Ön mennyit bukott az erős frankkal?

Sándornak hat és fél éve, 2005 elején megtetszett egy, már csak a tél miatt is áron alul kínált, szinte kulcsrakész családi ház a fővárosi déli agglomerációjában. Hosszas töprengés, hiteltanácsadók és bankok végigjárása után úgy döntöttek, hogy svájci frankban vesznek fel rá hitelt. A havi törlesztőjük megközelítőleg 400 frank volt, ami 60-65 000 forint körüli összegnek felelt meg. „Akkor 160 forint körül volt a frank, azt mondták a bankban, hogy volt már ennél olcsóbb, úgyhogy vissza is mehet újra 150 alá, és bár drágulhat is, még 180-190 forint közötti árfolyamon is jól járunk a forinthitelhez képest” – meséli.

Arra, hogy az árfolyam viszont a 190-as szintnél csaknem 30 százalékkal magasabb lehet, nem számítottak, mint ahogy a szintén devizában eladósodott nagyjából hatszázezer magyar egyike sem. Mostanra viszont ez történt: a svájci frank árfolyama – amely egyébként 2000 elején érte el először a 200 forintos szintet – mostanra már 250 forint is volt, és az MNB adatai szerint június eleje óta ritkán járt 220 forint alatt. (A devizahitelek többsége frankos, elenyésző hányadukat folyósították euró- vagy jenalapon.)

Miután nőtt a hitelkamat is, Sándorék frankban számolt törlesztője is többször emelkedett, így most nagyjából 450 frank, ami 250-es frankon már nagyjából 112 000 forintnak felelt meg. Vagyis a csaknem 60 százalékos árfolyamveszteség a kamatteher növekedésével együtt több mint 80 százalékkal növelte a törlesztési költségeket.

Számolja a veszteségét!

És hogy mekkor az ön árfolyamvesztesége? Könnyen kiszámolhatja kalkulátorunk segítségével, amellyel persze azt is megnézheti, hogy mennyit fog még bukni, ha tovább drágul a frank.

Használata módfelett egyszerű: kiválasztja, milyen devizában adósodott el, kiválasztja az aktuális piaci árfolyamot – vagy azt, amire a közeljövőben számít –, és megadja, hogy hónapra pontosan mikor vette fel a hitelt, illetve devizában számolva mennyi a havi törlesztője, amit a havi számlaegyenlegen megtalál. (A kalkulátor két ok miatt nem lehet egészen pontos: egyfelől az MNB havi átlagos devizaárfolyamaival számol, amitől a kereskedelmi bankok napi árfolyamai jócskán eltérhettek, másfelől nem tudja figyelembe venni – hiszen bankonként eltérő volt a mértéke – a kamatváltozást, ami a devizában számolt törlesztőt is növelte).

A kalkulátor utolsó sorában azt láthatja, hogy csak az árfolyamváltozás hatása a hitel felvétele óta összességében mekkora veszteséget – ha úgy tetszik nem kalkulált többletterhet – okozott.  A valós veszteségnövekedés a már említett kamatemelés miatt még nagyobb lehet. A törlesztők növekedése miatt azok, akik hitelfelvételkor úgy kalkuláltak, hogy a család jövedelmének nagyjából egyharmadát költik törlesztésre, mostanra azzal szembesülhetnek, hogy akár a jövedelmük felét is elviheti a kölcsönük visszafizetése.

Egyébként még csak nem is Sándorék jártak a legrosszabbul: 2007 nyarán, majd 2008 nyarán többször is 140 forint közelébe süllyedt a frank árfolyama (az MNB jegyzései szerint 2008. július 30-án a 141,31-es szint jelentette ebben az időszakban a rekordot). Vagyis akik ekkor adósodtak el, azoknak csak az árfolyamvesztesége a 250-es csúcson meghaladta a 75 százalékot, az ő törlesztőjük a kamatemelkedéssel együtt 85-90 százalékos mértékben is nőhetett.

Az elmúlt egy hét különösen fájdalmas volt a frankhiteleseknek. Múlt szerdán még csak fillérekkel haladta meg az árfolyam a 230 forintot, pénteken már 239 forint volt, ez 4 százalékos erősödés két nap alatt. Majd a hétfő reggeli 234 forint körüli szintről délutánra 244 forint fölé drágult, ami egy nap alatt jelentett szintén 4 százalékot (igaz, péntekről hétfőre volt egy átmeneti erősödés is). Ha a kedd éjjeli 250-es árfolyamrekordot nézzük, akkor múlt szerda óta nagyjából 8,7 százalékkal drágult a frank, vagyis ennyivel nőttek a devizahitelesek törlesztői. Még rosszabb volt a helyzet ezen a héten, hiszen a frank a hétfői reggeli 233 körüli szintről ment 250 fölé kedd éjjelre, vagyis szűk két nap alatt drágult 7 százalékot.

Átmeneti mentés

A durván megnőtt havi törlesztők ellen átmeneti védelmet nyújthat a kormány május végén bejelentett otthonmentő csomagjának egyik eleme, a részletek befagyasztásának lehetősége. A rendszerhez év végéig lehet csatlakozni, aki így dönt, az 2014 decemberéig fix árfolyamon – 180-as frankon, 250-es eurón vagy 200 forint/100 jenen – törlesztheti a kölcsönét.

A piaci árfolyam és a fix árfolyam közötti különbözet egy külön számlán gyűlik össze, annak kamattal növelt összegét 2015 januárjától kell törleszteni. A megoldás átmeneti könnyebbséget jelent, ezt jól látható részletbefagyasztó-kalkulátorunkból, ugyanakkor komoly kockázatai vannak.

Ha ugyanis a devizaárfolyamok tartósan magasan maradnak, akkor azoknak, akiknek az életkörülményei nem javulnak jelentősen, 2015-től a mostaninál is sokkal nehezebb lesz törleszteniük; lehet, hogy 100 egység helyett most csak 75-80 egységnyit törleszt, viszont 2015-től már, részben a kamatok miatt, 130-135 egységnyit kell majd fizetnie.

Mindezt úgy, hogy arra aligha lehet számítani, hogy a most megmaradó különbözetet félretesszük. Elemzők szerint a kormány azt várja, hogy a csökkenő hitelek miatt növekvő fogyasztás ad egy kis lendületet a gazdaságnak, míg az MNB kifejezett fél is ettől. Londoni elemzők is tényként kezelik, hogy a törlesztőterhek növekedése miatt nem nő a hazai fogyasztás: a Morgan Stanley egy tanulmánya szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, és hogy az árfolyamváltozás hatása felér azzal, mintha 6 százalékkal emelték volna a hitelkamatokat.

Korábban, 210-220 forint közötti frankárfolyamnál voltak olyan szakértői vélemények is, hogy a kormány valójában csak egy gesztust gyakorolt a csomag bejelentésével, valójában viszont belátta, hogy nem mentheti meg az adósokat. Most ugyanakkor úgy látszik, a további frankerősödés miatt nagyon sokan arra kényszerülhetnek, hogy bemeneküljenek az árfolyamgát védelembe, három évre elodázva a szembenézést a frankerősödés hatásaival.