Emília
13 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Hány autóbaleset ér egy nukleáris katasztrófát?

2011.03.23. 07:26
A fukusimai erőműbaleset utáni riadalom, a zöld rettegés és a politikai cunami a paksi atomerőmű bővítésének igényét is megkérdőjelezte, pedig szakemberek szerint szükség van atomenergiára. Az unió vizsgálatot indít Európa 143 erőművében.

A japán események felkorbácsolták az atomerőművek körüli indulatokat. Több nemzetközi energetikai fórumon tárgyaltak a témáról, és egyeztetést tartottak az unióban is. Valamennyi EU-s energiaügyi miniszter egyetértett abban, hogy mind a 143 európai atomerőműben biztonsági vizsgálatokat kell tartani.

A biztonsági felülvizsgálat szempontjait csak a következő hónapban határozzák majd meg az EU és a nukleáris piac szereplői. Stressztesztek tárgya lesz valószínűleg az atomerőművek kora, építésének technológiája, energiaellátása, hűtőrendszere, valamint, hogy mennyire ellenállóak egy földrengésnek, illetve egy szökőárnak. Franciaország megrökönyödéssel fogadta az uniós tervet. Eric Besson francia szakminiszter szerint ezek aggodalmat kelthetnek a polgárokban és rossz hírét kelthetik az ágazatnak.

A működő épülő és tervezett reaktorok Európában (Wildhorse Energy):

atomeromu

Vizsgálat indul

"Nem látni indokát annak, hogy az Európai Unió bármelyik tagállama miért ne venne részt az atomerőművek biztonsági és kockázatfelmérésében, annak ellenére, hogy a részvétel elméletileg nem kötelező" – jelentette ki hétfőn Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Brüsszelben.

Nem csoda, ha a japán híreket és az európai reakciókat követve Pakstól is viszolyogni kezdett a közvélemény: az LMP és a Greenpeace váll vállt vetve kezdtek harcba a magyar atom ellen. Elképzelésük szerint Paksot a megújuló energiaforrásokkal és esetleg bizonyos fosszilis energiaforrásokkal – elsősorban gázerőművekkel – lehetne kiváltani. Jávor Benedek LMP-s képviselő szerint ha nem lehet az atomerőműveket kellően biztonságossá tenni, akkor meg kell fontolni, hogy szükség van-e atomenergiára, vagy sem.

"Magyarországon ezerszer nagyobb az esélye annak, hogy valakit autóbaleset ér, mint az, hogy nukleáris katasztrófa történik" - írja tájékoztatójában a paksi erőmű. A statisztika persze aligha nyugtatja a lakosságot, ha Paksról van szó, a fukushimai balesetre sem volt sokkal nagyobb esély, mégis megtörtént. Japánban mindennaposak a földrengések, az atomerőmű blokkjait is így méretezték. Az extrém, tíz méter magas cunamira azonban nem készültek: a Three Miles Island 1979-es katasztrófa és Csernobil 1986-os drámája óta atomerőmű nem szólt ekkorát.

A cunami következtében megrongálódott Fukusima-1 atomerőmű
A cunami következtében megrongálódott Fukusima-1 atomerőmű

Állja a sarat

Hétfőn a Magyar Nukleáris Társaság szakemberei közgyűlést tartottak, ahol megegyeztek abban, hogy hazánkban a következő évtizedekben is szükség van az atomenergiára. Szerintük a paksi erőmű földrengésbiztonsága nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható. Egy hasonló méretű magyar rengést még kiállnának a blokkok, a szökőár veszélye pedig már csak a tengerektől való jelentős távolság miatt is elképzelhetetlen, arról nem is beszélve, hogy nálunk nincs a Japánhoz hasonló erejű földrengéseket generáló törésvonal.

A fukushimai atomerőmű egyébként is más rendszerű, mint a paksi. Japánban forró vizes, egykörös hűtési rendszerrel dolgoznak, vagyis a nukleáris reakciót szabályozó közvetítő közeg a víz, majd a szennyezetté váló víz hajtja meg a generátor áramtermelő turbináját, és ezzel történik a hűtés is.

Erőműtípusok

A legelterjedtebb erőművi reaktortípus a  nyomottvizes. Ilyen típusú reaktorok adják az atomerőművekben termelt villamosenergia 63,8 százalékát. Elterjedtek a forralóvizes reaktorok is, ez a típus az atomerőművi kapacitások 22,5 százalékát teszi ki.

Többnyire régebbi konstrukciójú reaktorok képviselik a gázhűtésű reaktortípust, amelyek 3,6 százalékban részesednek az erőművi kapacitásból.

A csernobili atomerőmű blokkjaival azonos, illetve rokon típusú reaktorokat egy időben nagy számban építettek kizárólag a volt Szovjetunió területén. Ma 16 ilyen blokk üzemel, részesedésük 4 százalékos.

Pakson viszont úgynevezett nyomott vizes rendszert használnak, ami két különálló vizes kört jelent. Egyikben a reakciót szabályozzák, a másikban tiszta vízzel a hűtést végzik. Fukushimában a radioaktív szennyezett víz került a légtérbe, hasonló esetben Pakson tiszta víz párologna. Csernobilhez hasonló katasztrófa nálunk elképzelhetetlen: ott a reakciót szabályzó anyag grafit volt, ami a szennyezett víznél sokkal hosszabb ideig fejtette ki káros sugárzását.

Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezető elemzése szerint a japán események éppen azt bizonyítják, hogy a munka, amit a csernobili baleset után az atomenergetikai mérnökök végeztek, nem volt hiábavaló. Csernobil után ugyanis alapos elemzések készültek a kis valószínűségű eseményekre is, az atomerőművekre súlyosbaleset-kezelési utasításokat dolgoztak ki. "A japán lakosság széles köreiben a sugárzás nem fog áldozatokat szedni, mert megvannak a mérőrendszerek, működnek a hatóságok, a kitelepítési tervek. Az atomerőmű telephelyén, szűk környezetében néhány évre sugárvédelmi korlátozások lesznek érvényben" - vélte Aszódi.

Politikai cunami

A japán eseményeknek tehát inkább politikai következményei lehetnek, a nukleáris erőművekkel szembeni bizalmatlanságot kétségkívül tovább erősíti. Olaszországban például Csernobil után leállították az ottani atomerőműveket, és bár stratégiailag indokolt lenne újakat építeni, a lakossági ellenállás nehezíti a megvalósítást.

000T TRDV856024

Angela Merkel a japán erőműbaleset utáni felszólalásában kijelentette, hogy a lehető leghamarabb el szeretnének jutni a megújuló energia korszakába. A német kormányfő bejelentette: biztonsági felülvizsgálat céljából Németország három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktorát. A német kormány tavaly döntött úgy, hogy az ország 17 nukleáris létesítményének a működési idejét átlagosan 12 évvel meghosszabbítja.

Kérdéses, hogy ilyen atomenergiaellenes környezetben milyen jövő vár Paks tervezett bővítésére, amelyről már a beruházókkal tárgyal a kormány. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a köztévé kedd reggeli műsorában úgy vélte, inkább a négy, már meglévő blokk élettartamát kellene meghosszabbítani, emellett pedig megújuló forrásból kellene villamos áramot előállítani szélerőművekkel és hulladékégetéssel. "A két új blokk megépítésére körülbelül tizenhat évet kellene várni és mintegy háromezer milliárd forintba kerülne" - vélte Illés.

Fontos Paks szerepe

Magyarországon az elektromos áram előállításában súlyponti szerep jut Paksnak, a teljes, 39 886 GWh magyarországi villamosenergia-termelés 37,2 százalékát adja. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a hazai energiaellátásban megkerülhetetlen a nukleáris erőmű, a megújuló energián termelő erőművek középtávon sem képesek azt kiváltani. Az atomenergia mellett szól, hogy az atomerőművek lényegében nem szennyezik a környezetet üvegházhatást okozó anyagokkal.

A teljes termelési láncban - az uránbányászattól az atomerőművi hulladék kezeléséig - az atomenergia kilowattóránként 2-6 gramm széndioxidot juttat a légkörbe, annyit, mint a szél- vagy a napenergia-termelési lánc, azaz kevesebb mint 1 százalékát annak, amit a szén-, olaj- vagy gázalapú termelési folyamat bocsát ki, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai szerint.

paks30

Atom nélkül drágább

Bár atomerőművet építeni drága, és az évek során egyre nőnek a biztonsági és hulladékkezelési költségek, az Egyesült Államokban 1999-ben - amikor a Brent kőolaj szabadpiaci ára az év eleji 9 dollár és az év végi 26 dollár között alakult hordónként - egy kilowattóra áram termelési költsége olajtüzelésű erőművekben átlagosan 4,50 cent, gázüzemű erőművekben 4,37 cent, széntüzelésű erőművekben 2,20 cent, atomerőművekben 2,21 cent volt.

Az első erőmű

Az  Obnyinszki erőmű volt a világ első békés célú atomerőműve. Az építését, Kurcsatov ösztönzésére még Sztálin rendelte el, 1952-ben. A grafitmoderálású és vízhűtésű Obnyinszki atomerőmű adott esetben plutónium termelésére is átállítható volt.

2008-ban, amikor a Brent ára elérte eddigi csúcsát 147,50 dolláron, egy kilowattóra áram megtermelése országos évi átlagban 17,23 centbe került olajjal, 7,80 centbe gázzal, 2,80 centbe szénnel és 1,96 centbe atomenergiával. Az amerikai Nuclear Energy Institute utolsó teljes körű adatai szerint 2009-ben a sorrend 12,37 cent, 5,00 cent, 2,97 cent és 2,03 cent volt.

Az atomerőműben termelt áram ára stabil, mert az árban kevés az urán árának aránya, vagyis még az energiaforrás nagy ármozgása sem hat különösebben a termelési költség egészére. Uránból nagyon kevés kell: egy kilogrammjával annyi áramot lehet termelni, mint 20 tonna szénnel.

paks20

A világ ki nem termelt uránkészlete 4,74 millió tonna volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 2005-ös felmérése szerint, ez 65 évi világfogyasztásnak felel meg a mai ütemben. A készletek politikailag megbízható helyeken vannak, főleg Ausztráliában, Kazahsztánban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában. Az atomerőművekből származó fáradt üzemanyag újradúsítható, ami tovább növeli az atomenergia-termelés várható élettartamát.

 

Az atomenergia egymagában mégsem alkalmas a fogyasztói villamos-energiaigények kielégítésére, mivel nem lehet le-fel tekergetni, ha éppen kevesebb, vagy több áramra van szükség. Erre szolgálnak a jóval rugalmasabban, de több károsanyag-kibocsátásal működő fosszilis erőművek és a megújuló alapon, de drágán működő erőművek. Ha a paksi erőművet kivennénk a rendszerből, csak nagyobb környezetterhelés mellett és magasabb áron lenne lehetséges a villamosenergia-termelés.