Többen kérhetik az árfolyamrögzítést

Az árfolyamrögzítést mindenki kérheti, akinek devizaalapú hitele van és a biztosíték lakóingatlan. Úgy tudjuk, az elmúlt hetekben több bank is arról tájékoztatta az érdeklődöket, hogy a szabad felhasználású devizahitelekre nem terjed ki az árfolyamvédelem, akkor se, ha a hitelszerződést ingatlanfedezettel folyósították.

Nemrég a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter a szabadfelhasználású hitelesek esetleges megsegítését firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy „nincs napirenden a bankszövetséggel kötött megállapodás kiszélesítése.” Ez szintén azt az értelemzést támasztotta alá, mely szerint az árfolyamrögzítést csak azok kérhetik, akik kifejezetten lakáscélra kaptak devizakölcsönt.

A napokban egy köztes értelmezéssel is találkoztunk. Eszerint a szabad felhasználású hitelesek egy részére mégis kiterjed az árfolyamvédelem, azokra, akik valamilyen számlával bizonyítják, hogy a kölcsönt lakáscélra költötték el.

A keringő félreértések miatt végül hivatalos állásfoglalást kértünk a bankszövetségtől. Eszerint az árfolyamvédelem a hitel típusától függetlenül (szabad felhasználású, lakáscélú) minden olyan hitelszerződésre kiterjed, ahol a devizakölcsön mögötti fedezet egy lakóingatlan.

Bár az árfolyamvédelmet már holnaptól kérheti mindenki a bankjánál, kérdések még jócskán vannak. Nem lehet tudni, hogy az árfolyamgát-igényléshez szükséges közjegyzői okiratért mennyit kell fizetni, az érintettek pont most tárgyalnak a dologról. A közjegyzők jó előre megüzenték, hogy nincs joguk ingyen dolgozni, ezért 10-20 ezer forint közötti díjat és egységes formanyomtatványt javasolnak, a kormány az árazás kapcsán pedig visszafogottságot kért.

Mennyit fizetsz három év múlva?

Mint megírtuk, azt sem lehet tudni, hogy mi lesz, ha lejár a rögzítés három éve. A kockázat az, hogy a svájci frank ezen az időtávon erős marad. Ez ezért baj, mert minél nagyobb lesz a különbség a rögzítés időszakának átlaga és a 180 forintos árfolyam között, annál nagyobb adósság halmozódik föl a gyűjtőszámlákon, amit a 36 hónap lejártával az eredeti devizahitelel együtt törleszteni kell.

Ha a frank még a rögzítés végén, 2015 környékén is erős lesz, mondjuk a mostani szintek közelében ragad (a forinttal szemben a 230-260-as sávban), akkor nem csak a gyűjtőszámlán összegyűlt forinthitel miatt lesznek bajban az adósok, hanem azért is, mert a piaci árfolyamra visszaugró devizatörlesztő is jóval a rögzített időszakban megszokott részlet fölött lesz. A két hitelt pedig onnantól kezdve együtt kell majd fizetni, ez szerencsétlen esetben 50 százalék fölötti részletemelkedést is eredményezhet.

A kormány azt ígéri, hogy ezzel a kockázattal nem kell számolni, mert megakadályozza, hogy 15 százaléknál nagyobb legyen az emelkedés, az erről szóló kormányrendelet azonban nem készült el időben, így nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan lehet majd elérni.

Nem nulláról indul a számla

Bár, aki nagyon kifeszült a törlesztéssel, habozás nélkül kérjen rögzítést, még egy buktatója van a dolognak, amiről korábban már írtunk, de 250-es svájci frank árfolyam mellett emlékeztetünk rá újból.

A törvényjavaslat szerint az árfolyamgáthoz csatlakozó adósok 90 napon belüli devizatartozását a bankok a rögzítés első napján érvényes törlesztési árfolyamon forintra váltják, és ráterhelik az új gyűjtőszámlájukra.

Ez lényegében a felgyűlt devizahátralékok azonnali forintosítását jelenti. Az átváltással a csatlakozók kénytelenek lesznek elkönyvelni a hitelfolyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti különbözetből adódó árfolyamveszteséget, emiatt a gyűjtőszámlák egyenlege nem nulláról, hanem kapásból több tízezer, akár százezer forint fölötti szintekről indulhat.

Egy átlagos, 170-es frankárfolyam mellett eladósodott, havonta 300 frankot törlesztő ügyfél, aki a mondjuk két hónaposa, 600 frankos csúszásban van a törlesztéssel és csatlakozik a rendszerhez, annak 250-es frankárfolyamot feltételezve 150 ezer forintos nyitóegyenlege lesz a gyűjtőszámláján, ami ilyen frankár mellett havi 21 ezer forinttal emelkedni fog.

Alábbi részletbefagyasztó-kalkulátorunkkal reményeink szerint fogódzót adunk a döntéshez azzal, hogy megmutatjuk: különféle árfolyamok esetén havonta mennyivel kell kevesebbet fizetnie 2014 végéig, illetve ennek fejében mennyi 2015 januárjától törlesztendő tőkéje gyűlik össze azon, amit mi veszteségszámlának neveztünk el. (Ha valami nem érthető a kalkulátor használatával kapcsolatban, a részletes magyarázatot itt találja.)