Éves mélypontjánál a foglalkoztatás

A KSH jelentése szerint az idei első negyedévben a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 732 500 fő volt, 0,4 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbinál 1,6  százalékkal kevesebb, nagyjából 8000-rel kevesebb, derül ki a KSH közleményéből (pdf). A munkanélküliség így is 11,6 százalékra nőtt, aminél csak tavaly ilyenkor – és egy hónappal később – regisztrálták az állástalanok nagyobb, 11,8 százalékos arányát.

A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi, évtizedes mélypontot jelentő 3 719 300 főt meghaladta ugyan 13 ezerrel, azonban az előző adatközléshez képest tovább csökkent; akkor még 3 743 200 embernek volt állása. A csökkenő tendencia ötödik hónapja tart; akkor csaknem 3,828 millió embernek volt állása, mostanra nagyjából százezerrel kevesebbnek van.

A kormány által tavaly tíz évre ígért egymillió új munkahelytől ismét jóval távolabb kerültünk. A tavaly szeptemberben indított egymilliómunkahely-számlálónknak – gyakorlatilag a tíz évre szóló terv időarányosan teljesülését mutató trendvonalnak –  havonta legalább 8333 fős növekedést kellene mutatnia. Miután azonban a foglalkoztatottak száma csökkent, az elmaradás az előző havi százezernél alig magasabb szintről 120 ezer fölé szökött.

A KSH közlése szerint vizsgált időszakban a 15–64 évesek körében a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak, illetve munkanélküliek) közel ugyanannyian – 4 millió 191 ezren – voltak, mint egy évvel korábban. A 61,9 százalékos aktivitási mutató megegyezett az egy évvel korábbi értékkel, s mind a férfiakat, mind pedig a nőket az előző év azonos időszakában mérttel lényegében azonos aktivitási arány (67,8, illetve 56,1 százalékos).

A statisztikai hivatal gyorsjelentése szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 702 ezer fő volt. Ez 14 ezer fővel több az egy
évvel korábbinál, ugyanakkor 72 ezer fővel kevesebb – elsősorban a szezonális tényezők miatt – a három hónappal ezelőttinél (2010. IV. negyedévinél). A korcsoport 54,6  százalékos foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszaki értékkel szinte megegyezett.

A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak 1 millió 987 ezer fős létszáma 59,6 százalékos, a nők 1 millió 715 ezer fős létszáma pedig 49,9 százalékos foglalkoztatási rátát eredményezett. A 15–74 éves munkanélküliek száma 490 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos volt. A férfiakat 12, a nőket 11,1 százalékos munkanélküliség jellemezte.

Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma, illetve a munkanélküliségi ráta csak minimálisan (a mintavételi hibahatáron
belül) csökkent. Az előző (tavalyi negyedik) negyedévhez képest azonban – a korábbi évek tendenciáihoz hasonlóan elsősorban szezonális okokból – mind a munkanélküliek száma, mind pedig a munkanélküliségi ráta jelentősen növekedett (az előbbi közel 28 ezer fővel, az utóbbi pedig 0,8 százalékponttal).

A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, és 26,8 százalékos munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010. január–márciusinál. A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 10,8 százalék volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek 50,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap, 1,8 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.

Az elemzők javulást várnak

Barta György, a CIB Bank elemzője emlékeztetett rá, - ahogy a KSH is kiemelte - negyedéves összehasonlításban elsősorban a szezonális hatások miatt emelkedett a munkanélküliségi ráta. Az év első hónapjaiban a legalacsonyabb a mezőgazdasági és az építőipar idénymunkák száma. Néhány cég pedig ebben az időszakban bocsátotta el munkásainak egy részét - tette hozzá.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is a következő hónapoktól csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amely az év egészében 10,5-11 százalék között alakulhat. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac csak lassan lábal ki a válságból, és bár a kormányzati elképzelések szerinte túlzottan ambiciózusnak tűnnek, a gazdaság növekedésével a foglalkoztatás bővülése is megindul.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése megfelel a szezonalitásnak, emellett a közcélú foglalkoztatás rendszerének átalakítása is növelte – átmenetileg – a munkanélküliek számát.