Itt a részletbefagyasztó-kalkulátor!

Részletbefagyasztó-kalkulátorunkból természetesen nem kapja meg a pontos választ arra a kérdésre, ami valószínűleg a leginkább foglalkoztatja: hogy akkor most érdemes az otthonmentő mechanizmushoz csatlakoznia, és egy későbbi újabb kvázi-hitel fejében fix törlesztőt fizetnie három évig, vagy sem. Viszont reményeink szerint fogódzókat adunk ennek eldöntéséhez azzal, hogy megmutatjuk: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el.

A kalkulátor használata szerfölött egyszerű. Először azt kell kiválasztania, milyen devizában adósodott el. A magyar hitelfelvevők szokásainak megfelelően az alapbeállításban a svájci frank szerepel, de ezt módosíthatja euróra vagy japán jenre. A következő sorban meg kell adnia, hogy aktuálisan mennyi a havi törlesztőrészlete – fontos, hogy ne forintban, hanem az adott devizanemben adja meg. Ha nem tudja fejből, a banki folyószámla-kivonatán elvileg meg kell találnia, ha mégsem, akkor nézze meg, melyik nap mennyi forintot vontak le, keresse ki az MNB honlapján, hogy aznap mennyi volt a jegybanki középárfolyam, és nagyjából megkapja, mennyi a devizában számolt törlesztője.

Ha beírta ezt a számot, máris láthatja, mennyi lesz a garantált törlesztőrészlete nagyjából három évig. Hogy pontosan mennyi ideig, az függ az ön döntésétől – legkésőbb idén decemberig jelezni kell, ha a fix árfolyamot választja –, de bankonként is változhat; van, ahol már augusztusra, máshol szeptember-októberre ígérik az ehhez szükséges informatikai fejlesztéseket. A következő sorban egy legördülő menüből kiválaszthatja, mire számít: hogyan alakul az adott deviza piaci átlagárfolyama a következő években. Ha ezt megtette, máris megkapja, mennyi lenne ezen a piaci árfolyamon a forintban számolt havi törlesztőrészlet, és mennyivel tér el ettől a fix árfolyamgáttal számolt törlesztő.

Ha kiválasztja azt is, hogy előreláthatóan melyik hónapban lép be az otthonmentőnek elnevezett rendszerbe, akkor a tőketartozást mutató sorban megkapja azt a kamatok nélküli összeget, amennyi különtartozása 2015 elejére összegyűlik (az ön által várt piaci átlagárfolyam esetén; ha ez alacsonyabb az árfolyamgátnál, akkor itt egy mínusz számot lát, ami valójában azt jelenti, hogy ennyi többlete keletkezik három év alatt).

A veszteségszámla havi kamatozású. Vagyis a kamat hónapról hónapra tőkésedik, tehát a tényleges tartozása a 2015 elején jóval magasabb lehet a kalkulátorunkban látható tőketartozásnál – a befagyasztás végső számlájának megállapításához nyújt segítséget a kalkulátor utolsó néhány sora. A havi kamat mértékét ismerjük, ezzel a befagyasztás ideje alatt lehet fixen számolni, így itt csak azt kell megadnia, milyen alapkamatra számít a következő időszakban – jelenleg ennek mértéke 6 százalék.

Mi ez az egész?

A kormány hétfőn jelentette be a Magyar Bankszövetséggel kötött részleges megállapodást: a bankadóról például még nem jutottak közös nevezőre, de a devizahiteleseket segíteni hivatottnak mondott lépésekről igen. Ezek egyike az úgynevezett árfolyambefagyasztás. Szeptembertől az év végéig minden devizahiteles eldöntheti, hogy él-e a lehetőséggel, ami szerint 2014 a piaci árfolyamok alakulásától függően fix összegűvé alakíthatja törlesztőrészletét.

A svájci frankos hiteleknél 180, az eurónál 250, míg a japán jennél 100 jenenként 200 forint a rögzített árfolyam. A rögzített és a piaci árfolyam különbségéből adódóan hónapról hónapra leeső törlesztőrészletet egy külön számlán tartják nyilván – ezt neveztük el, akárcsak az MNB, a kalkulátorban veszteségszámlának –, amit 2015-ben kell elkezdeni törleszteni, azaz voltaképpen egy újabb hitelről van szó. A hitel kamata a kedvezményes lesz, a magyar bankközi kamattal (BUBOR) kell számolni, ami ma 6,1 százalék (ez a bankok között alkalmazott kamatláb jellemzően mindössze néhány tizedszázalékkal haladja meg a jegybanki alapkamatot).

Az MNB óvatosságra int

A Magyar Nemzeti Bank szerint kockázatos a devizahiteleseknek szánt mentőöv. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése. Illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.

A türelmi időszak elteltével a befagyasztást igénybe vevő ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. A jegybank szerint így kizárólag a szociálisan rászorulóknak és a fizetési nehézségekkel küzdőknek kéne ilyen lehetőséget biztosítani.

Leegyszerűsítve a kormány és jegybank vitája arról szól, hogy az MNB szerint a kormány egyik célja ezzel a döntéssel a fogyasztás növelése. Vagyis az, hogy a törlesztésből felszabaduló pénzt elköltsük: amíg ez konkrétan kenyérre és rezsire kell, persze nincs gond, ha azonban azért sikerül nyaralni menni, mert csökken a törlesztő, akkor a már most is nehezen fizetett hitel mellett egy újabb hitelből üdülünk. A jegybank azon aggódik, az eddigi tapasztalatok szerint okkal, hogy sokan üdülni fognak és tévét vesznek a most felszabaduló pénzből.

És ha erősebb lesz a forint?

Ember nincs, aki évekre előre jelezné az árfolyamokat. Az elemzők maximum éves kitekintéseket szoktak adni, de abban sem fix értéket mondanak, csak azt jelzik, milyen sávba várják mondjuk a forint/euró árfolyamot (és egyébként jellemzően nem ajánlják, hogy ha nem muszáj, bárki is igénybe vegye az árfolyamrögzítést). Így arról nem beszélhetünk, hogy mennyi lesz mondjuk a svájci frank 2013-ban vagy 2014-ben. Az mindenesetre elmondható: a következő belátható időszakban nem várható, hogy a forint a frankkal szemben erősödni tudna, az euróval szemben is többen inkább kisebb gyengülést valószínűsítenek.

Ha csak a következő egy évre marad nagyjából a mostani helyzet, az azt jelentené, hogy az első 12 hónapban felhalmozott adósság leküzdéséhez utána jóval 180 forint alatti frank, illetve 250 forint alatti euróárfolyamnak kéne jönnie – erre viszont lényegében nincs reális esély. Így ma azzal nem érdemes számolni, hogy a forinterősödésnek köszönhető a befagyasztás terhei megúszhatóak lennének.