Nagyon drága lett az ételünk

Előzmény (1)

Újabb csúcson az élelmiszerárak

Kapcsolódók (5)

Elkezdtünk költeni

Élelmiszerből nem vettünk többet, főleg illatszerre, könyvre és ruhára ment el több pénz májusban.

Megint elrobog mellettünk Szlovákia

Az idei GDP-bővülés a vártnál nagyobb, jövőre bőven négy fölött, utána öt százalék is lehet.

Tovább nőtt az infláció áprilisban

Az élelmiszerek és a ruhák drágultak leginkább, a dohány ára csökkent.

Tartósan magas marad a munkanélküliség

Nem látszik, hogyan lehetne pótolni a válság miatt megszűnt munkahelyeket, mondja a Takarékbank.

Soha nem voltak ilyen drágák az élelmiszerek

Az ENSZ élelmiszerár-indexe történelmi csúcsra jutott. A szervezet szerint 925 millióan éheznek.

A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem átlagárai 5 százalékkal emelkedtek idén a második negyedévben, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva. Ennél nagyobb arányban csak Törökországban és Finnországban drágult az élelmiszer, háztartási vegyiáru, valamint kozmetikum, átlag 8 illetve 7 százalékkal - állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 21 európai országban végzett felmérése.

Amíg az első negyedévben a magyar trend hasonlított a vizsgált országok átlagához, addig az április-júniusi adatok eltérnek a fő iránytól, mondta Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója. Nálunk ugyanis 3 százalékkal emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele, a múlt évi második negyedévhez képest. Ez a legmagasabb mutató 2009. második negyedéve óta. Mennyiséget tekintve azonban két százalékkal kevesebbet adtak el a boltokban, mint egy évvel korábban.

Viszont a vizsgált 21 európai ország élelmiszer-kiskereskedelmének forgalma értékben is, mennyiségben is bővült a második negyedév során. Értékben átlagosan 5 százalékkal. Ez a nominális növekedés legnagyobb mutatója a 2008. évi harmadik negyedév óta. Az átlagárak 3 százalékos európai emelkedése szintén kiemelkedik a legutóbbi tíz negyedév számai közül.

A mennyiségi eladás a vizsgált országokban átlag 2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ez a mutató negatív Magyarország mellett Görögországban, Finnországban és Svájcban (4, 3 és 1 százalék).

A legnagyobb arányú pluszt Norvégiában (7 százalék), Törökországban (5) és Csehországban (4) regisztrálta a Nielsen. Ami az értékben mért forgalom nominális növekedését illeti: Negyedéves összehasonlításban meghaladja az átlagot Törökország (13 százalék), Norvégia (8), Szlovákia, Csehország, Olaszország, Ausztria és Németország (6-6) mutatója.

Csökkent viszont az élelmiszerüzletek forgalma Görögországban 3, Svájcban pedig Szalókyné Tóth Judit a napi fogyasztási cikkek elemzésével kapcsolatban rámutat, hogy az európai élelmiszer-kiskereskedelem alakulását jelentősen befolyásolja a harmadik negyedévben a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyek biztonsága, valamint az, hogy általában megingott a fogyasztók bizalma. Fontos kérdés továbbá, hogy milyen módon hat majd az árak további emelkedése a mennyiségi eladásokra.