Itt az új gázárképlet

A múlt pénteken elindult új gázév új gázképletet hozott, az eddigi olajalapú képletbe bekerült egy új tényező, mégpedig egy gáz-alapú, nyugati index, igaz még csak körülbelül egyharmad arányban.

A hollandiai illetőségű TTF gázelosztó központon keresztülfolyó gáz ára az elmúlt években szépen lassan kiharcolta magának a dominanciát a tisztán gáz alapú indexek világában.

„A TTF súlya nagyjából tükrözi a nyugatról importált gáz súlyát a teljes importon belül, megjelenése az indexben pedig egyértelműen tükrözi a kormánynak azt a törekvését, hogy a gázárképletet egyre inkább a beszerzés tényleges forrásainak költségét figyelembe véve próbálják maghatározni” – mondja Tarjányi Dániel, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) szenior üzletkötője.

Eddig kizárólag az olaj alapú képletet használtuk, az ez alapján számított gázár viszont az elmúlt években kezdett nagyon elszakadni a gáz tényleges árától, miután a gáz ténylegesen nem drágult együtt az olajjal.

„A nemzetközi olajpiac gázár képlethez kötődő szegmenseiben sokszor erősen spekulatív jellegű mozgások voltak tapasztalhatók, melyek elváltak a mögöttes olajtermékek tényleges keresleti-kínálati viszonyaitól, egyértelműen jelezve, hogy a gázárak manipulációja folyik a nemzetközi piacokon” – mondja Tarjányi.

A külföldi gázszállítóknak természetesen az volt az érdekük, hogy a relatíve olcsón beszerzett gázt a drága, olajalapú képlet alapján adják tovább a nagykereskedőknek – ezzel a gyakorlattal kíván szakítani a most bevezetett árképlet.

Az ár megállapításának folyamata az új képlettel egészségesebbé válik, mert a keletről érkező, olaj alapú gázbeszerzés mellett elismeri, és figyelembe veszi a nyugatról érkező, tisztán gázindex-alapú gázárat is. Ezzel a kereskedők számára olcsóbbá válik a gáz beszerzése, miközben az olajár alapú képlet alapján megállapított lakossági hatósági ár októberig nem változik.

A piaci szereplők szempontjából ugyanakkor bonyolultabbá vált a helyzet, az eddigi tisztán dollárban számoló képletbe ugyanis új kockázati elemként bekerült az euró is, hiszen a TTF index jegyzése euróban történik. A kereskedők és a szolgáltatók ezután nemcsak a dollár-
forint, hanem az euró-dollár árfolyam miatt is vakarhatják a fejüket. „A jelentős volumenek, és az egy éves futamidejű szerződések miatt az utóbbi időben meglehetősen volatilis euró-dollár keresztárfolyam még akkor is nagy veszteségeket, vagy nyereségeket okozhat, ha tudjuk, hogy a képlet az euró 30 napos átlagárfolyamát veszi figyelembe” – véli a CA-CIB üzeltkötője.

A devizakockázatok elkerülését szolgálják az úgynevezett ázsiai deviza opciók, amelyeket a piac pontosan az ilyen visszatekintő átlagolás igényeinek megfelelően alakított ki. Az ázsiai opciók pontosan követik a meghatározott előzetes időszak (általában a lejáratot megelőző egy naptári hónap) napi fixingjeit (akár EKB, akár MNB fixingekről van szó), a kereskedőknek pedig az ilyen módon kialakult átlagáron van lehetőségük megvásárolni a gázszámlájuk kifizetéséhez szükséges devizát.

Ez tökéletes fedezést kínál a kereskedők számára, azonban természetesen opciós díjat kell fizetni a termékért. Ha egész évben fix összegű forint/gigajoule árat akarnak fizetni a gázért, a vegyesen dollár és euró árfolyamot tartalmazó képlet szerint, akkor bonyolult tranzakciók eredményeként az ár körülbelül 4 százalékát kitevő költséget kell magukra vállalni, ám ez feltehetőleg nem lesz elriasztó a piaci szereplők számára, akik októberig jól járnak a tényleges gázárat megtestesítő TTF index képletbe építésével, hiszen a lakosság hatósági gázárát a drágább olaj alapú képlet idején határozták meg.