Alig van korruptabb a magyaroknál

– És... téged... uram, nem lehet megvesztegetni?
A köpcös szeme villant egyet, és szembefordult Baluzzal.
– Azt próbáld meg!
– É... én nem tettem még ilyet...
– Mindegy. Azért csak próbáld meg. Menni fog.
És ment. Volt némi készpénz is itt, ennivaló, teve...

Az európai munkavállalók egyharmada olyan, mint Rejtő A három testőr Afrikában regényének nemasz-rumbai elöljárója, Baluz. Ha úgy alakul a helyzet, megpróbál megvesztegetni, és akit meg kell vesztegetni, gondoskodik is arról, hogy a vesztegetés sikeresen legyen – legalábbis egyebek mellett ez derül ki abból a felmérésből, amit huszonöt európai ország több mint 2300 munkavállalójával készített interjúk alapján állított össze az Ernst and Young (E&Y) nemzetközi tanácsadócég.

Az adatsorból kiderül: Oroszország után hazánkban volt a legmagasabb azok aránya, akik a vállalatuknál az elmúlt két évben jelentős visszaéléssel találkoztak. Nálunk a megkérdezettek 27 százaléka került helyzetbe, míg az európai felzárkózó országok átlaga csak 20 százalék (a környező országok közül a cseheknél 17, Romániában és Ukrajnában csak 16, Szlovákiában mindössze 5 százalék volt az erre a kérdésre igennel válaszolók aránya).

A hivatalosan Európai Visszaélési felmérésnek nevezett kutatásból kiderült: az európai munkavállalók több mint egyharmada hajlandó készpénzt vagy valamilyen ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért; ez utóbbiak között a szórakoztatás és vendéglátás felajánlása éppúgy szerepel, mint a tárgyi ajándékoké vagy a szolgáltatásoké. A megkérdezettek 5-6 százaléka attól sem riadna vissza, hogy a cég pénzügyi teljesítményéről szándékosan megtévesztő adatot tegyen közzé, ha úgy érzi, hogy ez személyes céljait vagy a vállalat érdekeit szolgálja. A dolgozók csaknem fele nem tud arról, hogy a cégénél lenne bármiféle korrupcióellenes intézkedés.

Ezeknél a mutatóknál is rosszabb a magyarországi helyzet – hívja fel a figyelmet az E&Y elemzése. A magyar válaszadók 75 százaléka úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, míg az európai átlag csak 62 százalék (ami persze szintén igen magas). A megkérdezett 45 százaléka azt tapasztalta, hogy abban az ágazatban is bevált gyakorlat a kenőpénzes kifizetés, ahol az őt foglalkoztató cég működik (az európai átlag 28 százalék). A magyarok fele szerint a gazdasági visszaesés miatt nőtt a korrupció; itt a legkisebb az eltérés az európai átlagtól, ami 40 százalék.

A vesztegetés legkevésbé kifinomult módszere, a készpénzes megvesztegetés hagyományosan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) elterjedt. A szó szoros értelmében vett kenőpénzt ugyanakkor a norvégok használják legritkábban, az ottani válaszadóknak csak hat százaléka számolt be a készpénzes lefizetésről. Az, hogy a magyarok hogyan szerepeltek eszerint a mutató szerint, nem derült ki az E&Y által közzétett adatokból, ám Tóth István János korrupciókutató korábban egy Indexnek adott interjúban – saját kutatásaik interjúiból idézve – úgy fogalmazott, hogy „finomul a kín”, vagyis hogy a korrupciónak egyre cizelláltabb megjelenési formái vannak.

A korrupcióról kirajzolódott mostani kép nem meglepő. A magyar vállalatvezetők inkább beszállnak egy korrupciós ügybe, mintsem rendőrséghez fordulnának, ha ilyet ajánlanak nekik – ez abból a háromszáz magyar topmenedzser körében készített felmérésből derült ki, amit szintén az Ernst and Young készített az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel karöltve. Ebben a kutatásban a cégvezetők húsz-harminc százaléka mondta azt, hogy ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot.

Érdekes annak magyarországi megítélése, hogy melyik szektor a legkorruptabb. A Transparency International egy 2009-es adatsora szerint a magyarok az üzleti szektort, a pártokat és a parlamentet tartják a legkorruptabbnak, bár a legtöbben az egészségügyben fizetnek kenőpénzt. Az 1200 cégvezetőt megkérdező GKI idén februárban közzétett adatai szerint viszont az állam a legkorruptabb, és az állami intézményekkel kapcsolatos korrupciós érzet nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.

Nem csoda, hogy a két szektor, az állami és az üzleti szféra találkozását, a közbeszerzéseket a korrupció melegágyának tartják sokan. Egyes becslések szerint akár 2000 milliárd forint is elmehetett kenőpénzekre az elmúlt tíz év tendereztetéseiben, miután a korrupció miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőtt a közbeszereztetett termék vagy szolgáltatás ára.

A korrupciós kilátásokat rontja, hogy a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására a vállalati szektor egy részében a mai napig megszorításokkal, költségcsökkentésekkel reagálnak, ami az Ernst and Young szerint tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat. A válaszadók többsége ráadásul úgy véli, a cégvezetés nem küzd kellően hatékonyan a korrupció ellen, negyedük nem bízik abban sem, hogy maguk a vezetőség tagjai etikusan viselkednének.

„A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot” – értékelte az adatokat Biró Ferenc, az Ernst and Young üzletágvezetője a cég által kiadott közleményben. A szakértő szerint aggasztó, hogy a cégek munkatársainak nagyjából nyolcvan százaléka semmilyen vesztegetés- vagy korrupcióellenes képzést nem kapott, kétharmaduk szerint nem egyértelmű a cégük korrupcióellenes politikája.

Kifejezetten elkeserítő az az adat, hogy a magyar megkérdezettek 34 százaléka nem hisz abban, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. De nem sokkal jobb az sem, hogy csak a felmérésben részt vett magyar cégek 24 százalékánál büntettek már munkavállalót vagy vezetőt korrupció miatt – csekély öröm, hogy ez alig rosszabb, mint a 27 százalékos európai átlag.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!