Lukács
1 °C
14 °C

Kár volt kidobni az euróhiteleket?

2011.08.22. 08:06 Módosítva: 2011.08.22. 08:07

A bankok többször hangsúlyozták, hogy az árfolyamgátról és a hozzá kapcsolódó ügyekről csak a megjelent rendeletek alapján alkotnak véleményt. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsönszerződés-módosítás közjegyzői okiratba foglalásáért járó (közjegyzői) munkadíj és költségtérítés megfizetése a bank kötelessége − került fel a hivatalos kormányzati portálra a közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendeletére hivatkozva a döntés.

Arról is szó esik, hogy a kormány augusztus 17-i ülésén döntött: az árfolyamrögzítés lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Itt egyébként nem is jelezték, hogy kész lenne az erre vonatkozó előírás – írja a Napi Gazdaság.

Ezzel plasztikusan látszik, hogy a bankoknak igaza lehet a rendeletek megjelenése előtti hallgatásban. Szóban ugyanis eddig 15 százalékban maximált növekedésről beszéltek a politikusok. Ez egy most 90 ezer forintos havi tehernél a frankhitelek esetében azt jelenti, hogy a fixált árfolyam alatt 67,5 ezer forintos törlesztés legfeljebb 77,6 ezer forintra nőhetne.

A leírt változat (amit azért nem könnyű komolyan venni) alapján viszont alig több mint 10,1 ezer forintot kellene az adósoknak fizetniük. Elgondolkodtató az is, hogy miközben arra kitér a kormányzati nyilatkozat, hogy a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik, az arányok megfelelő tartásához a jelenlegi ismereteink alapján mindenképpen szükséges futamidő-hosszabbításról nem esik szó.

A Napinak korábban a Budapest Banknál azt mondták: még a 30 évre módosított futamidő sem lenne elegendő a korábban hangoztatott feltételek beállítására sem. A példában jelzett 10,1 ezer forintos értéknél, úgy véljük, ilyesmit számolni sem érdemes.

Az előbbi tájékoztatás mellett egy jelentést is közzétettek. Ebben részben a KSH adatai alapján elemzik a bajban levő deviza-lakáshitelesek szociális és pénzügyi helyzetét. Erre az indoklás szerint a Nemzeti Eszközkezelő (amelynek felállítása kapcsán már meglehetősen sok határidőt tettek közzé) működtetéséhez szükséges kormányzati döntések megalapozásához van szükség.

A jelentésben a jelenlegi helyzetért a szocialista kormányokat okolták a korábbi állami otthonteremtési támogatás megszüntetése miatt. Az nincs a jelentésben, hogy az egykor spekulációs vételekre is felvehető támogatott kölcsönök kiadásait ma is nyögi a költségvetés. A bankokat ugyanakkor a Fidesz intézkedése fix tíz százalékpontnyi profithoz juttatta. 2003-ban pedig (amikor a devizahitelezés igazán beindult) Járai Zsigmond jegybankelnök két menetben összesen öt százalékponttal emelte a forinthitelekre irányadó kamatot.

Szakértők szerint a múlt nem csekély hibái mellett érdemes lenne közelebbre is nézni. Több banki szakértői is felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a devizahitelezést nem szabadna sematikusan kezelni. Sokan szót emeltek az eurókölcsönök megtartása érdekében. Még az is felmerült, hogy segíteni kellene a svájcifrank-alapú hitelek közös európai devizára váltását. Az előző év és az idén eddig eltelt időszak egyértelműen arra utal, hogy nekik volt igazuk.

Árfolyamok
  Euró Svájci frank  
  2010 2011* 2010 2011*
Átlagárfolyam (forint) 274,3 269,4 199,16 217,4
Éven belüli mozgás (százalék)** 11,0 6,4 25,0 31,3
*augusztus 19-ig
**a legmagasabb érték eltérése a legalacsonyabbhoz képest