Új szocpolt, kamattámogatást és bérlakásokat is tervez a kormány

Elkészült a kormány otthonteremtési stratégiája (pdf). A piaci szereplők bevonásával készített vitairat középpontját a befagyott ingatlanszektor élénkítésére vonatkozó elképzelések kerültek (lakástámogatás, bérlakás program, energiahatékonyság, városrész-rehabilitáció), a másik, de az előzővel szorosan összefüggő csapásirány a lakáshitelesek problémáiról szól, konkrét jogszabály-módosítási javaslatokkal kiegészítve.

A dokumentumot a fejléc alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium jegyzi, illetve a szerzők között van Matolcsy György miniszter egyik tanácsadója is, mégsem tekinthető végleges tervezetnek, csupán a különböző ötletek összegereblyézéséről, egy vitairatról van szó, amit az alcím is jelez.

Bérlakások az alacsony jövedelműeknek

Az elképzelés lényege, hogy évente 5-10 ezer lakást lenne jó felhúzni uniós pénzek bevonásával. A dolog szépséghibája, hogy uniós forrásokat jelenleg nem költhetünk szociális lakásépítésre, így első lépésben módosítani kellene az uniós pénzeket osztó szabályozáson, amihez a dokumentum szerint már a konkrét lobbiterv is elkészült.

A tervezet szerint évente ötezer 16 millió forintos lakást durván 80 milliárd forintból lehetne felhúzni. Az építkezések finanszírozása két részből állna: 40 milliárdnyi uniós pénz tőketámogatásként jelenne meg a projektben, 40 milliárdot pedig húsz éves futamidőre felvett 3,5 százalékos kamatozású hitelből lehetne finanszírozni, amit viszont a bérleti díjak fedeznének, tehát a projekthez nem is kellene állami pénz.A felépült lakások a hitel törlesztése után is állami tulajdonban maradnának.

A bérleti díj négyzetméterenként ezer forint körül lenne, a kedvezményezettek pedig főként a bérből élő alacsony- és közepes jövedelmű alkalmazottak, közalkalmazottak, köztisztviselők, a nyugdíjasok és a pályakezdő, családot is alapító fiatalok lennének.

Az első lépésben egy 500-1000 lakásos mintaprojekt valósulna meg az MFB pénzéből. Ha ez sikeres, csak akkor jönnének a fentebb vázolt, nagyobb léptékű építkezések.

A terveket egy befektetési alap bevonásával is turbóznák, ezt az állam hozná létre, de intézményi és magánbefektetők is csatlakozhatnának a finanszírozáshoz az alap befektetési jegyeinek a megvásárlásával. Sőt, a befektetési jegyek a tervek szerint később a tőzsdén is foroghatnának. A javaslatok között szerepel, hogy a bérlakásépítésbe befektetők társasági adó kedvezményt is kapjanak.

Új szocpol és kamattámogatás

Újra lehet szocpol, csak nem így hívnák, hanem fiatal családok komplex lakásépítési tőketámogatásának, és jövő januártól indulna.

A segítségnyújtást feltételekhez köti a javaslat, például valamilyen lakás-előtakarékossághoz (ez lényegében azt jelenti, hogy valamekkora önrészt kellene felmutatni) és bejelentett jövedelemhez. A támogatás összege gyerekszám, a lakás energiahatékonysága, minősége és mérete alapján változna (130 négyzetméternél nagyobb lakások nem kerülhetnének be a rendszerbe), az átlagos támogatási összeg 3 millió forint lenne.

A programot a költségvetés finanszírozná, a javaslat készítői jövőre 3500 lakásra adnának pénzt, ez 10,5 milliárd forintba kerülne, ami szerintük megtérülne, mert a lakásépítések költségvetési bevételeket generálnak. Ha túljelentkezés lenne, akkor jövedelmi, vagyoni és gyerekszám alapján válogatnának a pályázok közül.

A tőketámogatást kedvezményes hitelekkel egészítenék ki a szakértők. használt lakásra öt, újra tízmilliót lehetne felvenni, a támogatás mértéke és a törlesztőrészlet is az állampapírpiaci hozamokhoz igazodna. A támogatás öt év alatt futna ki a korábbi 20 helyet, az első évben a hozamok alapján megállapított kamat 50 százalékát vállalná át az állam, erről a szintről jutna el a támogatás mértéke öt év alatt 30 százalékig, majd a hatodik évben teljesen megszűnne.

Lejjebb tekintve

A középosztály támogatásánál és az alacsony jövedelműekre szabott bérlakásprogramnál eggyel lejjebb nyúlna a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET). A dokumentum ezzel kapcsolatban lényegében az eddigi információkat pontosítja: az intézmény speciális, ebből a célból kibocsátott államkötvényekért cserébe kivásárolja a fizetésképtelen adósok lakásait a pénzintézetektől.

A program azokat mentené, akik 2008 december vége előtt vettek fel hitelt lakásra (üdülőre, tanyára), legalább fél éves csúszásban vannak és legalább kétszázezer forinttal tartoznak. A bankok a NET állami garanciával kibocsátott állampapírjait kapnák meg cserébe a lakásokért.

A vitaanyagban az árfolyamrögzítés is szerepel. A lényeg korábbról szintén ismert: a bankok (önkéntesen) rögzítenék a svájci frank árfolyamot, így az adósok 190 forintos frankárfolyam fölött mentesülnének az árfolyamkilengésektől. A bank a 190 fölötti részletet egy gyűjtőszámlán tartaná nyilván, amire három éves áthidaló hitelt nyújt.

Variációk árfolyamrögzítésre

A különbség a korábbi ötlethez képest most az, hogy az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos áthidaló hitelekre a bankok állami garanciát kérnek, illetve azt is szeretnék, ha az árfolyamrögzítésen keletkezett hitelállománnyal csökkenthetnék a bankadó alapját.

Az árfolyamrögzítés kapcsán egy másik verzió is szerepel a vitairatban: eszerint a bankok lenyelnék az árfolyamrögzítés miatti veszteségeket, de csak akkor ha a bankadó összege (tehát nem az adó alapja) ezekkel a veszteségekkel egy az egyben csökkenthető lenne.

Az ötlet kidolgozói szerint az elképzeléssel kevesebb lesz a bedőlt hiteles, a bankok tudnák csökkenteni a veszteségeiket, miközben közvetlen állami kiadások sem keletkeznének, igaz, az állami bevételek csökkennének. Hogy pontosan mennyivel, az nem derül ki a dokumentumból, ahogy az sem, hogy hogyan vélekedik a felvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium.