A minimálbér hatodát elviszi a megszorítás

2011.09.19. 10:30 Módosítva: 2011.09.19. 10:33
Leginkább az egyedülálló minimálbéreseket érinti érzékenyen a jövő évre bejelentett kormányzati csomag, az ő nettó fizetésük több mint hatodával csökkenhet, de az egészségbiztosítási járulék emelésével mindenki rosszul jár, akinek 213 ezer forintnál alacsonyabb a bruttó bére. Az ÁFA-emelés egyre elterjedtebb az unióban, de gondot okozhat, hogy jelenleg 25 százalék a maximum, mi pedig 27 százalékra emelnénk. Az intézkedések visszafogják a fogyasztást, így még inkább a külföldi kereslet fogja meghatározni a magyar növekedést - derül ki a BDO elemzéséből.

A pénteken bejelentett kormányzati elképzelések közül az egészségbiztosítási járulék egy százalékos emelése miatt 213 000 forintos havi bruttó jövedelemig csökkennek a nettó jövedelmek - áll a BDO elemzésében. Leginkább az egyedülálló minimálbéresek járnak rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy több mint hatodával csökken a nettó fizetésük.

Az elképzelésekből világosan kitűnik, hogy a költségvetési kiigazítások hangsúlya továbbra is a forgalom erősebb adóztatására esik - írja az elemzés. A kormányzat prioritásai között a hiánycél tartása háttérbe szorította a belföldi fogyasztás vezérelte növekedés beindítását, hiszen az ismertetett elképzelések jelentősen átrendezik, visszafogják a vásárlóerőt is. Nem véletlen, hogy az intézkedések bejelentésével egyidejűleg a kormányzat 1,5 százalékra csökkentette a 2012-es növekedési előrejelzését is.

ÁFA-változások: együtt az uniós trenddel

Az elemzés szerint a kiigazítás vonulata alapvetően illeszkedik az Európai Unióban követett általános gyakorlathoz, ahol szintén egyre gyakoribbá válnak a legmagasabb áfakulcs mellé kivetett jövedéki adók és a forgalmi szférában bevezetett különadók (chipsadó, válságadók), és nem egyedülálló az általános ÁFA-kulcs emelése sem. Szlovákiában 19 százalékról 20-ra, Lengyelországban 22-ről 23-ra, Nagy Britanniában 17,5-ről 20 százalékra, Görögországban és Portugáliában 21-ről 23 százalékra emelkedett ez évben az általános kulcs, míg Csehországban a múlt héten jelentették be a kedvezményes áfa-kulcs 10 százalékról 19 százalékra való emelését.

Problémát jelenthet ugyanakkor a felső kulcs mértéke, mivel jelenleg az Unióban kivethető legmagasabb forgalmi adókulcs 25 százalék, melynek változtatásához mind a 27 tagállam belegyezésére szükség van. Az Európai Bizottság ugyanakkor az év végén teszi közzé tervezetét a közösségi áfa-rendszer átalakításáról, aminek akár a plafon módosítása is részét képezheti.

Az ÁFA-emelés kompenzálja gyakorlatilag a személyi jövedelemadózásból kivezetendő „fél-szuperbruttósítás” 380 milliárd forintos eddigi bevételeit. Csaknem ugyanekkora elvonást jelent ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőktől az adójóváírás megszűntetése, ami eddig csaknem évi 4 millió forintos jövedelemig éreztette kedvező hatását.

Érintett a vállalkozói oldal is

A társaságok, vállalkozó működését sem hagyná érintetlenül a bejelentett intézkedéscsomag: szigorúbbá válna a veszteségelhatárolás, ami a legnagyobb adóalap-csökkentő tényező jelenleg. A reprezentáció elszámolhatósága szigorodna, miközben a cégautók adója emelkedne. Bevezetnék az online szerencsejátékokra is a játékadót. Bezárnak különböző adózási „kiskapukat”, emellett az adóellenőrzés és behajtás hatékonyságától is számítanak költségvetési bevételekre. Ezeknek a pontos részletei még nem ismertek, így csak annyit lehet tudni, hogy összességében az adórendszer változásától 450 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani.

Visszafogott növekedés

Az elemzés szerint a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős része esetében jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni, így a növekedés fő motorja az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától még jelentősebben függ. A pontos hatásokat azonban csupán a bejelentett törvénymódosítások részleteinek ismeretében lehet majd megbecsülni - zárul a közlemény.