasági bizottsága hétfő délelőtt 22 igen szavazattal, négy tartózkodás mellett Gerhardt Ferencet és Bártfai-Mager Andreát jelölte a jegybank monetáris tanácsába. A két új tagot a parlament hétfőn délután fogja megválasztani, de csak március 21-én lépnek majd hivatalba, vagyis még két hétig döntésképtelen lesz a tanács.

Arról, hogy mikor kerülhet a testületbe még két tag, Rogán Antal bizottsági elnök nem beszélt, a jelölésről annyit mondott: „az volt a feladatom, hogy legalább két, kellő tapasztalattal rendelkező jelöltet terjesszek a bizottság elé, hogy a mt a március végi ülésén döntést tudjon hozni".

A bizottsági meghallgatáson mindkét jelölt azt mondta, hogy olyan kamatpolitikát kíván folytatni, aminek elsődleges célja - a jegybanktörvénynek megfelelően - az árstabilitás elérése. „Az MNB legfontosabb feladata, hogy a magyar forintot megóvja az értékének a romlásától" - mondta Gerhardt, hozzátéve: ennek szem előtt tartásával a jegybanknak segítenie kell a kormány gazdaságpolitikáját. Amikor az elmúlt három kamatdöntésről kérdezték, azt mondta, főként az utolsót tartja különösnek, bár megjegyezte, hogy az országban vitathatatlanul van inflációs nyomás.

Járais múlt

Rogán Antal mindkét jelöltjének van jegybanki tapasztalata, és mindkettejük jegybanki pályafutása abban az időszakban kezdődött, amikor Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának jelenlegi vezetője állt a bank élén – derül ki az életrajzokból. A bizottsági ülésen ezt a szavazáskor tartózkodó szocialista képviselők szóvá is tették, mondván, ha nem is pártkatonákat delegált a Fidesz a kamatdöntő testületbe, a mostani döntés egy MNB-n belüli Simor-Járai konfliktushoz vezethet.

A függetlenséggel kapcsolatos képviselői felvetésekre reagálva Bártfai-Mager azt mondta, hogy a függetlenség számára érték, és ez végigkísérhető eddigi szakmai pályafutásából. „A függetlenségemet az elkövetkezendő hat év munkájával tudom alátámasztani" - válaszolta ugyanerre a felvetésre Gerhardt, aki megemlítette azt is, hogy az elmúlt húsz év összes jegybankelnökével munkakapcsolatban állt.

Bank, nyugdíjpénztár, közlönykiadó

Bártfai-Mager 2001 és 2007 között volt a jegybanknál – majd a versenyhivatalnál dolgozott, tavaly óta a közlönykiadó ügyvezető igazgatója –, előbb főosztályvezetőként, majd a pénzügyi stabilitási terület vezetőjeként. A diplomáját 1986-ban szerezte a közgázon, egy évig a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében tanult, 2002-2004-ben az MKB nyugdíjpénztárainak volt igazgatósági elnöke.

Gerhardt 2005 és 2007 volt a banküzemi szakterület vezetője, jelenleg is banki pályán dolgozik, az állami tulajdonú MFB-nél vezérigazgató-helyettes (MFB-s volt az első Orbán-kormány idején, 1999-2000-ben is). Az életrajza szerint a "Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén" (vagyis a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen), ipari szakon szerzett okleveles közgazdászi diplomát, majd 1980-ban nemzetközi gazdasági szakon szakközgazdász lett. 1983 óta a pénzügyi szektorban dolgozik, volt a CIB-nél, a Konzumbanknál, az MKB-nál, az ING-nél és elnök-vezérigazgatói tanácsadóként az Allianznál.

Nincs alku

Annak, hogy csak két személyt választanak most, a hírek szerint az az oka, hogy a Fideszen belül sem sikerült megállapodni mind a négy jelöltről, illetve állítólag voltak olyanok is, akik nemet mondtak a felkérésre. Korábban mások mellett Hamecz Istvánt, Csaba Lászlót, Mellár Tamár, Barcza Györgyöt, de Csath Magdolnát, Boros Imrét és Bogár Lászlót is emlegették.

A két jelölt neve semmilyen előzetes találgatásban nem szerepelt, megerősítve Rogán Antalnak azt a múlt keddi kijelentését, hogy jól működik a hírzár, mert nem olyan nevek jelentek meg a sajtóban, akiket ő fel akar kérni. A dolgok jelenlegi állása szerint így öten lesznek a monetáris tanács (mt) tagjai Simor András MNB-elnök, valamint Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök mellett. Azzal viszont, hogy Bártfai-Mager és Gerhardt csak március 21-én lesz az mt tagja, még két hétig fennáll annak veszélye, hogy egy esetleges forint elleni támadásnál a jegybank egyik legerősebb védelmi eszköze, a rendkívüli kamatemelés lehetősége kiesik.

"Méltatlan helyzetbe hozta a Fidesz a gazdasági bizottságot és a február 28-a óta működésképtelen monetáris tanácsot is ezzel a jelölési hercehurcával, és azzal, hogy a saját maga által kierőszakolt törvénymódosítás ellenére nem tud négy tagot jelölni. Ehhez kár volt a törvényt átírni, két tagot eddig is jelölhettek volna" – reagált lapunknak még vasárnap este a két személy jelölésével kialakult helyzetre Józsa István, a bizottság MSZP-s alelnöke.

A mostani lépés ugyanakkor arra is utalhat, hogy a kormány nem akart újabb frontot nyitni hazánk EU-elnöksége idején sem Brüsszellel, sem az EKB-val, és csak az év második felében tölti fel teljes létszámra a testületet, akkor már tényleg átvéve a kamatpolitika irányítását. Annak, hogy csak két tagot jelöltek, lehet egy olyan magyarázata is, hogy a leendő mt-tagokról nem sikerült megállapodni a Fideszben.

A kormánytól nagyon függetlenül

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának (mt) hét tagja van: a jegybank elnöke és a két alelnöke, valamint négy úgynevezett külső tagok. Utóbbiak közül korábban kettőt a kormányfő, kettőt a jegybankelnök javasolt az államfőnek kinevezésre. Az MNB-törvény legutóbbi módosítása azonban változtatott ezen: mind a négy tagot a parlament gazdasági bizottsága jelöli.

Orbán Viktor miniszterelnök azzal érvelt a módosítás mellett, hogy a jegybank függetlenségét szolgálja, hiszen így a kormány helyett a parlament dönt minden jelöltről. Valójában azonban azt eredményezi, hogy mind a négy tagot a kormánypárti többség delegálja. Csaba László, akit a szakmai körök esélyesnek mondtak az mt-tagságra, a Heti Válasznak már korábban azt mondta: ha felkérnék, akkor is nemet mondana, mert "kultúrember ilyen kinevezést nem fogadhat el", mivel "illegitimnek tartaná", hogy csak egy párt jelöltjei kerüljenek be a tanácsba.

A jegybanktörvény módosítását már korábban szóvá tette az Európai Központi Bank, bár nem vétózta meg, csak kritizálta a törvénymódosítást. Több szakértő szerint egyértelműen a monetáris politikába való beavatkozásnak tekinthető, hogy a kormánytöbbség kezébe adják a jelölést. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet csütörtökön ismét kikelt a jegybanktörvény ellen, azt mondta, azt is megvizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek az ügyben. Ez utóbbi is oka lehetett annak, hogy a Fidesz egyelőre lemondott arról, hogy többséget szerezzen a testületben.