Nyugdíjpénzből él idén a kormány

Költségvetési szempontból különleges lesz az idei év – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken kiadott közleményében. Az NGM a 2011-es hiány várható mértékéről azt írta: a kormány továbbra is elkötelezett az idei költségvetési törvényben rögzített hiánycél tartásában. Hogy ez mennyi is, azt éppen az idei esztendő különlegessége miatt nem könnyű elsőre megmondani.

Ha ugyanis nem lennének a magánnyugdíjrendszer múlt évi felszámolásának köszönhetően állami kézbe került ezermilliárdok, a költségvetési deficit 836 milliárd forint, az erre az évre 28 440 ezer milliárd forintosra tervezett GDP 2,94 százaléka lenne (ezt a célt már a tavaly elfogadott költségvetési törvény tartalmazza, de mint arra Oblath Gábor elemzése rámutatott, az eléréséhez szükség van a Széll Kálmán tervben szereplő kiigazításra).

A nyugdíjvagyon elvonása azonban átalakítja a helyzetet: az NGM számításai szerint nagyjából 2000 milliárd forinttal növeli az úgynevezett maastrichti – tehát az eurókritériumokat rögzítő megállapodás módszertana szerint számolt – egyenlegünket. Ez azt jelenti, hogy a mínusz 2,94 százalékos GDP-arányos hiány egy csapásra 4 százalékos GDP-arányos többletbe csapna át (a pénzből 529 milliárd az állami nyugdíjkasszába kerül, de egyenlegjavító hatása így is megvan).

Mínuszból plusz, mínuszokkal

Azonban 4 százalékos sem lesz a többlet. Az már a Széll Kálmán terv meghirdetése után nem sokkal kiderült, hogy a nyugdíjvagyon egy részét a MÁV adósságrendezésére költik. A mostani dokumentumból kiderült: nemcsak az állami vasúttársaság, hanem a fővárosi tömegközlekedési cég adósságainak egy részét is átvállalja az állam. A MÁV és a BKV adósságainak átvétele 1,3 százalékkal csökkenti a többletet, derül ki az NGM pénteki közleményéből – gyors fejszámolással kiderül: a két tömegközlekedési cég 370 milliárdos segítséget kap (azt nem közölték, a pénz hogyan oszlik meg köztük).

Miután kedden a fejlesztési tárca ppp-ügyi államtitkára bejelentette, hogy az állam a legtöbb ppp-szerződést is kiváltja egy idén kezdődő, de több évre elnyúló programmal, nem meglepő, hogy ennek költségei is megjelentek az idei költségvetésben. Az NGM szerint a ppp-kiváltások ebben az évben 0,7 százalékkal rontják a büdzsé egyenlegét, újabb gyors fejszámolás: erre a célra nagyjából 200 milliárdot szánnak. Így aztán a végleges 2011-es államháztartási egyenleg a tervek szerint a GDP 2 százalékának megfelelő, tehát nagyjából 570 milliárd forintos pluszt mutat majd.

Euróhitel, munkaterv

A 2011-re tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseket ismertető NGM-közlemény szerint április 15-re elkészül az aktualizált konvergenciaprogram. A minisztérium ígérete szerint ez "tartalmazza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek a foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés erősítése, az ország versenyképességének javítása, valamint a fiskális egyensúly biztosítása érdekében elengedhetetlenek". Két hét múlva tehát megismerhetjük azoknak a lépéseknek a részleteit, amelyek a márciusban bemutatott Széll Kálmán tervben szereplő célok elérését szolgálják.

Az NGM azt is közölte: idén április 30-ig elkészítik a Nemzeti munkatervet, amely feladata, hogy "megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez". A kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre, míg az egymilliós ígéretről azt mondták, az "egyike a modernkori magyar politikában fellelhető kevés és ellenőrizhető egyértelmű vállalásoknak". (Azonban amikor a mi egymilliómunkahely-számlálónk – ami szerint most már százezres elmaradásban vagyunk a céltól – ellenőrizni kezdte ezt az egyértelmű vállalást, azt az NGM némi sértettséggel vette tudomásul, amit humorosnak szánt közleményben tett szóvá.)

A foglalkoztatás bővítése érdekében az NGM a munkatervben új Munka Törvénykönyvre tesz javaslatot, aminek a célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánk. Megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét, javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.

A közlemény kitér arra is: a kormány olyan megállapodást kötne a Bankszövetséggel, amely a költségvetési terhek növekedése nélkül megoldást nyújt a devizahitelesek problémáira, és újra engedélyeznek az euróhiteleket is, részleteket erről itt olvashat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!