Pénz nélkül mentjük a hiteleseket

Közel egy éves ígérgetés után a kormány a héten pontot tett a devizahitelesek mentőcsomagjára. Lesz önkéntesen választható árfolyamgát: a svájci frank hiteleket 180 forintos árfolyamon lehet törleszteni 2014 végéig, az euróhiteleken a sapka 250-nél, a jenhiteleknél pedig 200 forintnál lesz (200 HUF/100 JPY).

Július másodikával feloldódik a részleges árverezési és kilakoltatási moratórium, a bankok mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését, ami az ÉVOSZ szerint siralmas helyzetben lévő építőipart szakértők szerint kimozdíthatja a kátyúból. Lesz eszközkezelő is, de ez csak a szociálisan rászoruló adósokat mentheti meg, erre az állam jövőre mintegy 5 milliárd forintot szán. Az eszközkezelő a fizetésképtelenek lakását diszkontáron felvásárolja, az ingatlanokat pedig az érintettek visszabérelhetik. A tervek szerint az eszközkezelő zöldmezős beruházások keretében új, könnyűszerkezetes lakásokat épít majd a rászorulóknak.

Ismét lesz euróhitelezés, de csak az élhet vele, akinek a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó bevétele van az adott devizában. A csomag része az állami kamattámogatás is: ezt az igényelheti, aki önkéntesen kisebb lakásba költözik. A támogatás a kamat 3,5 százalékára rúghat és legfeljebb öt évig tarthat.

Az MNB kritizálta a kormány és a Bankszövetség otthonmentő csomagját, mivel az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A rendszerhez év végéig lehet csatlakozni, addig is, kalkulátorunkkal kiszámíthatja, hogy mennyi pluszhitelt halmoz fel, ha a befagyasztást választja.

Az OTP szerint az otthonmentő csomag nem az egyetlen megoldás.  A problémás eseteket megpróbálják ingatlancserével vagy együttes értékesítéssel kezelni, az eszközkezelőt nem is javasolják senkinek, mert az a piacon kaphatónál kevesebbet ad az ingatlanokért. Az OTP most körülbelül 10 ezer ügyfélnél indíthatná el az árverést, de ígérik, hogy nem fogják ezt tenni.

A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja "tisztes kompromisszumnak" minősítette a csomagot, amin látszik, hogy a kormány felismerte, hogy a devizában eladósodott magyar háztartások problémája "egyszerűen túl nagy" ahhoz, hogy radikális válaszlépéssel, például a devizahitelek tömeges átváltásával megoldható legyen.

A kormány és a bankszövetség közötti egyezkedéssorozat még nem ért véget, több kérdésben nem született ugyanis végeleges megállapodás. A legfontosabb közülük a bankadó. Erről a Népszabadságnak a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkára úgy nyilatkozott, hogy        a többi különadóval ellentétben ezt hosszú távúnak gondolja a kormány. Az adó mértéke azonban csökkenne vagy átalakulna. Matolcsy György egy interjúban azt mondta, hogy ha lesz uniós megoldás, akkor 2012 után azt vezetjük be, ha nem, akkor a mai teher felét kell majd fizessék a bankok. A miniszter ugyanebben az interjúban arról beszélt, hogy az egykulcsos adót a kormány kétharmados törvénnyel betonozná be.

Széll Kálmán szerint haladunk

De vannak kockázatok, főként a 3 százalék alatti hiánycélnak, ismerte el Matolcsy György a parlament számvevőszéki és gazdasági bizottságában. Közben a kiigazítás végrehajtásának egyre több részletét ismerjük meg.  Például, hogy jövőre drágább lesz cigizni és az E85-ös benzin ára is nő, a használt kocsik után viszont csökkenhet a regisztrációs adó. A kormány a bürokráciacsökkentéshez is hozzákezd, egy pénteki törvénymódosítás benyújtásával kedvező irányba változik a könyvelőket, könyvvizsgálókat, vendéglátósokat és magánorvosokat érintő szabályozás is, ha a parlament elfogadja az új szabályokat. Július elejétől új törvény szabályozza a magyarországi közbeszerzéseket is. Ha a terveket, illetve a költségvetési szigor eredményeit nem is húzná keresztbe, de mindenképpen megnehezítené, ha az Európai Bizottság belekötne a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott állami támogatásokba. Összesen 80-100 milliárd forint sorsa a tét.

Túl nagy aggodalomra azonban nincs ok, megkezdődött a nyugdíjállamosítás utolsó fázisa. Az állam 2 800 milliárdos ajándékcsomagot kap, ebből az idei költségvetés be is darál 529 milliárd forintot. A pénztári tagoknak jutó reálhozamok 260 milliárd forintra rúgnak, a kormány pedig reméli, hogy az emberek a „talált pénzt” szépen elfogyasztják majd, ami természetesen élénkítené a gazdaságot.

	20. heti záró	22. heti záró
BUX	22 624	23 076
OTP	5920	5975
Mol	22 510	23 300
Richter	36300	35 140
Magyar Telekom	529	545

Dolgozni, dolgozni, dolgozni

A Munka törvénykönyvéhez benyújtott pénteki módosítás több apró részletkérdést újraír, rugalmasabb lesz a foglalkoztatás és tovább dolgozhatunk majd többet, de az egymillió új munkahely körvonalai még így sem nagyon látszanak. Igaz, a foglalkoztatottság nőtt a február-áprilisi időszakban, miközben a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 11,8 százalékról, az egymilliómunkahely-számláló pedig félév után először javuló helyzetet jelez, de a tízéves tervtől időarányosan így is százezres az elmaradás.

A héten az is kiderült, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől a belügyminiszter irányítása alatt létrejön az új Közmunkaalap. Ennél nagyobb horderejű változás, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűnik, az új szervezet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács azonban semmilyen döntést nem hozhat majd, a kormány ugyanis nem lesz köteles figyelembe venni a véleményét. Emellett a minimálbérről is a kormány dönthet majd, rendeletben, egyeztetés nélkül.

Eközben a piaci alapú munkavállalással súlyos gondok vannak: egy felmérés szerint a hazai cégek 23 százaléka kifejezetten problémásnak tartja az üres kulcspozíciók betöltését, pedig munkával és jó végzettséggel azért lehet keresni: a 18 és 25 év közötti pályakezdők átlagosan bruttó 160 ezer forintot kapnak, a legmagasabb, 209 ezer forintos átlagfizetést a egyetemi végzettségű pályakezdők, míg a legalacsonyabbat (118 ezer forint) az általános iskolát végzettek kapják kézhez. Talán részben ez utóbbi adat miatt, a miniszterelnök is elutasítja a boltok vasárnapi bezárást, ahogy a több millió vásárló is.