Az euróhitelezés sosem lesz a régi
További Magyar cikkek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) április elején közölte, hogy az euróhitelezés újraindítását fontolgatja. A lépés hatása a hitelpiac – ezúttal élénkülése – szempontjából minden hozzáértő szerint elhanyagolható lesz, ahogy már a tavaly őszi tiltás is az volt.
A padlónál nincs lejjebb
Még nem tudni mikortól
Megkérdeztük az NGM-et a devizahitelezés újraindításának részleteiről, főként arra voltunk kíváncsiak, hogy mikortól lehet újból euró alapú hitelhez kapcsolódóó jelzálogot bejegyeztetni, de a minisztérium nem tudott részletesebb tájékoztatást adni.A devizahitelezés gyakorlatilag a világgazdasági válság kibontakozásának első percétől lejtőre került. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentéséből is kiderül: a devizahitelek aránya az új lakossági hitelfolyósításon belül a 2008-as július-augusztusi csúcspont után már az év szeptemberében csökkent, év végére pedig látványos visszaesésbe fordult. A csökkenő trend egy évvel később megtorpant, egy kis emelkedés után azonban még meredekebb csökkenés jött.
A devizahitelezés 2010 nyarára fogott padlót, a zálogjog földhivatali bejegyzését tiltó augusztusi rendelkezésnek gyakorlatilag már semmilyen hatása nem volt a hitelfelvételi kedvre.
Élet a tiltás után
Az MNB szerint a válság előtti devizahitelezéshez tiltás nélkül sem fogunk visszatérni. Az euróhitelek elburjánzását egy 2009-es kormányrendelet is fékezi, ami most is hatályos, csak a tiltás miatt kissé megfeledkeztünk róla.
Ez a szabályozás két mesterséges féket épített a rendszerbe: egyrészt maximalizálta a lakossági jelzálog- illetve autóhitelek esetében az engedélyezhető hitelfedezeti értéket, forint esetén 75 százalékban, euróhiteleknél 60 százalékban, egyéb devizáknál 45 százalékban. Emiatt a korábbinál nagyobb önrész kell az eladósodáshoz, a szükséges pénzt pedig kevesen tudják zsebből előteremteni.
A másik fék a tisztán fedezetalapú hitelezés tiltása volt. A szabályok szerint a hitelező nem csak a fedezet értékét, hanem a hitelfelvevő havi jövedelmét is figyelembe kell vegye az elbírálási folyamatban. A rendeletnek ez a része inkább gumiszabály jellegű, mivel a jövedelemarányos hitelezhetőségi limit szintjére nincs előírás: pontosabban az előírás arra vonatkozik, hogy a bankoknak maguknak kell belső szabályzatban rögzíteni a jövedelem/törlesztőrészlet maximálás arányát, euróhitelnél a forintra meghúzott limit 80, más devizánál 60 százaléka vehető figyelembe. A két, 2009 végén született kormányrendelet célt ért: 2010 nyarára a folyósított hitelek kevesebb mint 10 százaléka volt devizaalapú. Ide jutottunk a 2008-as csúcspontot jelentő 85 százalék körüli szintről.
A fölívelést az eddigieken túl az is gátolja, hogy sokan megégették magukat a devizahiteleikkel, ezért havi néhány ezer forintos előnyért nem fognak kockázatokat vállalni. Márpedig ma lényegesen kevesebbet lehet spórolni a devizahitellel, mint pár évvel ezelőtt.
Olcsóbb hitel kockázatokkal
Szorongatva
A Moody's nemrég hét magyar bankot minősített le részben a magas devizakitettség miatt. Az Erste elemzői szerint magyar piacon nem látszott jelentősebb negatív reakció, sőt, a forint tovább erősödött és az államkötvények hozama is tovább csökkent. A leminősítés a bankok saját forrásbevonására gyakorol hatást. Egyszerűen annyi történik, hogy a rosszabb besorolást kapó bank kedvezőtlenebb feltételekkel jut pénzhez a nemzetközi pénzpiacokról, ami nem jött túl jól néhány pénzintézetnek, illetve kockázatokat vetít előre az euróhitelezés újraindítása, a kitettség emelkedése kapcsán. Az euróhitelezés újraindítása a kínálatot mindenképpen színesíti és bővíti, ráadásul a jelenlegi forinthiteleknél a bankok hitelezési politikájától és a piaci trendektől függően akár 2-3 százalékkal alacsonyabb ügyfélkamattal – válaszolt a törlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre az Erste Bank. Így a havi törlesztő részlet egy átlagos, nem akciós kamatozású 5 millió forintos hitelnél 20 éves futamidővel várhatóan havi 5-6 ezer forinttal lenne kevesebb, ami valamennyire növelné a keresletet, de mégis elmaradna a várt és remélt mértéktől.
Az Erste szerint ennek két oka van: a lakosság tartózkodása és a fentebb részletezett jogszabályi megkötések. Ez a két korlát sokat csökkentene az euróhitelek vonzerejéből, különösen a nagyobb összegű kölcsönöknél, ahol a kisebb kamat miatt már akár lényegesen kisebb havi törlesztő részletet lehetne elérni.
Akit a néhány ezer forinttal alacsonyabb törlesztés mégis vonz, annak két másik szempontot is érdemes mérlegelnie: Az egyik, hogy a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat az euróalapú eladósodás, hiszen egy forintgyengülés a havi részlet emelkedésével járna.
A másik, hogy az európai központi bank az elemzők szerint egy kamatemelési folyamat elején lehet, ha ez a kamatemelés elkezdődik, azt várhatóan a banki ügyfélkamatok is követnék, ami szintén emelné a hitelek törlesztő részleteit, miközben a forintkamatok az előrejelzések szerint hosszabb ideig is maradhatnak a jelenlegi hatszázalékos szinten.
A várható változások miatt tehát az euróhitelek kamatelőnye fokozatosan csökkenne, amit az euró forinthoz viszonyított folyamatos erősödése is megfejelne.
A Raiffeisen is csak mérsékelt érdeklődésre számít, amit segíthet, hogy az euróhitelnek a forinton kívül nem lenne semmilyen versenytársa. „Vélhetően lesz egy pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör, aki igényli majd ezeket a termékeket - felvállalva az ezzel járó extra árfolyamkockázatot” – közölte a bank. Az OTP válaszában kiemelte: év végére „egy normalizálódó lakossági lakáshitelezői piacon újraindulhat - kizárólag - az euróalapú hitelezés”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
