További Magyar cikkek
Frissítés: a Jobbik hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, így meglesz a sürgösséghez szükséges 4/5-ös támogatás a javaslat napirendrevételénél, ezek után az elfogadáshoz már elég az egyszerű többség. A képviselők akár ma el is fogadhatják a törvényt.
Ahogy megígérte, ma benyújtotta a 98 százalékos különadóról szóló újabb, szám szerint a harmadik törvényjavaslatát Lázár János, miután az Alkotmánybíróság pénteken a jogszabály ősszel elfogadott második verzióját is hatályon kívül helyezte.
A módosítással Lázár biztosra ment: változás a korábbi verzióhoz képest abban van, hogy a fizetési teher nem, illetve csak kicsit visszamenőleges. A pénteken elbukott törvény a 2005 utáni 3,5 (vezetőknél 2 millió) forint feletti, a munkaviszony befejeztével esedékes kifizetéseket adóztatta volna, az AB azt mondta ki, hogy ilyen durván nem lehet lezárt adóévekbe beavatkozni. Ugyanakkor a határozatban jelezték, hogy az (adóévként egyébként le sem zárt) 2010-re vonatkozóan elvileg elképzelhető lenne az adóteher, csakhogy a megsemmesített jogszabályból külön nem lehetett kiemelni ezt a részt.
A törvény elfogadása nem csak politikai okokból lehet fontos. Az AB határozatának lehet olyan értelmezése is, hogy 2010-re azért is lehet még visszamenőleg adóterhet megállapítani, mert az szja-bevallások május 20-i határideje még nem jött el.
Az új jogszabály soron kívüli elfogadásához viszont a Fidesz kétharmada sem elég. Ahhoz, hogy a parlament még ma szavazzon a módosítóról, a házszabálytól való eltérésre, sürgös tárgyalásra van szükség, erről az eljárásról viszont négyötödös többséggel kell döntenie a képviselőknek.
Lázár javaslata újdonságot is tartalmaz: a különadót kiterjesztené az országgyűlési képviselőkre és polgármesterekre is, de rájuk csak a 2011. január elseje utáni – munkaviszonyuk megszűnésével összefüggésben kapott – jövedelmeikre vonatkozna a szabály.
Alkotmányos, de a jogbiztonságot sérti az új szabály
A kihirdetését követő napon lépne hatályba a módosítás szövege szerint az új módosító. Azaz, miközben adóterhet állapít meg, nincs tekintettel arra az általános szabályra, hogy ezen törvényeknél 45 napos felkészülési időt kell hagyni az adóalanyoknak.
A 45 napos szabályt valóban megszegi az új javaslat, ám ebben az ügyben, mivel "csak" a jogbiztonság sérelméről van szó, már nem léphet az Alkotmánybíróság – mondta az Indexnek Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Az AB csak az emberi méltóság sérelme szempontjából vizsgálhatja az új szabályozást, ha megtámadják azt, a szakértő szerint viszont ez a törvény már megállhat. Az AB ugyanis kimondta, hogy a 2010-es évre vonatkozóan – részben mivel le nem zárt adóévről van szó – megállapíthat az Országgyűlés különadófizetési kötelezettséget. A tavalyi adóévet a bevallás beadásával legkésőbb május 20-án kell lezárni, így a szabályozásra még van lehetőség (persze, ha eltekintünk a 45 napos határidőtől, de a törvényjavaslat el akar tekinteni tőle).
Felmerülhet a kérdés, hogy mi van azokkal, akik, egyéni vállalkozóként már korábban adóztak, nekik februárban zárult bevallással a tavalyi adóév. Vámosi szerint lehet amellett is érvelni, hogy rájuk – ahogy az szja-bevallást május 20-a előtt teljesítőkre is – nem vonatkozik a szabály, de amellett is, hogy igen, ez az ügy megjárhatja mégegyszer az AB-t. Egyfelől bevallással lezárt évnek tekinthető azon, mintegy 500 ezer ember esetében a 2010-es év, akiknek februárban kellett egyéni vállalkozóként adózniuk. Másfelől azt lehet mondani, hogy az AB-döntés a 2010-es évre vonatkozóan fenntartotta a különadófizetési kötelezettséget, így egy ősszel kihirdetett szabály alapján kellett februárban hatályosan és jogszerűen fizetni.
A 2005-2009 közötti kifizetések leadózása kapcsán egyértelmű a helyzet, és a törvényjavaslat az AB-döntés végrehajtását segíti is: normál esetben az lenne a menet, hogy az erre az időszakra már befizetett adót az érintetteknek kell visszakérnie, a törvény azonban kimondja, hogy ezt hivatalból vissza kell küldenie a NAV-nak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
