10 ezer adós lakását veheti meg az állam

Körvonalazódik az adósválság megoldásáról szóló végleges javaslat. Bár az utóbbi hetekben főként az árfolyamrögzítésről lehetett hallani, szó van az eszközkezelő lebutított változatáról és az Indexen már korábban bemutatott árverezési kvótákról is. Lapunk értesüléseit Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnökségi tagja is megerősítette.

90 napon belül rögzített árfolyamsáv

A tervezet az adósokat két nagy csoportra osztja. Az árfolyamsáv-meghatározás és az így kapott árfolyamplafon a tervezet szerint csak azoknak jelentene segítséget, akik 90 napon belüli törlesztési késedelemben vannak, tehát a kedvezmény nem a legrosszabb helyzetben lévőket célozná.

Gyuris szerint a rögíztett árfolyamot minden frank- és euróhiteles, akinek lakásfedezet van a hitele mögött, saját döntése alapján használhatná ki. Azaz a rendszer nem lesz kötelező, és az autókra vagy mondjuk az üdülőkre felvett hiteleket nem is lehetne kihasználni. A kedvezményt azok is igénybe vehetnék, akik eddig pontosan törlesztettek, de elegük van a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozásokból és szeretnék magukat jó időre biztonságban tudni.

A szakember a kedvezményes szintű euróárfolyamra vonatkozó kérdésünkre annyit mondott, valahol 260 forint környékén lehetne a cölöp, de pontosan még korai lenne megmondani, mert meg kell várni, hogy a végleges megállapodás idején hol tart majd az árfolyam. Arról továbbra sincs információnk, hogy a svájci frank esetében hol lenne a rögzített árfolyam, pontosabban, hogy milyen szélesre húznák az ingadozási sávot. A korábbi hírek 200 forint alatti korlátról szóltak.

Az rögzített árfolyamot igénybe vevő háztartások nemcsak azt vállalják, hogy törlesztőjük nem mehet egy bizonyos szint fölé, hanem azt is, hogy kedvező árfolyamváltozások (forinterősödés) esetén nem mehet egy előre meghatározott sáv alá sem. A tervek szerint az így halmozódó pozitív vagy negatív egyenleget a bankok külön számlán vezetnék, amire az állam garanciát vállal, amíg az árfolyamfixálás tart (a tervek szerint júliustól legalább három évig). Ha az időszak végére negatív egyenleg halmozódik fel az adósok számláján, azt nem egyben, hanem egy előre meghatározott ütemezéssel kellene visszafizetni. Egyik banki forrásunk szerint azért sem lenne szerencsés a rendszert túl nagy árfolyamkedvezménnyel indítani, mert azt később a háztartások és nem utolsó sorban a költségvetés is megsínylené.

Szociális bérlakások a menthetetleneknek

Akik jóval túl vannak a 90 napos csúszáson (de akár a fél- vagy az egy éven is), azokat ki kell vezetni a piaci alapú hitelezésből – mondta Gyuris. Az érintettek többsége szociálisan rászoruló családos munkanélküli, náluk nemcsak a lakáshitel-törlesztéssel van gond, már a közműveket és a lakhatás más költségeit sem tudják fizetni. Sok esetben ráadásul több kölcsön is terheli a lakást. Esetükben nem marad más megoldás, mint egy eszközkezelő, ami továbbra is a tervek között szerepel.

Az állami eszközkezelő csak a nem menthető adósok lakásait venné meg, az ingatlanállományt önkormányzati kezelésbe adná. Gyuris szerint a bankok azt szeretnék, hogy ebbe a csoportba ne kerüljön tízezernél sokkal több ingatlan. (Az eszközkezelő az ingatlanokat ár alatt, a bankok szempontjából veszteséggel venné át.)

90 napon túl kamattőkésítés és értékesítés

Az, hogy a legtöbbet emlegetett 90 napon túli, de még kezelhető adóságállománnyal mi történik, a bankok és az adósok közötti külön alkukban dőlne el. Úgy tudjuk, az érintettek döntően két megoldás között választhatnak.

Az egyik szerint a bankok nyitottak lesznek arra, hogy a meglévő adóssegítő programjaik keretében a 90 napon túli lejárt tartozással bíró ügyfeleik is "alkalmassá váljanak" a devizaplafonos törlesztésre, azaz beléphetnek a kormány által felállított árfolyamrögzítési mechanizmusba, ezzel évekre előre tervezni tudják majd törlesztési kötelezettségüket, és mint írtuk, a külön számlán halmozódó (és kamatozó) adósságukra az állam garanciát vállalna. Ezzel a bankokon és az adósokon lévő nyomás is enyhülne valamelyest – erősítette meg Gyuris.

A másik lehetőség az ingatlanok értékesítése. Gyuris szerint megjósolhatatlan, hogy ezt mennyien választják, mert azok is gondolkodnak rajta, akik eddig tudtak törleszteni, csak nehezen. Számuk tíz- és hetvenezer között lehet. Már csak a kereslet hiányzik, az egyelőre pangó lakáspiacot a kormány a forinthitelek kamattámogatásával élénkítené.

A kamattámogatás mértékéről még nincs pontos információnk, a költségvetés terhelhetősége azonban (különösen a tavalyi hiánytúllépés és az idei első negyedéves számok ismeretében) igencsak véges.

Területi kilakoltatási kvóták lesznek

Az április közepétől életbe lépő részleges moratórium június végén jár le, a bankok ekkortól szabadon kezdeményezhetik a kilakoltatási eljárások megkezdését az együttműködésre képtelen és az eszközkezelőből is kiszoruló adósoknál. Azonnali tömeges értékesítésekre mégsem kell számítani, mert minden érintettnek az az érdeke, hogy az árverezésekkel hirtelen megugró kínálat ne nyomja a mélybe a lakásárakat.

Itt jönnek a képbe a kilakoltatási kvóták, amiről az Index február közepén elsőként számolt be. Értesülésünket most Gyuris is megerősítette. Mint fogalmazott, a bankok „a 90 napon túli késedelemben lévő ingatlanok meghatározott százalékában ingatlanárverezést indíthatnak meg. A kvótákat területi alapon határozzák meg, és negyedéves időszakokra rögzítik." Azt nem tudjuk, hogy az egyes időszakokban a nem fizetők hány százalékának lakását lehet piacra dobni. Gyuris szerint a bankok főként azokat az ügyfeleket fogják így kezelni, akik nem hajlandóak semmilyen együttműködésre. „A kényszerítés így szabályozott keretek között zajlik majd.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!