Lázár János újabb háborúba kezdett

„Kritikus határt ért el a cég kintlévősége a tartozást felhalmozó önkormányzatoknál" – mondta Délkelet-Magyarországot árammal ellátó EDF DÉMÁSZ. Azt azonban, hogy a nagy tartozók között az egyébként jelentősen eladósodott Hódmezővásárhely is megtalálható-e, üzleti titokra hivatkozva nem közölte (a városban az egy főre jutó adósságállomány meghaladja a 400 000 forintot, ennél csak Budapesten, az ötödik kerületben rosszabb a helyzet, derül ki a Progresszív Intézet novemberi felméréséből).

A kérdés azért érdekes, mert Lázár János, a város polgármestere és egyben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a napokban törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely megtiltaná az energiacégeknek, hogy kikapcsolják az áramszolgáltatást azoknál a fogyasztóknál, akik nem fizetik a rendszerhasználati díjat. Ez lényegében azt jelentené, hogy automatikus következmény nélkül lehetne jóval kevesebbet fizetni a szolgáltatásért, az energiacég legfeljebb peres úton hajthatná be jogos követelését.

Több forrásunk egybehangzóan állítja: a város tetemes tartozása állhat a Lázár János kezdeményezésének a hátterében. A városvezető és Thierry Le Boucher az EDF DÉMÁSZ vezére között a viszony közismerten nem felhőtlen: egy WikiLeaks dokumentum is feljegyzi: 2009-ben épp a kikapcsolásokkal kapcsolatos vitás ügyben Le Boucher találkozót kért Lázártól, aki ezt visszautasította, és azt üzente: az új kormány és az új parlament úgy fogja megváltoztatni az energiaszektorral kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok a nagyfogyasztók és a lakossági fogyasztók érdekeit és jogait védjék.

A város önkormányzata megjegyezte: a város és a DÉMÁSZ kapcsolata akkor romlott meg, amikor az áramszolgáltató egy 23 479 forintos villanyszámla meg nem fizetése miatt egy óvodában kikapcsolta az áramot. Nehezményezték azt is, hogy a DÉMÁSZ bezárta a hódmezővásárhelyi ügyfélszolgálatát, illetve konfliktusuk volt egy pályázati pénzből megvalósuló közvilágítás-fejlesztési program kapcsán is (a város már nem a Démásztól veszi az áramot, de a közvilágítási hálózat a cég tulajdonában van).

A törvényjavaslat általában beszél ellátásbiztonságról és a fogyasztók védelméről, a kikapcsolási tilalom azonban leginkább csak az önkormányzatok és a közvilágítás vonatkozásában értelmezhető. A lakossági áramellátásban ugyanis a számlák integráltan tartalmazzák az áram díját, és a hálózat fenntartásának költségeit, az úgynevezett rendszerhasználati díjat. Nehezen képzelhető el, hogy valaki csak az egyik, vagy a másikat nem fizeti.

A közvilágítással kapcsolatos szerződések azonban városonként és társaságonként is eltérőek, egyes esetekben külön szerződés szól a rendszerhasználati díjról, és külön az áram díjáról. Az EDF DÉMÁSZ lapunknak elmondta, az önkormányzatok, illetve az önkormányzatok által működtetett intézmények esetében gyakori a hosszabb ideig fennálló tartozás, ami az önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzetét tükrözi.

Az önkormányzatok közüzemi tartozásai szerte az országban gondokat okoznak, és bár néhány esetben ez valóban az utcák elsötétüléséhez vezethet, a fizetések elmaradása csak a legvégső esetben vezet kikapcsoláshoz. „Az önkormányzatok ugyanis a legjobb adósok” – állítja Boross Norbert, az Elmü kommunikációs igazgatója. Szerinte valóban gyakori, hogy egy-egy önkormányzatnak pénzügyi zavarai támadnak, előbb-utóbb viszont fizetnek, így igyekeznek a városvezetéssel közös megoldások kidolgozásra.

Az E.On szóvivője is hasonlóról számol be az Indexnek. „Figyelembe vesszük az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét, és ehhez alkalmazkodva próbálunk mindkét fél által elfogadott és teljesíthető megállapodásokat kötni, egyedi részletekben történő törlesztésben megállapodni” – mondta Egyházi Nikoletta. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a közvilágítással kapcsolatos tartozásokat igen kockázatosaknak ítélik, az ügyfelek részéről érkeznek olyan jelzések, amely szerint a közvilágítási tartozásokkal problémáik vannak. „A területünkön tevékenykedő energiakereskedők is jelzik, hogy a közvilágításra kötött szerződéseik keretében az önkormányzatok nem teljesítenek, így ők sem tudják fizetni felénk az elosztói díjakat.”

Nem ez az első eset, hogy a parlamentben ülő fideszes polgármesterek a városuk gyors megsegítése érdekében megbolygatnák a végtelenül összetett energetikai szabályozást: tavaly Kósa Lajos és Lázár János is több javaslatot is sikerrel vitt keresztül az illetékes tárca legnagyobb döbbenetére. Lázár mostani javaslatáról is megkérdeztük az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, ahol közölték, a politikus nem egyeztetett velük előre az ötletéről. Thierry Le Boucher az EDF DÉMÁSZ vezére nem kommentálta Lázár János módosítóját.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!